Kötelező munkaalkalmassági vizsgálat


Változatlan, hogy az Mvt.  alapján kiadott, a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. NM-rendeletértelmében a munkáltató a munkaviszony megkezdését megelőzően és a munkaviszony fennállása alatt megadott időközönként köteles a munkavállalóit munkaalkalmassági vizsgálatra küldeni.
A miniszteri rendelet-tervezet nem konkrét foglalkozásokat tartalmaz, hanem olyan kockázati tényezőket (pl. balesetveszély, zajterhelés, éjszakai munkavégzés stb.), amelyek indokolják az orvosi vizsgálatot. A tervezet a károsító hatásnak való kitettség alapján 12 nagyobb csoportot határozott meg, amelyeknél továbbra is kötelező a rendszeres alkalmassági vizsgálat elvégzése.
Ezek a következők:

Fokozott baleseti veszély

1. Magasban végzett munka: a munkavégzés magassága meghaladja a 2 métert.
2. Földalatti bányászati, kőolaj- és földgázbányászati mélyfúrási munkakörök.
3. Tűz- és robbanásveszéllyel járó munkakörök: az ipari robbantóanyagok gyártásával, tárolásával, szállításával és felhasználásával kapcsolatos tevékenységek.
4. Villamosüzemi munkakörök: erősáramú üzemi szabályzat alapján erősáramú villamos berendezéseken feszültség alatti, feszültség közelében és veszélyes közelségben végzett tevékenységek.
5. Feszültség alatti munkavégzéssel járó munkakörök (FAM); Egyéb feszültség alatt végzett tevékenységek.
6. Egyéb baleseti veszéllyel járó munkakörök: mozgó munkaeszközök, munkaeszközök mozgó elemei, haladó (mozgó) termékek, alapanyagok, félkész és késztermékek mellett vagy közelében végzett munka.


Terhelő munkahelyi klíma (meleg, hideg)

A munkahely melegnek minősül, ha a szabadtéri munkahelyen a napi középhőmérséklet legalább 1 napig meghaladja a 25 Celsius fokot, és az országos tisztifőorvos a hőség miatt a figyelmeztetést vagy a hőségriasztást kiadta. Zárt térben melegnek minősül a munkahely, ha 24 Celsius foknál magasabb a hőmérséklet. A munkahely hidegnek minősül, ha a hőmérséklet a munkaidő 50 százalékánál hosszabb időtartamban nem éri el szabadtéri munkahelyen a +4 Celsius fokot, zárttéri munkahelyen pedig a +10 Celsius fokot.


Zaj

(felső beavatkozási határértéket meghaladó esetben)
A felső beavatkozási határértéket [LEX,8h = 85 dB(A), illetve pcsúcs[Lmax] = 140 Pa [137 dB(C)] meghaladó munkahelyi zajexpozíció a munkavállalókat érő zajexpozícióra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményekről szóló jogszabály alapján.


Ionizáló sugárzás

Sugárveszélyes munkahelyen (például az MSZ 62–7:2017 szabvány szerinti ipari izotóplaboratóriumok, orvosi izotóplaboratóriumok) a kockázatértékelés alapján, ionizáló sugárzásból eredő egészségkárosodás kockázatával (dóziskorlát túllépése) járó tevékenységek esetén az egészségügyi szolgáltatások nyújtása során ionizáló sugárzásnak nem munkaköri kötelezettségük keretében kitett személyek egészsége védelmének szabályairól szóló jogszabály, illetve az ionizáló sugárzás elleni védelemről és a kapcsolódó engedélyezési, jelentési és ellenőrzési rendszerről szóló jogszabály alapján.


Mesterséges optikai sugárzás (például lézer)

Nem-koherens optikai sugárzások (UV-A, UV-B, UV-C, IR-A és IR-B), valamint lézer optikai sugárzások. A munkavállalókat érő mesterséges optikai sugárzás expozícióra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményekről szóló jogszabály 1-2. melléklete szerinti expozíciós határértékeket meghaladó expozícióval járó tevékenységek.


Vibráció

(helyileg ható és/vagy egész test) prevenciós határértéket meghaladó esetben
Prevenciós határértéket meghaladó rezgésexpozíció: kéz/kar rezgés: 2,5 m/s2 (8 órás referencia idő), egész testre ható: 0,5 m/s2, a rezgésexpozíciónak kitett munkavállalókra vonatkozó minimális egészségi és munkabiztonsági követelményekről szóló jogszabály alapján.


