A családi kedvezmény a személyi jövedelemadó-alap megállapítása során az utolsóként figyelembe vehető kedvezmény. Ezt az összevont adóalapot csökkentő kedvezményt a jogosult – jogosultsági hónaponként – az eltartottak számától függően a kedvezményezett eltartottak után érvényesítheti.

A családi kedvezményre jogosult személy

Családi kedvezményre jogosult:

a) az a magánszemély, aki a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (továbbiakban Cst.) szerint gyermek után családi pótlékra jogosult, továbbá a jogosulttal közös háztartásban élő, családi pótlékra nem jogosult házastársa (pl. a nevelőszülő házastársa)

b) a várandósság 91. napjától a kismama és a vele közös háztartásban élő házastársa (az élettárs nem);

c) a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy), vagy a vele közös háztartásban élő hozzátartozói közül egy;

d) a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély, vagy a vele közös háztartásban élő hozzátartozói közül egy.

A jogosultak körének megállapítása szempontjából fontos, hogy ismerjük, ki jogosult családi pótlékra a Cst. szerint. A családi kedvezmény érvényesítésének ugyanis nem feltétele a családi pótlék tényleges folyósítása, elegendő, ha a magánszemély jogosult rá a Cst. alapján. A lakóhely szerinti fővárosi, megyei kormányhivatalban kaphat információt arról a magánszemély, hogy jogosult-e családi pótlékra.

Például az árva, családi pótlékra saját jogán jogosult gyermeket sokszor az elhunyt szülő testvére fogadja be a családjába. Ekkor a nagynéni, nagybácsi a szülő tekintetében hozzátartozónak számít, így ő is jogosult lehet a kedvezményre.

A családi kedvezmény összegét az eltartottak, illetve kedvezményezett eltartottak száma határozza meg.

Kedvezményezett eltartott és eltartott meghatározása

Az Szja törvény értelmében kedvezményezett eltartott:

· az, aki után a magánszemély a Cst. szerint családi pótlékra jogosult,

· a magzat a fogantatásának 91. napjától megszületéséig,

· az, aki a családi pótlékra saját jogán jogosult,

· a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély.

A családi kedvezmény szempontjából az Szja törvény értelmében eltartott:

· a kedvezményezett eltartott,

· az, aki a Cst. szerint a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vehető vagy figyelembe vehető lenne.

A Cst. szerint a családi pótlék megállapításánál figyelembe vehető, azaz eltartottnak minősül az, aki

· köznevelési intézmény tanulója,

· felsőoktatási intézményben első felsőfokú szakképzésben, első alapképzésben, első mesterképzésben vagy első egységes, osztatlan képzésben részt vevő hallgató,

· és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik.

Saját háztartásban nevelt gyermeknek kell tekinteni azt a gyermeket is, aki a szülő beleegyezésével vagy kérelmére részesül a Gyvt. (1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról) szerinti átmeneti gondozásban. A leírtak szerint átmeneti gondozásba helyezett gyermek a családi kedvezmény szempontjából is figyelembe vehető.

Családi kedvezményre való jogosultság érvényesítésének időtartama

A családi kedvezmény azokra a hónapokra érvényesíthető, amelyekben a jogosultság legalább egy napig fennáll.

Jogosultsági hónap az a hónap,

· amelyben a családi pótlékra való jogosultság fennáll,

· amelyre a rokkantsági járadékot folyósítják,

· amelyben a várandósság a 91. napot eléri, kivéve azt a hónapot, amikor a megszületett gyermek után a családi pótlékra való jogosultság megnyílik.

A családi kedvezmény összege

A kedvezményezett eltartottak után érvényesíthető családi kedvezmény havi összege:

· 1 eltartott esetén 66.670 forint;

· 2 eltartott esetén 133.330 forint;

· 3 és minden további eltartott esetén 220.000 forint.

Példák:

- Ikermagzatok után még születésük előtt érvényesíthető-e a két gyermekre járó kedvezmény? Mi történik, ha a terhesség ideje alatt elhal az egyik magzat?

Az ikermagzatok után a 91. naptól már a születés előtt is érvényesíthető a két gyermekre járó kedvezmény mindazon hónapra, amelyben a várandósság orvosi igazolása alapján a jogosultság legalább egy napig fennáll. Ha elhal az egyik magzat, a következő hónaptól egy magzat után jár a kedvezmény.

