2023. július 24-én hatályba lép a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Panasztörvény), amely az állami szervekkel és a helyi önkormányzati szervekkel kapcsolatos panaszok és közérdekű bejelentések kezelésen túl nem csak az állami szférára, hanem a magánszektorra nézve is szabályozza a visszaélés-bejelentések kezelésének rendjét és a bejelentők védelmét.

Az uniós jogot és közérdeket érintő veszélyek, sérelmek (továbbiakban visszaélések) megelőzése, feltárása és kezelése érdekében az Európai Unió már régóta próbál lépéseket tenni több területen is. Ennek eredményeként született meg az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019. október 23-án kihirdetett, uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről szóló 2019/1937 Irányelve (2019. október 23.), mely a Panasztörvénnyel került a magyar jogba átültetésre. Az Irányelv célkitűzése, hogy az Unió egészében megfelelő minimumszabályokkal biztosítsa az uniós érdekeket sértő visszaélések kiküszöbölésében kulcsfontosságú szerepet betöltő, visszaélést bejelentő személyek védelmét.

A visszaélés-bejelentési rendszer létrehozására kötelezett személyek

A Panasztörvény értelmében mind a magánszférában mind a közszférában működő foglalkoztatóra kiterjed a visszaélés-bejelentéssel kapcsolatos kötelezettségek teljesítése. A jogszabály értelmében a magánszférában működő  foglalkoztatók ún. belső visszaélés-bejelentési rendszert kötelesek létrehozni, függetlenül attól, hogy melyik iparágban tevékenykednek.

A törvény értelmező rendelkezése szerint foglalkoztatónak minősül mindenki, aki természetes személyt foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében foglalkoztat.

Főszabály szerint az előírás az 50 főt meghaladó foglalkoztatókat érinti, kivétel a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. tv. Pmt. hatálya alá tartozó foglalkoztatók. Ők kötelesek létszámától függetlenül már 2023. július 24-től visszaélés-bejelentő rendszert fenntartani.

A legalább 250 főt foglalkoztatók is 2023. július 24-től kötelesek lesznek visszaélés-bejelentő rendszert fenntartani.

Azok a foglalkoztatók, amelyeknek a létszáma meghaladja az 50 főt, de nem haladja meg a 249 főt haladékot kapnak a jogszabályban foglaltak bevezetésére. Esetükben a visszaélés-bejelentéssel kapcsolatos kötelezettségek teljesítésének határideje 2023. december 17.

Létszámra vonatkozó szabályok

A létszám adatok meghatározása során minden vállalkozás csak a saját létszám adatait köteles figyelembe venni, annak számítása során más jogszabály alkalmazását (pl. KKv tv. összeszámítás szabálya) a Panasztörvény nem írja elő. Azoknak a vállalkozásoknak, amelyeknek a létszáma nem haladja meg a 249 főt, könnyítést tartalmaz a törvény, mivel közösen is létrehozhatják a visszaélés-bejelentő rendszerüket. Ez elsősorban azoknak a vállalatcsoportoknak lehet kedvező, ahol a cégek saját adataik alapján is kötelezettek lennének a bejelentő rendszer létrehozására.

A bejelenthető visszaélések köre

A törvény a visszaélések elkerülésére törekszik, ennek megfelelően a jogellenes cselekményeket, vagy mulasztásokat, illetve egyéb visszaélésre vonatkozó információkat lehet bejelenteni.

A bejelentésre jogosult személyek

A törvény meghatározza, hogy a belső bejelentő rendszerben kik azok a személyek és személyi körök, akik bejelentést tehetnek. A bejelentő elsősorban olyan természetes személy, aki munkavégzéssel kapcsolatos tevékenységével összefüggésben szerzett, jogsértésre vonatkozó információt jelent be. Az Irányelvhez képest a panasztörvény kiterjeszti a szabályozást, és ennek tükrében bejelentést tehetnek olyan személyek is, akik a foglalkoztatóval kapcsolatos tevekénységükkel összefüggésben gazdaságilag kiszolgáltatott helyzetbe kerülhetnek, és így fontos szerepet játszhatnak a jogsértések feltárásában. Ilyenek lehetnek például az alvállalkozók, vagy a társasággal egyéb szerződéses jogviszonyban állók, mint például a beszállítók.

