Minimálbér és a munkáltatói közterhek változása:

 Az 508/2023 (XI.20.) Kormányrendeletben kihirdetésre került a2023. december 1-től alkalmazandó érvényes minimálbér:

	2023.01.01-2023.11.30	emelés mértéke	2023.12.01-2024
Minimálbér	232 000 Ft	15 %	266 800 Ft
Garantált Bérminimum	296 400 Ft	10 %	326 000 Ft
Szociális hozzájárulási adó	13 %	-	13 %

 

 

Személyi jövedelemadó

SZÉP-kártya

Az éves rekreációs keretösszeg évi nettó 450 000 Ft marad 2024. évre is.

A SZÉP-kártya juttatás 450 000 Ft összegig minősül béren kívüli juttatásnak. A juttatás a kifizetés időpontjában érvényes szabályok szerint adózik.

 

A közterhek alakulása változatlan

Béren kívüli juttatások esetén: juttatás nettó összege x (15 % SZJA+13 % SZOCHO) = 28 %

Egyes meghatározott juttatásoknál: juttatás nettó összege x 1,18) x (15 % SZJA+13 % SZOCHO)=33,04 %

 

Változás azonban, hogy az egyes meghatározott juttatások és a béren kívüli juttatások bevallása, a közterhekbefizetési kötelezettségehaviról negyedévesre változik.

Marad a havi bevallási, befizetési kötelezettség:

• éves rekreációs keret meghaladásakor
• munkaviszony megszűnésekor: ha a magánszemély béren kívüli juttatásra jogosító jogviszonya úgy szűnik meg, hogy a megszűnéskor a munkáltatótól az adóévben szerzett béren kívüli juttatások együttes értéke az éves rekreációs keretösszeget meghaladja, a meghaladó rész után.
  

(Hatályos: 2024.01.01.)

 

Csekély értékű ajándék juttatása

Az eddigi évi egy helyett három alkalommal adható ilyen juttatás akár közeli hozzátartozóknak is, a havi minimálbér 10%-át meg nem haladó mértékben.

(Hatályos: 2024.01.01.)

 

Kiküldetési napidíj

2024.01.01-től változás, hogy a nemzetközi közúti árufuvarozás és személyszállításban munkát végzőkhöz hasonlóan a nemzetközi vízi és légi árufuvarozásban és személyszállításban nemzetközi forgalomban üzemeltetett jármű fedélzetén foglalkoztatott, külföldön is munkát végző magánszemély esetében is napi 85 eurónak megfelelő forintösszeg számolható el igazolás nélkül.

(Hatályos: 2024.01.01.)

Vagyonrendezési eljárás során a társaság volt tagjának juttatott bevétel

A társas vállalkozás jogutód nélküli megszűnése esetén a vagyonfelosztási javaslat alapján a tagoknak juttatott bevétel az Szja törvény értelmében, vállalkozásból kivont jövedelemnek minősül. Előfordul azonban olyan eset, amikor a társas vállalkozás cégjegyzékből való törlését követően később kerül elő vagyontárgy, amelyet egy volt tag szerez meg. A jogszabálymódosítás következtében az ilyenkor lefolytatandó ún. vagyonrendezési eljárás során, a volt tagnak a társaság vagyonából juttatott pénzbeli vagy nem pénzbeli bevétel egyéb jövedelemnek minősül.

(Hatályos: 2024.01.01.)

 

Nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset

A jogalkalmazás egyértelművé tétele érdekében bekerül az Szja törvénybe a nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset fogalma, amely a KSH által közzétett, teljes munkaidőben alkalmazásban állókra tekintettel megállapított bruttó átlagkereset összege.  A 2024-ben alkalmazandó összeg a 2023 júliusi átlagkereset, vagyis: 576 601 Ft.
(Hatályos: 2024.01.01.)

 

Adómentes borászati termékek

A 451/2023 (X.4.) Kormányrendelet alapján 2023. november 16-tól meghatározott feltételekkel juttatott borászati termékek adómentesek. Erről részletes információ található honlapunkon: Borászati termékek adómentesen

2023. december 1-től az adómentesség bekerült az Szja törvénybe. A juttatás esetén szükséges nyilvántartási kötelezettség magában foglalja a beszerzés forrásának és a termék felhasználási módjának rögzítését.

(Hatályos: 2023.12.01.)

