Közvetített szolgáltatások és alvállalkozói teljesítések megítélése a helyi iparűzési adóban


Jelenleg minden, naptári évvel megegyező üzleti éves gazdálkodónál a 2022-es adóév zárása és az ahhoz kapcsolódó társasági adó, valamint helyi iparűzési adóbevallás előkészítése van napirenden. Gyakran merül fel a kérdés, hogy milyen esetekben és feltételekkel lehet a helyi iparűzési adó alapját csökkenteni.

Iparűzési tevékenység esetén az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve

  • az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke együttes összegével,
  • az alvállalkozói teljesítések értékével,
  • az anyagköltséggel,
  • az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével.

Tapasztalatunk szerint a gyakorlatban a legnagyobb nehézséget a közvetített szolgáltatások és az alvállalkozói teljesítések értelmezése okozza. Mindkét esetben mind a szerződéseknek, mind a számláknak nagyon szigorú előírásoknak kell megfelelni, ezért az adókockázatok elkerülése érdekében érdemes a szerződéseket, bizonylatokat áttekinteni.


Közvetített szolgáltatás

A közvetített szolgáltatás fogalma megjelenik az Áfa törvényben, a Számviteli törvényben és a Helyi adókról szóló törvényben (Htv.) is, ezért nem mindegy melyik adónemben mit kell szem előtt tartani.

A Számviteli törvény alkalmazásában közvetített szolgáltatás: a gazdálkodó által saját nevében vásárolt és a harmadik személlyel (a megrendelővel) kötött szerződés alapján, a szerződésben rögzített módon részben vagy egészben, de változatlan formában továbbértékesített (továbbszámlázott) szolgáltatás; közvetített szolgáltatásnál a gazdálkodó vevője és nyújtója is a szolgáltatásnak, a gazdálkodó a vásárolt szolgáltatást részben vagy egészben közvetíti úgy, hogy a megrendelővel kötött szerződésből a közvetítés lehetősége, a számlából a közvetítés ténye, vagyis az, hogy a gazdálkodó nemcsak a saját, hanem az általa vásárolt szolgáltatást is értékesíti változatlan formában, de nem feltétlenül változatlan áron, egyértelműen megállapítható.

Összefoglalva, a következő feltételeknek kell együttesen teljesülniük, hogy számviteli szempontból a közvetített szolgáltatás esete fennálljon:

  • a szolgáltatás változatlan formában kerül továbbértékesítésre,
  • a megrendelővel kötött szerződésben a közvetítés/továbbértékesítés lehetősége megállapítható,
  • a továbbértékesítés számlájából a közvetítés ténye kiderül.

A Htv. értelmében közvetített szolgáltatás: az adóalany által saját nevében vásárolt és a megrendelővel írásban kötött szerződés alapján, a szerződésben rögzített módon részben vagy egészben, de változatlan formában továbbértékesített (továbbszámlázott) szolgáltatás értéke. Közvetített szolgáltatásnál az adóalany vevője és nyújtója is a szolgáltatásnak, az adóalany a vásárolt szolgáltatást részben vagy egészben közvetíti úgy, hogy a megrendelővel kötött szerződésből a közvetítés lehetősége, a számlából a közvetítés ténye, vagyis az, hogy az adóalany nemcsak a saját, hanem az általa vásárolt szolgáltatást is értékesíti változatlan formában, de nem feltétlenül változatlan áron, egyértelműen megállapítható.

A helyi iparűzési adóban akkor beszélhetünk közvetített szolgáltatásról, ha mind a tartalmi, mind a számlázási feltételek teljesülnek.


Tartalmi feltételek

  • az adóalany saját nevében, de más javára rendeli meg a szolgáltatást, melyet nem használhat fel saját teljesítményéhez,
  • a szolgáltatás tényleges igénybe vevője maga a megrendelő,
  • az adóalany által nyújtott és igénybe vett szolgáltatás azonos, változatlan formájú,
  • a megrendelővel írásban kötött szerződés, melyből a közvetítés ténye kitűnik.

