A társasági adó alanyai mellett a kisvállalatiadó-alanyai sem mentesülnek a kapcsolt vállalkozásaikkal folytatott ügyletek tekintetében a transzferár-szabályok alkalmazása alól. A kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII törvény (Kiva tv.) kimondja, hogy ha a kisvállalatiadó-alany kapcsolt vállalkozással kötött szerződésében nem a szokásos piaci árat alkalmazza, az adóalapot módosítani kell a piaci ár és az ügyleti ár különbözetével úgy, mintha független felekkel kötött volna szerződést. A korrekciós tételeket akkor kell alkalmazni, ha az adóévben a szerződés, megállapodás alapján teljesítés történt. A transzferár-korrekciók az egyéb, más korrekcióktól függetlenül alkalmazandók. 

Kapcsolt vállalkozás fogalma 

A kisvállalati adóról szóló törvény szerint kapcsolt vállalkozás alatt a társasági adóról szóló törvény (Tao tv.) 4. § 23.pontjában meghatározott vállalkozást kell érteni. 

Ennek értelmében kapcsolt vállalkozás: 

1. a természetes vagy jogi személy egy másik jogi személyben közvetlenül vagy közvetve többségi befolyást gyakorol (klasszikus „anya–leány” viszony). 

2. a természetes vagy jogi személy egy másik jogi személyben közvetlen vagy közvetett többségi befolyással („leány–anya” kapcsolat) bír. 

3. egy harmadik fél – ideértve a közeli hozzátartozókat is – mindkét félben többségi befolyással bír („testvérvállalatok”). 

4. a külföldi vállalkozás és magyarországi telephelye, a külföldi vállalkozás telephelyei egymással, valamint a magyarországi telephely és mindazok a személyek, akik a külföldi vállalkozással az a)–c) pont szerinti kapcsolatban állnak. 

5. az adózó és annak külföldi telephelye, továbbá a külföldi telephely és mindazok a személyek, akik az adózóval az a)–c) pontokban meghatározott kapcsolatban állnak. 

6. az adózó és egy másik személy akkor is, ha ugyanaz a vezetés irányítja őket, és emiatt az üzleti és pénzügyi döntésekben ténylegesen egységes befolyásgyakorlás valósul meg. 

Transzfer nyilvántartás és adatszolgáltatás 

A transzferár nyilvántartási kötelezettségről a Tao tv. rendelkezik, amelynek értelmében – többek között - az adóév utolsó napján kisvállalkozásnak nem minősülő gazdasági társaság a bevallás benyújtásáig köteles a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló 32/2017. (X. 18.) NGM rendelet előírásai szerint elkészíteni a transzfer dokumentációt. Az NGM rendelet szerint a transzferár-nyilvántartási kötelezettség kizárólag a társasági adó alanyait terheli, tehát az NGM rendelet hatálya nem terjed ki a kisvállalatiadó-alanyokra, ebből adódóan transzferár-nyilvántartás készítésére a kisvállalatiadó-alanyok nem kötelesek. Mindazonáltal, ha egy kisvállalatiadó-alany valamely kapcsolt vállalkozásával köt ügyletet, akkor célszerű az alkalmazott ellenértékről, szükség esetén a kapcsolódó transzferár-korrekció összegéről olyan nyilvántartást vezetni, amely – az adózás rendjéről szóló törvény előírásaival összhangban – megfelelően alátámasztja a kisvállalati adó alapját és az adó összegét. 

A kisvállalati-adóalanyokra – a társasági adó alanyaival ellentétben – a transzferárral kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettség sem terjed ki. 

Szokásos piaci ár meghatározásának módszerei 

A kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek során alapvető követelmény a szokásos piaci ár alkalmazása. A Kiva tv. nemcsak azt mondja ki, hogy a szerződésekben szokásos piaci árat kell használni, hanem azt is, hogy ennek megállapítására a Tao. tv. 18. § szerinti módszereket kell alkalmazni. 

A Tao tv. csak felsorolja a szokásos piaci ár megállapítására alkalmazott módszereket, azok használatára nem ad iránymutatást. Az egyes módszerek alkalmazására vonatkozó gyakorlati útmutatást az OECD transzferár irányelvei (Transzferár irányelvek a multinacionális vállalkozások és az adóhatóságok számára) tartalmazzák.  

Az OECD transzferár irányelvei alapján a transzferárak szokásos piaci jellegének meghatározásához az adott ügyletre legmegfelelőbb módszert kell alkalmazni, amelyek a következők: 

• Összehasonlító független árak módszer (CUPM) 

• Viszonteladási árak módszere (RPM) 

• Költség és haszon módszer (CPM) 

• Ügyleti nettó nyereségen alapuló módszer (TNMM) 

• Nyereségmegosztásos módszer (PSM) 

A kisvállalati adóalany a szokásos piaci ár elvének alkalmazása során köteles figyelembe venni a Tao tv. azon előírását is, hogy amennyiben az összehasonlítható termékre, szolgáltatásra vagy vállalkozásra vonatkozó nyilvános vagy az adóhatóság által ellenőrizhető adatbázisban tárolt vagy egyéb forrásból elérhető, nyilvánosan hozzáférhető vagy az adóhatóság által ellenőrizhető adatokat vesz figyelembe, akkor azon középső tartomány alkalmazásával, amelybe a minta elemeinek fele esik, további szűkítést kell végeznie a szokásos piaci tartomány meghatározása során, azaz interkvartilis tartományt kell képeznie. 

Ha a kisvállalati adóalany által alkalmazott ellenérték a szokásos piaci tartományon belül helyezkedik el, akkor az adóalapot nem kell korrigálni. Amennyiben azonban a kisvállalati adóalany által alkalmazott ellenérték a szokásos piaci tartományon kívül esik, az adóalap korrekciója során szokásos piaci árként a medián értéket kell figyelembe venni, kivéve, ha az adózó igazolja, hogy a szokásos piaci tartományon belül egy a mediántól eltérő érték felel meg a legjobban a vizsgált ügyletnek, amely esetben szokásos piaci árként a medián helyett ezt az értéket lehet figyelembe venni.  

Kapcsolt vállalkozások bejelentési kötelezettsége 

A kisvállalati adóalanyra is vonatkozik az az előírás, hogy be kell jelenteni az adóhatósághoz a kapcsolt vállalkozást az első szerződéskötést követő 15 napon belül, valamint a kapcsolt vállalkozási viszony megszűnését is a megszűnést követő 15 napon belül. 

A kapcsolt vállalkozások közötti készpénzfizetés esetén is van bejelentési kötelezettség.  A készpénzfizetés napjától számított 15 napon belül a vevőnek, a szolgáltatás igénybe vevőjének be kell jelentenie az egymillió forintot meghaladó értékben készpénzben teljesített kifizetéseket az adóhatóság felé.