 

Adóelőleg-nyilatkozat:

A magánszemély kérheti, hogy a kifizető az alábbi adólelőleg-nyilatkozatok tartalmát mindaddig változatlan tartalommal vegye figyelembe, ameddig a magánszemély nem tesz új nyilatkozatot, vagy nem kéri a korábban tett nyilatkozatának mellőzését:

• első házasok kedvezménye,

• súlyos fogyatékosság kedvezménye,

• 4 vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezmény.

2024-ben még nyilatkoznia kell mindenképpen a magánszemélynek.

 

Ha a magánszemély új nyilatkozat benyújtásával nem jelzi a jogosultság feltételeiben bekövetkezett változást, és a folytatólagos nyilatkozatban foglaltak alkalmazása miatt adóhiány keletkezik, a jogkövetkezmények a magánszemélynél nem mérsékelhetők.
(Hatályos: 2024.01.01.)

Szociális hozzájárulási adó

A szociális hozzájárulási adó mértéke változatlan, 2024. évben is 13 %.

 

Kutatók foglalkoztatása után érvényesíthető adókedvezmény

Változott a kutatók foglalkoztatása után érvényesíthető adókedvezmény, így megszűnik a különbségtétel a doktori (PhD) vagy ennél magasabb tudományos fokozattal, vagy tudományoscímmel rendelkező kutató, fejlesztő és a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerint doktori képzésben részt vevő hallgató vagy doktorjelölt munkavállaló által érvényesíthető adókedvezmény összege között.

Az adókedvezmény mértéke a foglalkoztatott munkavállalót az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb a minimálbér kétszerese után 13% adómértékkel megállapított összeg.

(Hatályos: 2024.01.01.)

 

Munkaerőpiacra lépők után érvényesíthető adókedvezmény

A Szocho tv. 2023. augusztus 14-i változása értelmében nem tekinthető munkaerőpiacra lépőnek a harmadik állam állampolgárának minősülő munkavállaló,tehát nem lehet alkalmazni a munkaerőpiacra lépők kedvezményét annál a munkavállalónál, aki az Európai Gazdasági Térség és Magyarország által kötött kétoldalú szociális biztonságról szóló egyezmény hatálya alá nem tartozó állam állampolgára.

2024. január 1-től viszont megint módosul a munkaerőpiacra lépőnek minősülő személyi kör meghatározása, így munkaerőpiacra lépő csak magyarállampolgár lehet, illetve Magyarországgal határos, nem EGT állam (Ukrajna, Szerbia) állampolgára. Továbbiakban is a kedvezmény igénybevételének feltétele az igazolás megléte.

(Hatályos: 2024.01.01.)

 

A szakirányú oktatás és a duális képzés adókedvezménye

A megváltozott munkaképességű munkavállalók esetében a szakirányú oktatás adókedvezményének érvényesítésekor az arányosítás mellőzésével valamennyi duális képzőhelyen folytatott szakirányú oktatással érintett nap figyelembe vehető lesz.

(Hatályos: 2024.01.01.)

 

Társadalombiztosítás

Társadalombiztosítási járulékok mértéke

A járulékok kapcsán nincs jelentős változás, a 2024-es évben a következők szerint alakulnak:

• A társadalombiztosítási járulék mértéke 18,5% 
• A nyugdíjjárulék mértéke 10% 

 

Járulékalapot képező jövedelem kiküldetés esetén

Ha nemzetközi szerződés alapján Magyarországnak nem áll fenn adóztatási joga, vagy kettős adózást kizáró egyezmény hiányában adóelőleg megállapítási kötelezettség nem keletkezik, a járulékalapot képező jövedelem meghatározása kiegészül a következőkkel:

A tevékenység ellenértékeként harmadik ország állampolgára által a tárgyhónapban megszerzett – munkaviszony esetében a tárgyhónapra elszámolt – jövedelem lesz a járulékalapot képező jövedelem.

(Hatályos: 2024.01.01.)

 

Egészségügyi szolgáltatási járulék

Az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 2024. január 1-jétől 11 300 Ft-ra emelkedik (napi összege 380 Ft).

(Hatályos: 2024.01.01.)

 

Rehabilitációs hozzájárulás

A hozzájárulás mértéke a tárgyév első napján a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalónak megállapított alapbér kötelező legkisebb összegének kilencszerese személyenként, ez 2024. évi minimálbérrel számolva 2 401 200 Ft/fő/év.

