Helyi iparűzési adó egyszerűsített megállapítása


A Htv. módosítása értelmében ezt az adómegállapítási módszert azok a kisvállalkozók alkalmazhatják, akik megfelelnek a Htv. kisvállalkozói fogalmának. Ennek értelmében kisvállalkozónak minősül az a vállalkozó, akinek az adóévben a bevétele nem haladja meg a 25 millió forintot, kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végző átalányadózó esetében a 120 millió forintot. Ha a vállalkozás működési ideje nem érte el a 12 hónapot, akkor ezen értékhatárt napi arányosítással 12 hónapra számítva időarányosan kell megállapítani.

A vállalkozási formát tekintve a jogszabály nem tartalmaz korlátozó rendelkezést, bármely, a Htv. szerinti vállalkozó, tehát egyéni vállalkozó és gazdasági társaság is választhatja az új egyszerűsített adóalap-megállapítást.

Felhívjuk a figyelmet azonban arra, hogy a Htv. szerint meghatározott kisvállalkozói kör nem tévesztendő össze a Kkv. törvény kisvállalkozás fogalmával.

Az egyszerűsítés következtében megszűnik a kisvállalkozók számára az adóalap megosztásának kötelezettsége a székhely és a telephelyek között, mivel minden érintett önkormányzatra azonos nagyságú, tételes adóalap jut.


Az adó alapja

A kisvállalkozónál az adó alapja a székhelye és telephelye szerinti önkormányzatonként:

a) 2,5 millió forint, ha a kisvállalkozó bevétele az adóévben a 12 millió forintot nem haladja meg,

b) 6 millió forint, ha a kisvállalkozó bevétele az adóévben a 12 millió forintot meghaladja, de a 18 millió forintot nem haladja meg,

c) 8,5 millió forint, ha a kisvállalkozó bevétele az adóévben a 18 millió forintot meghaladja, de a 25 millió forintot – kiskereskedelmi tevékenységet végző kisvállalkozó esetén a 120 millió forintot - nem haladja meg.

Ha az adóév 12 hónapnál rövidebb, akkor az adóévi adóalap napi arányosítással számított időarányos összeg.

Bevétel alatt az Szja tv. hatálya alá tartozó magánszemély kisvállalkozó esetében az Szja törvény szerinti bevételt, más kisvállalkozó esetén a nettó árbevételt kell érteni.

 

Az egyszerűsített adóalap-megállapítás választása

A tevékenyégét már folytató kisvállalkozó az egyszerűsített adóalap-megállapítást az adóévet megelőző adóévről szóló bevallási nyomtatványon az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig választhatja. Ez az adóalap megállapítási módszer naptári éves adózó esetén első alkalommal a 2023-ban kezdődő adóévre 2023. május 31-ig a 2022. adóévről szóló 22HIPAK nyomtatványon választható.

A tevékenységét jogelőd nélkül kezdő kisvállalkozó az első adóévről benyújtott bevallásban az első adóévére is választhatja ezt az adózási módot, tehát naptári éves adózó esetén a 2024. május 31-ig benyújtandó helyi iparűzési adóbevallásban.

A tevékenységét az önkormányzat illetékességi területén kezdő kisvállalkozó a bejelentkezési, változás-bejelentési nyomtatványon jelenti be választását az adóhatóság számára.

A kisvállalkozó e döntése a teljes adóévre vonatkozik, és mindaddig érvényes, amíg a kisvállalkozó az adóalapját ilyen módszerrel szeretné meghatározni. A bejelentkezési, változás-bejelentési nyomtatvány végrehajtható okiratnak minősül.

Ha a kisvállalkozó már nem az egyszerűsített adómegállapítás módszerével kívánja meghatározni az adóalapját, akkor e döntését az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig jelentheti be az adóhatóságnak a helyi iparűzési adóbevallásban. E bejelentéssel egyidejűleg adóelőleg bevallására is köteles, a bevallott adóelőleg két részletben esedékes.

Fontos kiemelni, hogy az egyszerűsített adóalap-megállapítási módszert választó kisvállalkozó mind a székhelyén, mind valamennyi telephelyén csak e módszer alkalmazásával állapíthatja meg az iparűzési adó alapját.

 

Adóbevallási, adóelőleg- és adófizetési szabályok

Jelentős egyszerűsítést jelent, hogy a kisvállalkozónak – főszabály szerint – nem kell helyi iparűzési adóbevallást benyújtania, ha a bevételi sáv és így az egyszerűsített adómegállapítási módszer szerinti adóalapja nem változott az előző adóévhez képest.

Bevallás benyújtása csak akkor szükséges a kisvállalkozó részéről, ha

  • a bevételeinek növekedése miatt év közben adóalapsávot vált, így magasabb adóalap irányadó rá, és ekkor a különbözeti adót meg kell fizetni, illetve
  • az adóévi bevétele az előző évihez képest kevesebb, az alacsonyabb adóalap irányadó rá, és az adóelőleg és az adóévi adó összege különbözetének a visszatérítését kéri,
  • soron kívüli bevallást kiváltó esemény (pl. átalakulás, megszűnés) következik be.

Ha a kisvállalkozó ezt az adóalap-megállapítást alkalmazza, akkor évente egyszer, az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig kell adóelőleget fizetnie, melynek összege az előző adóév adójának összegével azonos.

Ha az adózó adóévi bevétele az előző adóévben rá irányadó bevételi sávhatárt nem haladja meg, akkor az adóévre fizetett adóelőleghez képest további adót sem kell fizetnie. Tehát az adóelőleg az adóbevallás benyújtása nélkül a következő adóév ötödik hónapjának utolsó napján végleges adóvá válik.

Ha a kisvállalkozó nem nyújt be adóbevallást, akkor azt úgy kell tekinteni, hogy az adóévi adófizetési kötelezettségének az adóévi adóelőleg megfizetésével tett eleget.

Az új adóalap-megállapítási módszer alkalmazása esetén adómentesség, adókedvezmény, adócsökkentés nem vehető igénybe.

Ha a vállalkozó bevétele az adóévben meghaladja a 25 illetve 120 millió forint bevételi értékhatárt, akkor az adó alapját az adóévre és az azt követő adóévre az általános szabályok alapján köteles megállapítani.

 

A 2023. január 1-jén hatályba lépő új, egyszerűsített adóalap-megállapítási mód mellett a kisvállalati adó hatálya alá tartozó adóalanyok részére megmaradt a Htv. 39/B. §. szerinti adóalap-megállapítás lehetősége.