- Egy házaspár 2022.07.15-éig élt együtt. A bíróság 2022.12.01-én hozta meg a válásról az ítéletet, ami 2023. januárjában emelkedett jogerőre. Családi pótlékra az anya jogosult, nem gondozzák felváltva a gyerekeket. Az apa meddig veheti igénybe a családi adókedvezményt?

Ez attól függ, hogy az apa családi pótlékra jogosultsága mikortól szűnt meg, függetlenül attól, hogy azt kinek folyósították. Tehát ha a bírósági ítélet szerint az apa 2022. július 15-ét követően már nem jogosult a családi pótlékra, akkor a családi kedvezmény közös érvényesítésére csak 2022. 01-07. hónapokban jogosult. Ha a bírósági ítélet alapján azonban az apa családi pótlék jogosultságának megszűnése csak jogerőre emelkedésével (2023. január) lépett hatályba, akkor a családi kedvezmény 2022. év egészében még közösen érvényesíthető.

- 21 éves teljesen mozgáskorlátozott (rokkant) fiatal kikerült az oktatási rendszerből. Jövedelme nincs. Jár-e a szülőknek továbbra is a családi kedvezmény?

Kedvezményezett eltartottnak minősül, aki a családi pótlékra saját jogán jogosult, vagy a rokkantsági járadékban részesül. Ebben az esetben a fiatal és a vele közös háztartásban élő hozzátartozói közül egy – a döntésük szerinti – minősül jogosultnak, és igénybe veheti a családi kedvezményt.

- Nappali tanulmányait végző hölgy 5 évvel ezelőtt, egyedülállóként szült. A gyermek felügyeleti jogát a nagypapa kapta meg, a családi pótlékot is az ő nevére utalják. Jelenleg is a család egy háztartásban él, keresete azonban azóta csak az anyának van. Kérheti-e a családi kedvezmény igénybevételét az anya?

Attól függetlenül, hogy a családi pótlékot nem neki folyósítják, a gyermekkel közös háztartásban élő anya jogosultnak minősülne a családi pótlékra, ezért érvényesítheti a családi kedvezményt.

- Két kiskorú gyermeket nevelő szülők elváltak, de még egy lakásban laknak. A családi pótlék teljes összegét a feleség kapja. A gyerekek felett a szülői felügyeletet közösen gyakorolják. A családi adókedvezmény igénybevételére megosztva fele-fele arányban mindketten jogosultak?

Ameddig az elvált szülők a közös gyermekekkel együtt közös háztartásban élnek, mindketten jogosultak a családi pótlékra, akkor is, ha azt az anyának folyósítják. Így a családi kedvezményt közösen érvényesíthetik, akár úgy, hogy az egyik fél veszi igénybe a családi kedvezmény teljes összegét. Azonban, ha az anya elköltözik a két gyermekkel, akkor az apa a gyermekeket már nem a saját háztartásában neveli, nem lesz jogosult a családi pótlékra, így a családi kedvezményre sem. Ugyanakkor, ha jogerős bírósági döntés, egyezség alapján a szülők egyenlő időszakokban felváltva gondozzák gyermeküket, és ezért a családi pótlékra 50-50 százalékos arányban mindkét szülő jogosult, (és így is kapják), akkor a gyerekek mindkét szülő vonatkozásában kedvezményezett eltartottnak minősül, a családi kedvezmény 50 százalékának érvényesítésére jogosultak. A gyermeket felváltva gondozó szülők a családi kedvezmény közös érvényesítésére egymás között nem jogosultak.

Kedvező változás 2023. január 1-étől, hogy a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személynek minősülő kedvezményezett eltartott gyermek után jogosultsági hónaponként a kedvezmény havi összege 66.670 forinttal emelt összegben vehető igénybe.

Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy az, aki:

- tizennyolc évesnél fiatalabb, és a külön jogszabályban meghatározott betegsége, illetve fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul,

- tizennyolc évesnél idősebb, és a tizennyolcadik életévének betöltése előtt munkaképességét legalább 67 százalékban elvesztette, legalább 50 százalékos mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek egészségi állapota a rehabilitációs hatóság minősítése alapján a tizennyolcadik életévének betöltése előtt sem haladja meg az 50 százalékos mértéket, és ez az állapot legalább egy éve tart, vagy előreláthatólag legalább egy évig fennáll.