(Hatályos: 2024.01.01.)

 

Foglalkoztatási igazolás

1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról alapján a munkaadónak a munkaviszony megszüntetésekor vagy megszűnésekor 2024. január 1-től foglalkoztatási igazolást kell kiállítania. Bevezetésének célja az adminisztrációs teher csökkentése mellett, hogy a munkavállalók a jogviszony megszűnésekor ne hat különböző, hanem egy egységes, minden szükséges információt tartalmazó dokumentumot kapjanak meg. Ugyanakkor az ún. „rózsaszín kiskönyvet” ez a foglalkoztatási igazolás nem váltja ki.

Alkalmi foglalkoztatás/a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony esetén nem kell kiállítani a foglalkoztatási igazolást.

Munkaadói felmondás esetén az utolsó munkában töltött napot, egyéb esetben a munkaviszony megszűnését követő öt munkanapon belül kell kiadni a munkavállaló részére elektronikusan vagy papír alapon. Az elektronikus űrlap megjelenési formájáról miniszteri rendelet fog megjelenni.

(Hatályos: 2024.01.01.)

Egyszerűsített foglalkoztatás

Az alkalmi munkavállaló minimális bére és a közterhek változása:

Legkisebb órabér	2023.01.01-2023.11.30	2023.12.01-2024.12.31
Minimálbér	1 134 Ft/óra	1 304 Ft/óra
Garantált bérminimum	1 483 Ft/óra	1 630 Ft/óra

 

 

EFO közteher	Minimálbérhez kötöttség	2023.01.01-2023.11.30	2023.12.01-2024.12.31
Mezőgazdasági és turisztikai idénymunka	0,5 %	1 200 Ft/nap	1 300 Ft/nap
Alkalmi	1 %	2 300 Ft/nap	2 700 Ft/nap
Filmipari statiszta	3 %	7 000 Ft/nap	8 000 Ft/nap

 

Az egyszerűsített foglalkoztatás közterhe 2024. január 1-től szociális hozzájárulási adónak minősül, viszont a szociális hozzájárulási adóban érvényes törvényi mentességek, kedvezmények nem alkalmazhatók.

(Hatályos: 2024.01.01.)

Kisvállalati adó

Az adó mértéke 2024. adóévre továbbra is 10%.

 

Az eddig alkalmazandó szabály értelmében egyesülés vagy szétválás esetén megszűnt a kiva alanyiság, és csak 24 hónap elteltével volt újra választható. A módosított jogszabály szerint az egyesülés és szétválás már nem lesz megszűnési ok, amennyiben az átalakulás nem minősül a tao tv. szerinti kedvezményezett átalakulásnak és könyv szerinti értéken valósul meg (azaz nincs átértékelés). Ebben az esetben az egyesülést, szétválást követő 15 napon belül újra választható a kiva, ha a kiva keletkezésének feltételei fennállnak. A kiva alanyiság a szétválás, egyesülés napját követő nappal jön létre.

(Hatályos: 2023.12.01.)

 

Társasági adó

Energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás adókedvezménye

2023 nyarán került módosításra a 651/2014/EU rendelet (általános csoportmentességi rendelet), amelynek eredményeképpen több ponton változtak az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás adókedvezményére vonatkozó szabályok.

A rendelettel összhangban bekerült a Tao törvénybe az alternatív beruházás, felújítás fogalma az adókedvezmény elszámolható költségének pontosabb meghatározása érdekében.

 

A módosítás eredményeképpen részben eltérő szabályok vonatkoznak a nem épületre, illetve az épületre irányuló beruházás, felújítás adókedvezményére.

 

Nem épületre irányuló beruházás, felújítás

Az eddigiekhez képest az igénybe vehető adókedvezmény maximális összege 15 millió euronak megfelelő forintösszegről 30 millió euronak megfelelő forintösszegre emelkedik.

Módosult az elszámolható költségek meghatározásának módja is, ugyanakkor az elszámolható költségek meghatározására továbbra is két módszer lesz irányadó.

Az egyik módszer, amikor a beruházás összeköltségén belül az energiahatékonysági beruházás költsége egyértelműen beazonosítható és nincs olyan kevésbé energiahatékony alternatív beruházás, felújítás, amely az adókedvezmény hiányában megvalósulna, akkor a beruházáshoz kapcsolódó költségek teljes egésze elszámolható.

