A szakképzési hozzájárulással kapcsolatos fizetési kötelezettséget 2021. január 1-jétől a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX törvény (továbbiakban Szakképzési törvény) szabályozza.

2021. január 1-jétől a szakképzési hozzájárulás alapja a szakképzési hozzájárulásra kötelezettet terhelő szociális hozzájárulási adó alapja. Ez azt jelenti, hogy ettől az időponttól már nem csak a jogszabályban meghatározott tevékenységekből származó jövedelmeket terheli szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettség, hanem minden jövedelmet, ami után szociális hozzájárulási adót kell fizetni, például a béren kívüli juttatásokat és az egyes meghatározott juttatásokat is.

A koronavírus járványra tekintettel a veszélyhelyzet időtartamára a Széchenyi Pihenő Kártya formájában - béren kívüli juttatásként - adható összeget mentesítették a szociális hozzájárulási adó fizetése alól, és nyitott kérdés maradt, hogy ebben az esetben a szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettség továbbra is fennáll-e.

Erre tekintettel hozta meg a Kormány a 22/2021. (I.28.) Kormányrendeletet, mely alapján 2021. január 1-jétől nem kell szakképzési hozzájárulást fizetni a Kormányrendeletben felsorolt juttatások, például az Szja törvény 70. és 71. §-ban szabályozott béren kívüli juttatások (SZÉP kártya), és az egyes meghatározott juttatások után. Mindemellett kibővítette a szakképzési hozzájárulás fizetésére kötelezettek körét is. Ez a Kormányrendelet azonban csak a veszélyhelyzet ideje alatt alkalmazandó szabályokat tartalmazott.

A 2021. június 24-én kihirdetett 2021. évi LXXXIII. törvény már törvényi szintre emelte a Kormány által a veszélyhelyzettel összefüggésben a szakképzési hozzájárulás tekintetében hozott szabályokat. Egyértelműen meghatározásra került, hogy ki kötelezett és ki nem kötelezett szakképzési hozzájárulás fizetésére, továbbá az is, hogy melyek azok a jövedelmek, amelyek után szakképzési hozzájárulást kell fizetni. A szakképzésről szóló törvény módosítása már a veszélyhelyzettől függetlenül alkalmazandó.

A szakképzési hozzájárulás fizetésére kötelezettek

A módosított Szakképzési törvény értelmében 2021. július 1-jétől szakképzési hozzájárulásra kötelezett:

• a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet az egyéni vállalkozó kivételével,
• a személyi jövedelemadóról szóló törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerinti egyéni vállalkozó (az egyéni vállalkozói nyilvántartásban rögzített tevékenységei tekintetében) és
• a belföldön vállalkozási tevékenységet folytató külföldi adóügyi illetőségű személy,

ha belföldön székhellyel, telephellyel vagy fiókteleppel rendelkezik, vagy üzletvezetésének helye belföld.

A kisvállalati adó alanya mentesül a szakképzési hozzájárulás bevallása és megfizetése alól, mint ahogy a kisadózó vállalkozók is.

Nem terheli szakképzési hozzájárulás fizetésének kötelezettsége többek között például az egyesületet, az alapítványt, az egyházi jogi személyt, az Szja tv. szerinti egyéni vállalkozót a szociális hozzájárulási adó alapja után, ide nem értve az általa foglalkoztatottra tekintettel őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapját.

A szakképzési hozzájárulás alapja

A szakképzési hozzájárulás alapja főszabályként továbbra is a szakképzési hozzájárulásra kötelezettet terhelő szociális hozzájárulási adó alapja.

A Kormányrendelet előírásainak a Szakképzési törvénybe történő emelésével már nem csak a veszélyhelyzet ideje alatt, hanem általában, kivételnek számítanak az alábbi jövedelmek a szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettség alól:

• a vállalkozói osztalékalap,
• az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem,
• az osztalékjövedelem,
• az árfolyamnyereségből származó jövedelem,
• a vállalkozásból kivont jövedelem,
• az Szja tv. 70. §-a alá tartozó béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások adóalapként meghatározott összege,
• az Szja tv. 71. §-a szerinti béren kívüli juttatások adóalapként meghatározott összege,
• a kamatkedvezményből származó jövedelem adóalapként meghatározott összege
• az Szja tv. 1/B. § hatálya alá tartozó természetes személy (külföldi illetőségű előadóművész) e tevékenységből származó jövedelme.