A két törvényi fogalmat összehasonlítva hangsúlyozandó, hogy nem minden Számviteli törvény szerinti közvetített szolgáltatással csökkenthető az iparűzési adóalap, mivel a Számviteli törvény a Helyi adókról szóló törvénnyel szemben, nem írja elő az “írásbeliséget”. Fontos feltétel továbbá, hogy a szerződésben szerepeljen a közvetítés lehetősége és az ügylet lényegi tartalma!

A közvetített szolgáltatást el kell határolni az ügynöki (közvetítői) szolgáltatástól is, mert ez utóbbi esetben az ügynök más nevében és más javára jár el. A közvetítő a tevékenységéért ügynöki jutalékban részesül, míg közvetített szolgáltatás esetén a közvetítést végző egyszerre beszerzője és értékesítője is a szolgáltatásnak.

 

Számlázási feltételek

  • változatlan formában történő továbbszámlázás (nem feltétlenül változatlan áron),
  • a számlázási kapcsolatban az adóalany beékelődik a szolgáltatás nyújtója és a megrendelő közé,
  • a megrendelő felé kiállított számlából a közvetítés tényének egyértelműen ki kell tűnnie (tehát a számának tartalmaznia kell, hogy ”közvetített szolgáltatást tartalmaz”),
  • a saját teljesítményt és a vásárolt szolgáltatást a számlán el kell különíteni (külön soron feltüntetni).

Több szolgáltatás (pl. víz, villany, telefon) együttes számlázása esetén a számlában pontosan rögzíteni kell a továbbszámlázott szolgáltatások fajtáit ahhoz, hogy az iparűzési adóban adóalap csökkentésként figyelembe lehessen venni (nem elég feltüntetni a megrendelő felé kiállított számlán, hogy “közműszolgáltatások”). A közvetített szolgáltatást analitikus nyilvántartással kell dokumentálni. A számlákból, könyvelésből, nyilvántartásokból a közvetítés tényének ki kell derülnie, így annak is, hogy mely továbbszámlázott szolgáltatáshoz mely beszerzett szolgáltatás tartozik.

Nagyon fontos azt rögzíteni, hogy az Áfa törvény nem írja elő a számla kötelező tartalmi elemei között a közvetítés tényének feltüntetését. Ha a számlából nem derül ki a közvetítés ténye, tehát a gyakorlatban nem szerepel rajta, hogy „közvetített szolgáltatást tartalmaz”, az a számla az Áfa törvény szempontjából formailag nem hibás, a társaság - a további feltételek megléte esetén - élhet az adóelvonási jogával. Ha a gazdálkodó azonban a számlán nem tünteti fel, hogy a nyújtott szolgáltatása közvetített szolgáltatást is tartalmaz, akkor az iparűzési adó alapját nem csökkentheti, és ezáltal jelentős adóelőnytől eshet el. Vagy éppen ellenkezőleg jelentős adókockázat merülhet fel, ha a számlából nem derül ki a közvetítés ténye, és ennek ellenére a gazdálkodó az adó alapját csökkenti.

Amennyiben az adott szolgáltatás a jogszabályban előírtaknak nem felel meg maradéktalanul, akkor azt a számviteli szabályok szerint igénybe vett szolgáltatásként kell elszámolni, és nincs mód a közvetített szolgáltatás értékével csökkenteni az iparűzési adó alapot.


Alvállalkozói teljesítések

A Számviteli törvényben ezzel a fogalommal nem találkozunk, ugyanakkor a Htv. rendelkezik az alvállalkozói teljesítésekről.

Az alvállalkozói teljesítés értéke a Htv. értelmében akkor vonható le az iparűzési adó alapjából, ha a következő feltételek együttesen teljesülnek:

  • az adóalany mind a megrendelőjével, mind az alvállalkozójával Ptk. szerinti vállalkozási szerződéses kapcsolatban áll (szintén fontos az írásbeliség!),
  • az alvállalkozói teljesítmény értéke beépül az adóalany saját teljesítményébe, annak részévé válik.