A másik módszer, az ún. különbözeti módszer, mely a korábbi szabályokhoz képest szintén pontosításra került. Az eddigi jogértelmezés szerint a többletköltséget a beruházás időpontjában elérhető, ugyanazt a funkciót ellátó, kevésbé energiahatékony eszközhöz viszonyítva kellett megállapítani. Az új szabályok szerint az elszámolható költségek meghatározásának módja az alternatív beruházás egyes esetköreihez kapcsolódik.

 

Nem vehető igénybe adókedvezmény, ha a beruházást, felújítást azért hajtják végre, hogy az már elfogadott és hatályos uniós szabványnak feleljen meg. Elfogadott, de még nem hatályos uniós szabvány esetén akkor vehető igénybe az adókedvezmény, ha a beruházást, felújítást a szabvány hatályba lépése előtt 18 hónappal befejezték. Új szabály, hogy nem vehető igénybe adókedvezmény, ha a beruházás, felújítás kapcsolt energiatermelés, távfűtés, távhűtés támogatására irányul, továbbá ha fosszilis tüzelőanyaggal működő energiatermelő tárgyi eszköz telepítésére irányul.

Épületre irányuló beruházás, felújítás

Az épületre irányuló energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás esetén is ugyanazok az általános szabályok az irányadók, például az auditálási tevékenység és nyilvántartás vonatkozásában.

Ebben az esetben elszámolható költségnek minősül az épület energiahatékonyságát növelő beruházás, felújítás bekerülési értéke, azzal, hogy a magasabb energiahatékonysági szint eléréséhez közvetlenül nem kapcsolódó költség nem elismert.

Az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy a beruházás, felújítás eredményeképpen az épület primerenergiában mért energiahatékonysága 10-20 %-kal javuljon (az épület és a beruházás jellegétől függően). További feltétel, hogy az adózó rendelkezzen a kezdeti primerenergia igényt és annak becsült javulását igazoló energetikai tanúsítvánnyal.

 

Az igénybe vehető adókedvezmény mértéke nem haladhatja meg adózónként, továbbá beruházásonként, felújításonként, a beruházáshoz, felújításhoz igényelt összes állami támogatással együttesen, jelenértéken a beruházás, felújítás elszámolható költsége 15 %-át, de legfeljebb a 30 millió eurónak megfelelő forintösszeget, azzal, hogy kisvállalkozás esetén 20 százalékponttal, középvállalkozás esetében 10 százalékponttal növelhető az adókedvezmény mértéke.

(Hatályos: 2023.12.01.)

 

Kutatás-fejlesztési tevékenység adókedvezménye

A globális minimumadó bevezetése kapcsán került a Tao törvénybe egy új jogcímen igénybe vehető adókedvezmény, a kutatás-fejlesztési tevékenység adókedvezménye, amely elismert visszatérítendő adókedvezménynek minősül. Ezt az adózó – választása szerint – a kutatás-fejlesztési tevékenységre vonatkozó adóalap-csökkentés alkalmazása helyett veheti igénybe kutatás-fejlesztési projektenként.

Az adózó választása a K+F tevékenység öt egymást követő adóévben felmerülő elszámolható költségei összességére vonatkozik.

Ezt az adókedvezményt az elszámolható költség keletkezésének sorrendjében kell érvényesíti.

 

Az adókedvezmény az elszámolható költség felmerülésének adóévében és az azt követő három adóévben vehető igénybe.

 

Az adókedvezmény mértéke az elszámolható költség 10 %-a, felsőoktatási és más, a törvényben meghatározott szervezetekkel írásban kötött szerződés alapján végzett K+F tevékenység esetén 500 millió forint.

Az adókedvezményként adóévenként legfeljebb az adóévi számított adó összegéig érvényesíthető.

Az adókedvezmények rendszerében újdonságnak tekinthető, hogy az adózó a fel nem használt adókedvezmény összegének megtérítését kérheti, ha nem tudja kimeríteni az adókedvezményt.