Kémiai kóroki tényezőnek kitett munkakörök

Minden olyan tevékenység, amelynek során a munkavállalót, valamint a munkavégzés hatókörében tartózkodó személyt veszélyes anyag és veszélyes keverék (ide értve a rákkeltő, mutagén és reprodukciót károsító anyagokat is) hatása érheti. Veszélyes anyag/keverék: minden olyan vegyi anyag, amely kockázatot jelent a munkavállalók biztonságára vagy egészségére fiziko-kémiai, kémiai vagy toxikológiai tulajdonságai és felhasználási módja vagy munkahelyen való jelenlét miatt.


Járványügyi érdekből kiemelt munkakör

Egészségügyi intézményekben az újszülöttek, koraszülöttek, csecsemő- és gyermekbetegek ellátásával kapcsolatos valamennyi munkakör; óvodákban, bölcsődei ellátást biztosító intézményekben, szolgáltatásokban, csecsemő- és gyermekotthonokban a csecsemők, illetve a gyermekek ellátásával kapcsolatos valamennyi munkakör. Közfogyasztásra szánt élelmiszer (beleértve az ételt, italt) előállításával, valamint forgalmazásával (kivéve a csomagolt élelmiszerek és a nyers zöldség-gyümölcsfélék szállítását, tárolását) foglalkozó, továbbá ilyen munkahelyeken tisztítást, takarítást végző személy.


Tüdőfibrózist okozó poroknak vagy azbesztártalomnak kitett munkakörök

Építőiparban, mezőgazdaságban vagy bármely egyéb területen tüdőfibrózist okozó poroknak vagy azbesztártalomnak kitett munkakörök.


Biológiai kóroki tényezőnek kitett munkakörök

Egészségügyi és szociális ellátásban végzett munkák, beleértve az elkülönítő, valamint a kórbonctani részlegeket; klinikai, állatorvosi diagnosztikai laboratóriumokban végzett munkák; szennyvíztisztító berendezésekben, járható szelvényű szennyvízelvezető művekben végzett munkák; hulladék megsemmisítő, ártalmatlanító létesítményekben végzett munkák.


Éjszakai műszakban végzett munka

A huszonkét és hat óra közötti időszakban teljesített munkavégzés.


Kézi tehermozgatás 10 kg felett


Hangsúlyozandó azonban, hogy az Mvt. módosítása nem befolyásolja a munkáltatói kötelezettségeket és a kártérítési felelősséget, figyelemmel arra, hogy a munkaadó kötelezettsége, hogy a munkavállalók részére biztonságos és megfelelő munkakörülményeket biztosítson. Továbbra is a munkáltató felelőssége azt is biztosítani, hogy úgy foglalkoztassa a munkavállalót, hogy az saját és mások egészségét, testi és szellemi épségét károsan ne befolyásolja, illetve a munkavállaló továbbra is csak olyan munkával bízható meg, amelynek ellátására egészségileg alkalmas.
Ilyen módon a fenti módosítás továbbra is lehetőséget biztosít a munkáltató számára, hogy saját hatáskörben úgy döntsön, hogy a munkavállalóikat továbbra is alkalmassági vizsgálatra kötelezi. Az éves munkaköri alkalmassági vizsgálat alkalmas arra, hogy a munkavállalók esetleges egészségügyi problémáit észleljék, melyekről ezáltal a munkáltató is tudomást szerezhet.
Érdemes ezért a munkáltatónak mérlegelnie, hogy a munkába lépést megelőző vizsgálatot szeptembert követően is elrendeli az új munkatársaknak, mert az alkalmassági vizsgálat nélkül a munkavállaló úgy kezdi meg a munkavégzést és írja alá a munkaszerződést, hogy sem ő sem az őt foglalkoztató cég nem bizonyosodik meg arról, hogy valójában alkalmas-e az adott munkakörben munkavégzésre.
Amennyiben a munkáltató úgy dönt, hogy a vizsgálatokat továbbra is kötelezővé teszi, akkor a korábbi évekhez hasonlóan a vizsgálat költsége a munkáltatót terheli, illetve a vizsgálat elvégzésének idejére a munkavállalót mentesítenie kell a munkavégzési kötelezettsége alól.