Így összességében a fenti jövedelmek, juttatások után már 2021. január 1-jétől nem kell szakképzési hozzájárulást fizetni.

A szakképzési hozzájárulás mértéke és a kedvezmények

A szakképzési hozzájárulás mértéke a szakképzési hozzájárulás alapjának 1,5 százaléka. Ez a bruttó kötelezettség, amely szintén 2021. július 1-jétől a Szakképzési törvényben meghatározott kedvezményekkel csökkenthető.

A kedvezmény összege meghaladhatja a bruttó kötelezettséget, ebben az esetben a szakképzési hozzájárulás-fizetésre kötelezett gazdálkodó a bruttó kötelezettséget meghaladó adókedvezményt adó-visszaigénylés keretében a szakképzési hozzájárulás adónemben érvényesítheti.

A kedvezmények érvényesítésének feltétele a szakképzési munkaszerződés, hallgatói munkaszerződés, illetve felsőoktatási intézménnyel együttműködési megállapodás kötése.

Ha a szakképzési hozzájárulásra kötelezettet a szociális hozzájárulási adó tekintetében kedvezmény illeti meg, akkor a bruttó kötelezettség csökkenthető

• a szociális hozzájárulási adó kedvezményalapja után másfél százalékkal, vagy
• ha szociális hozzájárulási adó-kedvezményt az adómérték ötven százalékával kell megállapítani – a szociális hozzájárulási adó kedvezményalapja után hetvenöt század százalékkal megállapított összeggel.

Szakképzési hozzájárulás és előleg bevallása, megfizetése

A szakképzési hozzájárulásra kötelezett

• a szakképzési hozzájárulás alapját, az éves bruttó kötelezettségét,
• az adókedvezmény éves összegét, valamint
• az éves bruttó kötelezettség és az adókedvezmény különbözeteként megállapított éves nettó kötelezettségét

a naptári évre maga állapítja meg, elektronikus úton vallja be és fizeti meg az adóévet követő év január 12. napjáig az állami adó- és vámhatóságnak, vagy igényli vissza.

Nem kell adóbevallást benyújtani, ha a szakképzési hozzájárulásra kötelezettnek nem keletkezik szakképzési hozzájárulás-fizetési kötelezettsége vagy adókedvezményt nem érvényesít.

A törvénymódosítással kiszámíthatóbbá vált a szakképzési hozzájárulás előlegének a megfizetése is azáltal, hogy az előleg mértéke a tárgyévi várható szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettség egytizenegyed része.

Az előleget havonta a szakképzési hozzájárulásra kötelezett maga állapítja meg, elektronikus úton vallja be és fizeti meg a tárgyhót követő hónap 12. napjáig, illetve igényli vissza.

A befizetett előleg és az éves nettó kötelezettség különbözetét az adóévet követő év január hónap 12. napjáig kell befizetni, illetve visszaigényelni.

A fenti szabályok előreláthatólag – a jelenleg hatályos jogszabályok értelmében – 2022. június 30-ig lesznek alkalmazandók, figyelemmel arra, hogy  2022. július 1-jétől  kezdve az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében a szakképzési hozzájárulás, mint adónem megszűnik.

A 2022. adóévben az előleget utoljára 2022. május hónapra vonatkozóan kell megfizetni azzal, hogy a 2022. adóévben befizetett előleg és a 2022. január-június hónapra vonatkozó nettó kötelezettség különbözetét 2022. július 12-éig kell megfizetni, illetve visszaigényelni.

A már 2021. június 9-án kihirdetett, egyes adótörvények módosításáról szóló törvény értelmében 2022. július 1-jével a szociális hozzájárulási adó 15,5%-ról 15%-ra csökken.

A fentiek következtében a kifizetőknek jövő év második felétől összesen két százalékponttal kevesebb közterhet kell a költségvetésbe megfizetniük.