 

A jogszabály külön nevesíti az elszámolható költségek körét, így elszámolható költségnek minősül a K+F tevékenység közvetlen költsége közül például a kutató-fejlesztő által használt tárgyi eszköz kutatás-fejlesztési projekt idejére számított számviteli értékcsökkenése, a kutató-fejlesztőre vonatkozóan elszámolt személyi jellegű ráfordítás, a kutatás-fejlesztési tevékenységhez felhasznált szabadalom költsége, ráfordítása, közvetlenül a kutatás-fejlesztési projekt folyamán felmerülő működési, üzemeltetési költségek.

 

Nem veheti igénybe az adókedvezményt – többek között - nehéz helyzetben lévő társaság, mezőgazdasági termék feldolgozásában és mezőgazdasági termék forgalmazásában tevékeny társaság.

 

Ugyanazon elszámolható költségre vonatkozóan ez az adókedvezmény együttesen nem alkalmazható a Tao törvény szerinti más adókedvezménnyel, és a K+F tevékenység adóalap-csökkentő tételével.

A helyi iparűzési adó számítása esetén, ha a társaság élt a kutatás-fejlesztési tevékenység adókedvezményével, akkor az iparűzési adó alapját már nem csökkentheti az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével. Úgyszintén nem vehető igénybe a kutató-fejlesztő után szociális hozzájárulási adóban kedvezmény, ha az adózó a társasági adókedvezményt választotta.

Az adókedvezmény első alkalommal a 2024. adóévi elszámolható költségekre vonatkozik.

(Hatályos: 2023.12.31.)

 

Az adókedvezmények érvényesítésének sorrendje

A bevezetett új, kutatási-fejlesztési tevékenység adókedvezménye miatt megváltozik az adókedvezmények érvényesítésének sorrendje. Eddig a fejlesztési adókedvezmény volt az első a sorban, és ezt követően lehetett minden más adókedvezményt igénybe venni. Az új szabály értelmében elsőként a kutatás-fejlesztési tevékenység adókedvezménye vehető igénybe, legfeljebb a számított adó összegéig. Ezt követően a számított társasági adó ezen adókedvezménnyel csökkentett összegéből, annak 80%-áig érvényesíthető a fejlesztési adókedvezmény. A nevezett két adókedvezménnyel csökkentett adóból, legfeljebb annak 70%-áig vehető igénybe minden más adókedvezmény.

(Hatályos: 2023.12.31.)

 

Nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségek, ráfordítások

Nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül – a kettős nem adóztatás elkerülése érdekében – az olyan kamat és jogdíj, amelyet a társaság olyan vállalkozás részére fizet ki, amelynek illetősége a 19/2020. (XII.30.) PM rendelet szerint adózási szempontból nem együttműködő államban vagy olyan államban van, ahol az adókulcs kisebb, mint a magyar társasági adó mértéke (9%), vagy nincs társasági adó.

Az adóalap-növelő tétel mértéke a kifizetett kamat, jogdíj olyan mértékben, amilyen mértékben a külföldi személy, telephely a társasági adónak megfelelő adót nem fizette meg.

(Hatályos: 2024.01.01.)

Globális minimumadó

A multinacionális vállalatcsoportokra és a nagy volumenű belföldi vállalatcsoportokra vonatkozó globális minimumadószint biztosításáról szóló 2022/2523 (2022. december 14.) Tanácsi (EU) irányelv átültetéséhez és magyarországi alkalmazásához kapcsolódóan került elfogadásra a globális minimumadószintet biztosító kiegészítő adókról és az ezzel összefüggő egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIV. törvény (továbbiakban Törvény).

 

A Törvény értelmében 2024. január 1-től a globális minimumadószabályok hatálya alá tartozik az olyan multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport tagja, amelynek a végső anyavállalat összevont (konszolidált) pénzügyi beszámolója szerinti éves bevétele – a kizárt szervezet bevételét is figyelembe véve – az adóévet közvetlenül megelőző négy adóév közül legalább kettőben eléri vagy meghaladja a 750 millió eurót.

 

A magyar kormány a belföldi elismert kiegészítő adó (QDMTT) alkalmazását választotta, melynek lényege, hogy a szabályrendszer hatálya alá tartozó multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport által elért tényleges adómértéket (az adott államra vonatkozóan) az előírt 15%-os minimum adómértékre kell a belföldi csoporttagoknak kiegészíteniük.