Példa:

- Egy anya két kiskorú gyermeket nevel, akik közül az egyik súlyosan fogyatékos. Mennyi az igénybevehető családi kedvezmény?

Két gyermek után jár havi 2 x 133.330 forint családi kedvezmény, illetve a súlyosan fogyatékos gyermek után még plusz 66.670 forint illeti meg. A családi kedvezmény havi összege így 333.330 forint.

Felváltva gondozott gyermek:

Speciális szabály vonatkozik azokra az elvált szülőkre, akik jogerős bírósági döntés vagy közös kérelem alapján a gyermeket felváltva gondozzák. A felváltva gondozás azt jelenti, hogy a szülők megegyeznek abban, hogy a gyermek meghatározott ideig az egyik, meghatározott ideig pedig a másik szülő háztartásában él, tehát időszakonként vagy az anya vagy az apa gondoskodik róla.

A felváltva gondozásra tekintettel a szülők kérelme alapján a családtámogatási szerv a családi pótlékot 50-50 százalékban folyósítja részükre. A felváltva gondozott gyermek ebben az esetben mindkét szülőnél kedvezményezett eltartottnak minősül, az utána megállapított családi kedvezmény összegét azonban a szülők 50 százalékban érvényesíthetik. A felváltva gondozott gyermek után a családi kedvezményt mindkét szülő, valamint a szülő új házastársa is igénybe veheti. A felváltva gondozott gyermek után a szülők a családi kedvezmény közös érvényesítésére, megosztására egymás között nem jogosultak.

Ha a gyermeket felváltva gondozzák, de a családi pótlékot 100 százalékban az egyik szülő kapja, akkor a kedvezményt ez a szülő teljes összegben igénybe veheti, ilyenkor a másik szülő a családi kedvezményt nem érvényesítheti.

Ha a felváltva gondozott gyermek tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos, akkor a 2023. január 1-étől bevezetett plusz kedvezményt (66.670 forintot) is 50-50 százalékban vehetik igénybe a szülők.

Családi járulékkedvezmény

Ha a jogosultnak az összevont adóalapba tartozó jövedelme kevesebb, mint az igénybevehető családi kedvezmény összege, akkor lehetősége van az adóalapot meghaladó rész 15 százalékát családi járulékkedvezményként igénybe venni.

A családi járulékkedvezmény igénybevételéhez két feltételnek kell megfelelni:

· az Szja törvény szerinti családi kedvezményre jogosultnak és

· a Tbj. szerint biztosítottnak kell lenni.

Az adómentes, de járulékalapot képező jövedelmekre családi járulékkedvezmény nem érvényesíthető. Például az egyetemista a hallgatói jogviszonyára tekintettel nem tekinthető biztosítottnak. Ha gyermekére tekintettel gyed extra ellátást kap, az abból levont 10 százalék nyugdíjjárulékra – biztosítás hiányában – családi járulékkedvezmény nem érvényesíthető.

Példa:

- Egy munkavállaló három gyermek után jogosult családi kedvezményre. Egy adott hónapban 100.000 forint szakképzésért járó szakképzési munkadíj és 150.000 forint munkavégzésért járó munkabér illeti meg. Mennyi családi járulék-kedvezményt tud érvényesíteni a munkavállaló egy adott hónapban?

Saját munkavállaló szakképzése esetén a szakképzési törvény szerint a kifizetett szakképzési munkadíj szja-mentes jövedelem. Így az összevont adóalapja az szja tekintetében: 150.000 forint. Családi kedvezményt ezen összeg után tud érvényesíteni. A TB-járulék alapja: 250.000 forint. A Tbj. törvény alapján a családi járulékkedvezmény nem csökkenti azt a járulékkötelezettséget, amelyet az Szja tv. szerint adómentes vagy bevételnek nem minősülő járulékalap után kell megfizetni. Tehát csak a munkavégzésért járó 150.000 forint munkabér után tud családi járulékkedvezményt érvényesíteni.

