Könyvvizsgálati kötelezettség
A 2000. évi C törvény előírása alapján a kettős könyvvitelt végző társaságok könyvvizsgálatra kötelezettek, de felmentést ad a 155-ös paragrafus az alábbiak szerint:
Nem kötelező a könyvvizsgálat, ha a vállalkozás nettó árbevétele a megelőző két üzleti év átlagában nem haladta meg a 300 millió forintot, és a megelőző két évben az átlagosan foglalkoztatottak létszáma nem haladta meg az 50 főt.
Fontos, hogy a két év átlagában kell figyelni a határértéket – amennyiben az egyik évben az árbevétel meghaladja a 600 millió forintot, akkor ott biztosan könyvvizsgálati kötelezettség keletkezik; újonnan alapított társaság esetén a tört időszakot pedig arányosan szükséges vizsgálni, ami azt jelenti, hogy 6 hónapra vonatkozó 150 millió forintot meghaladó árbevétel kiváltja a kötelezettséget. Jellemző, hogy a létszám kritériumot megelőzi az árbevétel határ elérése.
Nem örülhet azonban mindenki, ugyanis a felmentést nem minden gazdálkodónak biztosítja a törvény, ezért a konszolidációba bevont vállalkozások, a takarékszövetkezetek, a fióktelepek, a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók, valamint az IFRS beszámolót készítők könyvvizsgálatra kötelezettek.
A bevételi határértéktől függetlenül a társaság dönthet önkéntesen, hogy könyvvizsgálót foglalkoztat, ami növeli a transzparenciát, a közzétett információk minőségét. Ha azonban a bevételi határérték alapján auditra kötelezett egy társaság, akkor alapvetően minden beszámolójára ez az irányadó, így egy átalakulás esetén a vagyonmérleg tervezet, egy osztalék előleghez felhasználásra kerülő közbenső mérleg, devizás áttérés is ellenjegyzésre kell, hogy kerüljön.
Amennyiben meggyőződtünk a határérték átlépéséről, akkor a társaság legfőbb szervének meg kell választania a könyvvizsgálót, aki kizárólag a Magyar Könyvvizsgálói Kamara által bejegyzett könyvvizsgáló lehet – fontos kiemelni, hogy egyes könyvvizsgálatokat csakis speciális minősítés birtokában lehet végezni (pl. pénzintézeti, IFRS minősítés).