 

A Törvény értelmében a globális minimumadó rendszerében a tényleges adómérték meghatározásánál lefedett adónak minősül a társasági adón felül a helyi iparűzési adó, az energiaellátók jövedelemadója és az innovációs járulék (de a megfogalmazás alapján egyéb adók figyelembevétele sem kizárt).

 

Lehetőségként bekerült a Tao törvénybe, hogy az adózók a 2023. december 30-án még be nem jelentett részesedéseiket a társaságiadó-bevallás beadásának jogvesztő határidejéig bejelentsék, és a részesedés piaci értéke, illetve könyv szerinti értéke nyereségjellegű különbözetének 20%-a után egy egyszeri társasági adó fizessenek. Ezen adóalap és adóra vonatkozóan azonban semmilyen csökkentő tétel vagy veszteség nem érvényesíthető. Ennek alapján a jövőben (pl. értékesítésnél) a bejelentett részesedésekre vonatkozó szabályokat szükséges alkalmazni.

 

A Számviteli törvénybe egyúttal bevezetésre kerül a halasztottadó-követelés, illetve -kötelezettség rendszere, mellyel lehetővé válik a rendelkezésre álló elhatárolt veszteségek, valamint a későbbi éveket terhelő adóalap-módosító tételek adóhatásának a beszámolóban történő elszámolása, ezáltal a globális minimumadó tekintetében a tényleges adómérték kiszámításánál történő figyelembevétele.

(Hatályos: 2024.01.01.)

Általános forgalmi adó

Ingatlan ügyletekhez kapcsolódó változások, belföldi fordított adózás

A jelenlegi építési-szerelési, és egyéb szerelési szolgáltatások fordított adózásával kapcsolatban ismét módosításra kerül az Áfa tv 142. § (1) bekezdés b) pontja. A rendelkezést már 2023. január 1-jei hatállyal módosították, melynek lényege az volt, hogy a fordított adózás alkalmazásához – az egyéb feltételek fennállása esetén – általánosan hatósági engedélyre és hatósághoz történő bejelentésre lesz szükség.

A 2024. adóévtől hatályos szabály kiegészül azzal, hogy ha nem az egész beruházásra vonatkozik az hatósági engedély, hatósági bejelentés, hanem csak egy alvállalkozói résztevékenységre, akkor az alvállalkozó nyilatkozik a szolgáltatás megrendelője (fővállalkozó) felé.

(Hatályos: 2024.01.01.)

 

eÁFA rendszer bevezetése

Az adóhatóság 2024-ben elindítja az elektronikus áfarendszert, az áfabevallások elektronikus összeállításának és benyújtásának támogatására. A digitalizált megoldás webes felületen és gép-gép kapcsolaton (M2M) keresztül lesz elérhető a felhasználók számára.

 

Az Áfa törvény módosítása értelmében a 2024. január 1-jét magában foglaló adómegállapítási időszaktól a bevallási kötelezettség az alábbi módok valamelyikén lesz teljesíthető:

1. az erre a célra rendszeresített nyomtatvány benyújtásával (ÁNYK-keresztül),
2. az adóhatóság által az adó megállapításához az erre a célra biztosított elektronikus felületen rendelkezésére bocsátott adatok kiegészítésével, módosításával az adólevonási jogról és annak gyakorlásáról való nyilatkozattal, és az így előállított adónyilvántartásból összeállított bevallástervezet ugyanezen a felületen bevallásként történő jóváhagyásával,
3. az adóhatóság által közzétett módon és adatszerkezetben gépi interfész alkalmazásával a fizetendő adó megállapításának és az adólevonási jog gyakorlásának alapjául szolgáló bizonylat szintű adatok továbbításával és az ezen adónyilvántartásból összeállított bevallástervezet bevallásként gépi úton történő jóváhagyásával.

 

Az áfabevallás fenti 2. vagy 3. verziójának alkalmazása csak lehetőség a társaságok számára, nem kötelező. A gépi interfész használatának feltétele azonban a bevallásra kötelezett adóalany adóhatósághoz tett bejelentésén alapuló nyilvántartásba vétele.

 

A 2. és 3. pontban jelzett mód szerinti bevallástervezet jóváhagyása a bevallás benyújtásának minősül.

Ha az adóalany a bevallási kötelezettségét a fenti módok közül több módon is teljesíti, akkor az elsőként benyújtott bevallás minősül a végleges bevallásnak.