A családi járulékkedvezmény összege csökkenti a biztosított által fizetendő 18,5 százalék társadalombiztosítási járulék vagy 10 százalék nyugdíjjárulék összegét.

Fontos, hogy a járulékfizetési alsó határ és a ténylegesen kifizetett, járulékalapot képező jövedelem közti különbözet után fizetendő társadalombiztosítási járulék terhére családi járulékkedvezmény nem érvényesíthető.

Családi kedvezmény igénybevétele

A családi kedvezmény összege ugyanazon kedvezményezett eltartott után egyszeresen vehető igénybe.

A családi kedvezmény jogosultsági hónapokra vehető igénybe. Több jogosultnál a törvényi feltételek megléte esetén lehetőség van közös érvényesítésre vagy megosztásra.

Közös érvényesítés: Több jogosult esetén az adott jogosultsági hónap után járó családi kedvezményt a jogosultak közösen is igénybe vehetik, akár már év közben, az adóelőleg megállapításakor, akár év végén a bevallásban. Például, amikor a házaspárnak két gyermeke van, vagy az élettársaknak közös gyermekük van, vagy a várandós nő és a férje közösen érvényesítik a családi kedvezményt.

Ekkor mindkét fél jogosult a családi kedvezményre. Adóelőleg-nyilatkozatnál a közös érvényesítést kell jelölniük, akkor is, ha úgy veszik igénybe a családi kedvezményt, hogy az egyik jogosult veszi igénybe a teljes összeget.

Megosztás:Ha az adott jogosultsági hónap után járó családi kedvezményre egy magánszemély jogosult, az őt megillető családi kedvezményt csak az adóbevallásában (évközben nem) megoszthatja a vele közös háztartásban élő, jogosultnak nem minősülő házastársával, élettársával. Ha a jogosult egyáltalán nem tudja a családi kedvezményt érvényesíteni, akkor a vele egy háztartásban élő nem jogosult házastársa/élettársa a teljes családi kedvezményt igénybe veheti.

Nem lehet megosztani a családi kedvezményt azokra a jogosultsági hónapokra, amikor jogosult a gyermek után járó családi pótlékot egyedülállóként veszi igénybe.

Ha az élettársak nem közös gyermeküket nevelik, akkor év közben adóelőleg-nyilatkozattal csak a családi pótlékra jogosult szülő tudja érvényesíteni a családi kedvezmény összegét, azonban év végén az szja-bevallásban élettársával megoszthatja azt.

Példa:

- 2023. áprilisában kötött házasságba a feleség 1 saját gyermeket hozott. Közös háztartásban nevelik a gyermeket, a családi pótlékot a feleség részére folyósítják. A férj milyen feltételek mellett veheti igénybe a családi adókedvezményt?

A szülővel együtt élő házastárs is jogosult a családi pótlékra, így a férj is igénybe veheti a másik fél korábbi kapcsolatából „hozott” gyermek után családi kedvezményt, függetlenül attól, hogy a családi pótlékot nem a részére folyósítják.

- Az anya egy gyermek után egyedülálló családi pótlékot kapott 2022. áprilisig, majd bejelentette, hogy kapcsolatban él, de nincs regisztrálva az együttélés. Így viszont már nem kap egyedülállósági családi pótlékot. 2022. májusban közös gyermek is született, ebben az esetben az élettárs és az édesanya a 2022. évre mennyi szja-kedvezményt érvényesíthet?

Az anya a várandóságot is figyelembevéve két gyermek után egész évre érvényesíthet családi kedvezményt. Ha az élettársával meg kívánja osztani a kedvezményt, akkor azt az éves bevallásban megteheti, de az élettárssal az első gyermek után járó családi kedvezményt csak májustól oszthatja meg, mivel az 1-4. hónapban igénybe vette az egyedülállókat megillető magasabb összegű családi pótlékot. Az élettárs májustól a két gyermekre tekintettel érvényesítheti a kedvezményt.

2022-ben a kedvezményezett eltartottak után érvényesíthető családi kedvezmény havi összege 2 kedvezményezett eltartott esetén gyermekenként 133.330 forint.