Mivel a társaság csak akkor csökkentheti az iparűzési adó alapját az alvállalkozói teljesítmények értékével, ha vállalkozói szerződésben áll a vállalkozás a megrendelőjével, és azzal a vállalkozással is, aki a beépítendő szolgáltatást nyújtja, ezért minden esetben meg kell vizsgálni, hogy a felek által írásban megkötött szerződés tartalmilag vállalkozási jogviszonynak minősül-e, és ehhez a Polgári Törvénykönyv vállalkozási szerződésre vonatkozó előírásait kell figyelembe venni.

A vállalkozási szerződés legfontosabb jellemzői:

  • a vállalkozó tevékenységgel elérhető eredmény megvalósítására, a megrendelő annak átvételére és vállalkozói díj megfizetésére köteles,
  • eredménykötelemhez szavatossági igény társul,
  • eredményfelelősség kérdése szabályozott,
  • megrendelő elállhat a szerződéstől,
  • az ellenszolgáltatás megfizetése számla ellenében, jellemzően az igazolt teljesítést követően esedékes.

A szerződés megkötése esetén figyelni kell arra is, hogy az adóalany a megrendelőjével kötött szerződésben alvállalkozói teljesítés esetén ne zárja ki a közreműködő igénybevételének lehetőségét. A közvetített szolgáltatással ellentétben a megrendelő felé kiállított számlában nem kell külön feltüntetni az alvállalkozói teljesítményt, mivel az adott szolgáltatás beépül a vállalkozási szerződéses jogviszonyban nyújtott szolgáltatásba.

Előírás ugyanakkor, hogy szabályszerű és ellenőrizhető nyilvántartást kell vezetni, ami alapján összekapcsolható az alvállalkozói teljesítés a megrendelővel.

A szerződést mindig annak tartalma alapján kell megvizsgálni, és az alvállalkozó teljesítések esetén szem előtt kell tartani, hogy a vállalkozási szerződést el kell határolni a megbízási szerződéstől. Ha az adóalany megbízási szerződéses kapcsolatban áll akár a megrendelővel, akár az alvállalkozóval, akkor alvállalkozói teljesítés címén nem csökkentheti az iparűzési adóalapját.

A megbízási szerződés fő jellemzői:

  • gondossági kötelem: a megbízott a rábízott ügyet a megbízó érdekeinek megfelelően köteles ellátni,
  • a megbízás akkor is teljesül, ha a kívánt eredmény nem jön létre,
  • a szerződés megszüntetése felmondás formájában történik.

A gyakorlat azt mutatja, hogy legtöbbször vegyes szerződések készülnek. Ilyenkor azt kell vizsgálni, hogy mely szerződéstípus elemei dominálnak az adott szerződésben.


Új lakás előállításához igénybe vett szolgáltatások

A Htv-ben speciális szabályok vonatkoznak az új lakások értékesítése kapcsán felmerülő alvállalkozói teljesítésekre. Az adóalap alvállalkozói teljesítés címén ilyen esetben akkor csökkenthető, ha:

  • az adóalany a vásárolt szolgáltatást egy új lakás előállításához veszi igénybe, és
  • a beszerzett szolgáltatás vállalkozási szerződéssel teljesül (nem közvetített szolgáltatás) és
  • az értékesített ingatlan egy új lakás.

Amennyiben az alvállalkozói teljesítés lakás, illetve nem lakás célú helyiségekhez (lépcső, garázs, irodák stb.) kapcsolódik és nem sikerül előre a szolgáltatást megbontani, akkor utólag alapterület arányosan lehet ezt megtenni. Nem lakás célú helyiségek kapcsán azonban nem lehet alvállalkozói teljesítéssel számolni.