 

Ha a vállalkozás a bevallási kötelezettségét a 2. vagy 3. módon teljesíti, akkor mentesül az M lapok kitöltése alól.

Ha a bevallást az eddig megszokott módon, nyomtatvány benyújtásával teljesíti, akkor a bevallást kizárólag nyomtatványon lehet helyesbíteni önellenőrzéssel. A 2. és 3 módon benyújtott bevallás esetében az önellenőrzés lehetősége 2024. július 1-jétől nyílik meg. A 2. és 3. pont szerint benyújtott bevallásban szereplő adóalapot, adót az elektronikus felületen vagy az erre a célra rendszeresített nyomtatványon is lehet helyesbíteni majd önellenőrzéssel.

2025. január 1-től nem kell önellenőrzési pótlékot felszámítani, ha a bevallás a 3. pontban jelzett módon kerül benyújtásra és az önellenőrzés a bevallás benyújtásától, de legkésőbb az esedékességtől számított 15 napon belül kerül benyújtásra.

További kedvezményt nyújt az Art. a megbízható adózók részére, akik ha a bevallást a 3. pontban jelzett módon nyújtják be, akkor őket az esedékességtől számított 15 napig nem ellenőrizheti az adóhatóság.
(Hatályos 2024.01.01.)

Kötelező visszaváltási díjas rendszer

A hulladékgazdálkodás rendszerén belül,2024. január 1-től országos szinten bevezetésre kerül a belföldön forgalomba hozott kötelezően visszaváltási díjas termékek visszaváltási rendszere (DRS).

A rendszer bevezetésével módosításra, illetve kiegészítésre kerül az Áfa törvény. Az új szabályok értelmében a termékértékesítés adóalapjába nem tartozik bele a kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható termékek visszaváltási díja, ezért a termék értékesítésekor a visszaváltási díj tekintetében nem keletkezik áfafizetési kötelezettség. Ezzel összhangban a visszaváltási díj visszatérítésekor nem csökkenthető az adó alapja.

Termékértékesítésnek minősül, és ezáltal adófizetési kötelezettséget eredményez viszont, ha a kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható terméket nem váltják vissza. Az adófizetési kötelezettség a kötelező visszaváltási díjas rendszert működtető adóalanyt, a MOHU Zrt-t terheli. Az adót a naptári év utolsó napján kell megállapítani, az adott naptári évben vissza nem váltott, nem újrahasználható termékek mennyiségét alapul véve.

A kötelezően visszaváltási díjas, újrahasználható termékek visszaváltási díjára és az önkéntesen visszaváltási díjas termékek visszaváltási díjára, valamint minden más olyan esetre, amikor a termék értékesítésekor a göngyölegre díjat számítanak fel, amely díjat a göngyöleg visszaváltásakor visszatérítenek az Áfa tv. általános szabályai, illetve az Áfa tv. betétdíjjal összefüggő szabályai alkalmazandók. Ez azt jelenti, hogy ha az értékesített termék csomagolása után külön díjat (betétdíjat) számítanak fel, az a termékértékesítés adóalapjába beépül, és ha a csomagolás visszaváltásakor a betétdíjat visszatérítik, a visszatérített ellenértékkel az adóalap utólag csökken.

(Hatályos: 2024.01.01.)

Egyéb változások

Közérdekű jellegére tekintettel mentes az adó alól a humán fogorvosi, fogtechnikusi tevékenységet végző által - ilyen minőségben – teljesített szolgáltatásnyújtás és fogászati protézis értékesítése.

(Hatályos: 2024.01.01.)

 

Helyi iparűzési adó

Munkaerő-kölcsönzőket érintő új szabályozás

A jogszabálymódosítás értelmében az Mt. szerinti munkaerő-kölcsönzést folytató vállalkozónak helyi iparűzési adó szerinti telephelye keletkezik annak az önkormányzatnak az illetékességi területén, ahol a vállalkozó által kölcsönzött munkavállalók az adóéven belül összesen legalább 21 000 óra időtartamban végeznek munkát.

(Hatályos: 2024.01.01.)

 

Visszaváltási díj miatti változások

A Hulladékról szóló törvény (Htv.) szerinti gyártó, forgalmazó nettó árbevételét úgy kell meghatározni, hogy a Htv. szerinti nettó árbevételt csökkenteni kell a visszaváltási díj árbevételként elszámolt összegével.