- Élettársak egy közös gyermeket nevelnek és az anya előző kapcsolatából hozott gyerekét. Adóévben az anyának nincs semmilyen jövedelme, TBJ. szerint nem biztosított, egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet. Csak az apa rendelkezik adóköteles jövedelemmel. Az anya megoszthatja-e a családi kedvezményt, illetve a járulékkedvezményt az élettársával? Feltétele-e a családi járulékkedvezmény megosztásának, hogy anya biztosított személynek minősüljön?

Az anya megoszthatja a családi kedvezményt a vele közös háztartásban élő, jogosultnak nem minősülő élettársával, mindkét gyermekére tekintettel, ideértve azt az esetet is, ha a családi kedvezményt egyáltalán nem tudja érvényesíteni. Amennyiben az élettárs összevont adóalapja a két gyermek után járó teljes összeg levonását nem teszi lehetővé, ő, mint biztosított, a fennmaradó részből családi járulékkedvezményként csak a közös gyermekre eső összeget veheti figyelembe.

Az éves adóbevallás készítésekor a jogosultak az adóelőleg-nyilatkozattól eltérően is igénybe vehetik a családi kedvezményt.

A családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek, illetve a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély esetén is egy 2023. augusztus 1-i törvénymódosítás eredményeképpen lehetőség van arra, hogy az érintett személyek a jogosultságra vonatkozó évközbeni döntésüket év végén az adóbevallásban megváltoztassák, tehát más jogosult érvényesítse a családi kedvezményt, mint aki azt év közben, az adóelőleg-nyilatkozat alapján megtette.

Az év közben jogszerűen igénybe vett családi járulékkedvezmény azonban végleges, ez az összeg év végén a bevallásban már nem módosítható.

Adóelőleg megállapítása

A családi kedvezmény év közben az adóelőleg megállapításakor is érvényesíthető a kifizetőnek tett adóelőleg-nyilatkozat alapján.

Ha a jogosult nyilatkozott a családi kedvezmény évközi igénybevételéről, de a családi járulékkedvezményt nem kívánja érvényesíteni az adóelőleg megállapításánál, akkor az adóelőleg-nyilatkozaton erről nyilatkoznia kell. Ha a jogosult nem tesz ilyen nyilatkozatot, az adóelőleg-levonásra kötelezett kifizetőnek a családi kedvezményt és a családi járulékkedvezményt is figyelembe kell vennie.

Példa:

- A munkavállaló havonta igénybe veszi 3 gyerek után a családi kedvezményt a kifizetőhelynek nem minősülő munkahelyén. Április 20-tól május 31-ig táppénzen volt.

Ha ezen időszakban nem tudta igénybe venni a családi kedvezményt teljes mértékben, akkor az adóbevallásában utólag érvényesítheti.

Fontos, hogy ha az áprilisi bérében teljes mértékben igénybe tudja venni a kedvezményt, a táppénz igénylésnél már ne kérje a kedvezmény érvényesítését.

- Ha a gyermek vér szerinti szülőjével együtt élő élettárs jogosult a családi pótlékra, mert legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, akkor a családi kedvezmény szempontjából is jogosultnak minősül, így azt már év közben is érvényesítheti.

Ha az adózónak az évvégi bevallásnál befizetendő szja-különbözete mutatkozik, akkor meg kell néznie, hogy az adókülönbözet abból keletkezett-e, hogy az adóelőleg-nyilatkozatában valamelyik adóalap-kedvezmény érvényesítését jogalap nélkül kérte-e.

Ha a magánszemély az adóelőleg-nyilatkozatában valótlanul nyilatkozott, és ebből fakódóan keletkezett pótlólagos, 10.000 forintot meghaladó adófizetési kötelezettsége, akkor a befizetési kötelezettség 12 százalékát különbözeti bírság címén az adóbevallásban be kell vallania és meg kell fizetnie.

A családi kedvezmény érvényesítésének feltétele a magánszemély adóbevalláshoz tett írásbeli nyilatkozata a jogosultság jogcíméről, a másik fél adóazonosító jelének feltüntetésével. A nyilatkozatban fel kell még tüntetni – a magzat kivételével – minden eltartott adóazonosító jelét, és azt, hogy e személyek az adóév mely hónapjaiban minősültek eltartottnak, kedvezményezett eltartottnak.