A belső visszaélés-bejelentő rendszer

A belső visszaélés-bejelentési rendszerben az érintett szervezeteknek lehetőséget kell biztosítani a bejelentés megtételére írásban és szóban is. A jogszabály értelmében a rendszert működtetőnek biztosítania kell a bejelentő részére azt is, hogy a bejelentését anonim módon tudja megtenni.

A belső visszaélés-bejelentési rendszert a munkáltatónál egy erre a célra kijelölt, e feladatkörében nem utasítható személy vagy szervezeti egység működtetheti, de a rendszer működtetésével bejelentővédelmi ügyvéd vagy más külső szervezet is megbízható.

A gyakorlatban a társaságoknál ez a rendszer jelenthet egy internetes felületet vagy egy telefonos „forródrótot”, ahol a cég munkavállalói és partnerei az általuk tapasztalt visszaéléseket és szabálytalanságokat egy olyan biztonságos és védett rendszeren keresztül tudják bejelenteni, amely biztosítja az eset kivizsgálását, illetve garantálja azt, hogy a bejelentőt semmiféle joghátrány nem fogja érni a bejelentés miatt.

Szóbeli bejelentések megtétele esetén a szervezetnek szó szerint írásba kell foglalnia a bejelentést és annak tartalmát a bejelentővel alá kell íratnia. Szóbeli bejelentéskor is szükséges a megfelelő tájékoztatást nyújtani a bejelentő részére.

Bejelentések kivizsgálása

A rendszert működtető szervezetnek a belső visszaélés-bejelentési rendszerben tett írásbeli bejelentés kézhezvételétől számított hét napon belül a bejelentés megtételéről visszaigazolást kell küldenie a bejelentő számára. Ebben tájékoztatni kell az érintetett a jogszabályból származó jogairól, az eljárás menetéről, az adatai védelméről és az azzal összefüggő jogairól.

A foglalkoztatóknak 30 napon belül kell a bejelentést kivizsgálni, ez a határidő indokolt esetben legfeljebb három hónapra hosszabbítható meg. Ha a bejelentés alapján büntetőeljárás kezdeményezése indokolt, akkor intézkedni kell a feljelentés megtételéről.

Belső szabályzat

Részletes belső szabályozást kell kidolgozni, amely kiterjed:

• a bejelentői kör meghatározására
• a bejelentési csatornák meghatározására (e-mailen, személyesen, telefonon),
• a bejelentés visszaigazolására,
• a bejelentővel történő kapcsolattartás szabályaira,
• a bejelentés független kivizsgálására, a jogsértést orvosló intézkedésekre,
• a bejelentőnek történő visszajelzés szabályaira,
• a bejelentések nyilvántartására, dokumentálására,
• adatvédelmi tájékoztatásra, titoktartási szabályokra, (GDPR rendeletnek megfelelő adatkezelési tájékoztató és szabályozás kidolgozása)
• a munkavállalók oktatására, tudatosságára, bizalmuk elnyerésére.

A bejelentő védelme

A törvény védelmi intézkedésként szabályozza a megtorlás tilalmát. Eszerint minden, a bejelentő számára hátrányos intézkedés (pl. felfüggesztés, a csoportos létszámcsökkentés, a felmondás, előléptetés megtagadása, bércsökkentés, képzés megtagadása, negatív teljesítményértékelés), amelyre a bejelentés egyébként jogszerű megtétele miatt került sor, jogellenesnek minősül.

A belső visszaélés-bejelentési rendszer bevezetésére kötelezetteknek tehát elsősorban a következőkről kell gondoskodniuk:

• bejelentési csatornák létrehozása;
• bejelentéseket kezelő belső vagy külső személyek kijelölése;
• a bejelentés kezelésének szabályozása, amit szükséges összhangba hozni az egyéb belső szabályzatokkal, elsősorban adatvédelmi, munkajogi, informatikai biztonsági, munka-, és vagyonvédelmi területen;
• a fennálló kockázatok függvényében bejelentési kötelezettség alá eső vagy bejelenthető magatartások kidolgozása és belső publikálása.

Felügyeletet ellátó Hatóság

A jogszabálynak való megfelelést a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság ellenőrzi.

A megfelelő szabályzatok és tájékoztatók elkészítésében, illetve az eljárásrend kidolgozásában szívesen állunk rendelkezésükre.