Az eladott áruk beszerzési értékének nem lesz része a hulladékról szóló törvény szerinti visszaváltási díj. 

(Hatályos: 2024.01.01.)

 

Egyéb adók

Gépjárműadó

A jogszabály módosítása értelmében a gépjárműadót 2024-től évente egy alkalommal, április 15-ig kell megfizetni.

Az első negyedévi cégautóadó bevallás benyújtásának határideje április 20. marad, így időben rendelkezésre kell állnia a gépjárműadó megfizetéséről szóló információnak.

(Hatályos: 2024.01.01.)

 

NTAK adatszolgáltatás

2024.01.01-jétől az adatszolgáltatási kötelezettség kiterjed a 12-100 millió forint közötti nettó árbevétellel rendelkező vendéglátó üzletekre és turisztikai attrakciókra is.

(Hatályos: 2024.01.01.)

 

Extraprofit adók

A 2022 nyarán bevezetett extrapofitadók szabályai számos alkalommal változtak. Legutóbb 2023. május 31-én jelent meg a Magyar Közlönyben az extraprofitadókról szóló 197/2022. (VI. 4.) Kormányrendelet jelentős módosítása, melynek értelmében a rendeletben meghatározott ágazatoknak 2024-ben is meg kell fizetniük a különadókat. A bejelentett módosítások 2023. június 1-jén léptek hatályba.

A változások a különböző szektorokat eltérően érintették. Egyes ágazatok esetében módosult a különadó alapja és/vagy mértéke. Vannak szektorok, amelyeknek 2024-ben a 2023. évihez képest változatlan adómértékkel kell megfizetniük az extrapofitadót.

 

Különadók, melyek továbbra is a Kormányrendeletben találhatók

Kiskereskedelmi adó:

Marad a négy sáv a nem gépjármű-üzemanyag kiskereskedelméből szerzett nettó árbevétel után. A fizetendő kiskereskedelmi adó mértéke:

• az adóalap nem haladja meg az 500 millió Ft-ot, az adó mértéke 0 %
• az adóalap 500 millió Ft-ot meghaladó, de 30 milliárd Ft-ot meg nem haladó része után 0,15 %
• az adóalap 30 milliárd Ft-ot meghaladó, de 100 milliár Ft-ot meg nem haladó része után 1%
• 100 milliárd Ft feletti adóalap esetén 4,5 % (2023. évi 4,1 % adómérték helyett)

 

Gépjármű-üzemanyag kiskereskedelem esetében az adó mértéke:

a gépjármű-üzemanyag kiskereskedelemből származó adóévi nettó árbevételből keletkezett adóalaprész

• 500 millió Ft-ot meg nem haladó része után 0 %
• 500 millió Ft-ot meghaladó része után 3 %.

 (Hatályos: 2024.01.01.)

 

Gyógyszergyártó vállalatok különadója:

2024. évi adómértékek a 2023. adóévi adómértékek felére csökkenek:

- 50 milliárd Ft adóalapig 0,5 %,

- 150 milliárd Ft adóalaptól 4 %,

- a kettő között 1,5 %.

A rendeletben felsorolt esetekben az adó további csökkentésére van lehetőség. A csökkentés maximum összege azonban csak a csökkentés nélküli adóévi fizetendő különadó összegének 50%-a lehet.

(Hatályos: 2024.01.01.)

 

Közművezetékek adója

2024.január 1-től a hírközlési vezetékekre már nem kell meg fizetni a közművezetékek adóját.

2025. január 01-től pedig teljesen hatályon kívül helyezik a közművezetékek adója adónemet.

(Hatályos: 2024.01.01.)

 

Adózás rendjét érintő változások

Automataberendezésről bejelentés

Most már nem csak az automataberendezést üzemeltető személy, hanem az automataberendezés üzemeltetési helye felett rendelkezési joggal bíró adózó is köteles bejelentést tenni – automataberendezésenként – a felügyeleti szolgáltató részére évente, az adott év október 31. napjáig, elektronikus úton a jogszabályban meghatározott adattartalommal. Ha változás történik azt 15 napon belül be kell jelenteni.

Már meglévő berendezések esetén a bejelentést 2024. február 29-ig kell teljesíteni.

(Hatályos: 2024.01.01.)