EKAER bejelentési kötelezettség alá eső termékek körének bővülése

A 403/2021. (VII.8.) Korm. rendelet alapján 2021. július 09-től  kibővült az EKAER rendszerben bejelentésre kötelezett kockázatos termékek köre. Az újonnan bejelentésre kötelezett termékek főként az építőiparban használatos alapanyagok (kavics, cement, faáruk, vasból vagy acélból készült cikkek, huzalok, csövek).

Ez azt jelenti, hogy olyan cégeknek is szükséges lehet EKAER számot kérni, akik a termékkörük miatt 2021. január 1-jétől már nem voltak EKAER bejelentésre kötelezettek.

A bejelentési kötelezettség megállapításához a kockázatos termékekre vonatkozó értékhatárokat kell nézni, tehát az 500 kg-ot és az 1 millió Ft-ot. Ha bármelyik határértéket meghaladja az első belföldi termékértékesítés vagy a közösségi beszerzés, közösségi értékesítés vagy az egyéb célú behozatal, kivitel akkor EKAER számot kell kérni.

Az EKAER bejelentésköteles építőipari nyersanyagok és termékek listáját a következő táblázat  tartalmazza.

A táblázatban felsorolt termékekre nem kell alkalmazni a biztosítéknyújtási kötelezettségre vonatkozó előírásokat.

A stratégiai jelentőségű nyersanyagok és termékek kivitelével kapcsolatos szabályok

A 402/2021. (VII.8.) Korm. rendelet alapján Magyarország területéről külföldre csak a belgazdaságért felelős miniszterhez  (Innovációs és Technológiai Minisztérium) történő regisztrációt és a bejelentés tudomásulvételének visszaigazolását követően lehet az építőipari ellátásbiztonság szempontjából stratégiai jelentőségű nyersanyagokat és termékeket értékesíteni, illetve kivinni. Ilyen termékek például a jellemzően útépítéshez használt kavics, sóder, zúzott kő, valamint a cement, salakgyapot, síkhengerelt és melegen hengerelt termékek vasból és nem ötvözött acélból.

A bejelentésről szóló kormányrendelet még múlt hét pénteken lépett hatályba, de a bejelentési kötelezettség a hatálybalépést követő 5. munkanapon túli időpontra eső, tehát július 16-át követő kiszállításokra vonatkozik.

A bejelentést az értékesítőnek, illetve az építőanyagot külföldre kivinni szándékozónak az építőanyag külföldre történő kivitelét megelőzően kell megtennie a hatóság honlapján közzétett formanyomtatványon, a hatóság eljárási határidejére is figyelemmel, mely 10 munkanap.

A bejelentéshez csatolni kell az építőanyag külföldre történő

a) értékesítésére vonatkozó szerződés vagy az elfogadott ajánlat, valamint – amennyiben az rendelkezésre áll – a számla, illetve

b) szállításáról szóló szerződés, illetve egyéb, a külföldre történő kiszállítást igazoló okirat másolatát.

Az okiratokról elegendő másolatot csatolni a bejelentéshez, azonban a nem magyar nyelven kiállított okiratok esetén azok hiteles magyar nyelvű fordítását is mellékelni szükséges.

A miniszter legkésőbb a bejelentés beérkezésétől számított 10 munkanapon belül írásban igazolja vissza a bejelentés tudomásulvételét. Felhívjuk a figyelmet, hogy a kiszállításra csak ezen igazolás birtokában van lehetőség.

Ha a bejelentést követően az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter úgy ítéli meg, hogy az építőanyag külföldi értékesítése jelentős mértékben akadályozza vagy ellehetetleníti a kritikus infrastruktúrák létesítését, veszélyezteti a közellátást, vagy  kockázatot jelent az építőipari ellátásbiztonságra, akkor a magyar államot a külföldre értékesíteni szándékozott építőanyagra elővásárlási jog, a külföldre kivinni szándékozott építőanyagra – ha az a bejelentő saját, külföldön lévő telephelyére, saját felhasználás céljából kerülne kiszállításra – vételi jog illeti meg.

A miniszter visszaigazolását a határon a rendőrség és a vámhatóság ellenőrzi. Ha az építőanyagot értékesítő vagy kiszállító nem a szabályoknak megfelelően jár el, akkor az építőanyagot zár alá veszik és annak számla szerinti értékének megfelelő, de legfeljebb ötmillió forint összegű pénzbírságot szabnak ki.

Bányászattal foglalkozó társaságok különadója

Ugyancsak múlt hét csütörtökön jelent meg a Magyar Közlönyben a gazdaság újraindítása érdekében bevezetett, kiegészítő bányajáradékról szóló 404/2021. (VII.8.) Korm.rendelet, amely szintén július 9-től hatályos.

A kiegészítő bányajáradék fizetésére azok kötelesek, akik a bányászatról szóló törvény 20. § (2) bekezdése a) és b) pontja szerint bányajáradék fizetésére kötelezettek, és a főtevékenységük az alábbi:

• kőfejtés, gipsz, kréta bányászata (TEÁOR 0811),
• kavics-, homok-, agyagbányászat (TEÁOR 0812),
• cementgyártás (TEÁOR 2351), illetve
• mész-, gipszgyártás (TEÁOR 2352).

További feltétel, hogy a vállalkozás 2019. évi nettó árbevétele – ide nem értve a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozást – elérte vagy meghaladta a 3 milliárd forintot.

A fenti feltételeknek együttesen megfelelő vállalkozások kötelesek az alábbi termékek áfa nélkül számított, lent felsorolt árakon felüli értékesítése esetén a tényleges árbevétel, az értékesített mennyiség és a rendeletben meghatározott ár alapján megállapított árbevétel különbségének 90 %-át kiegészítő bányajáradékként megfizetni.

A termékcsoportok és azok ára, amely felett életbe lép a különadó:

• osztályozott homok 700 forint/tonna,
• osztályozott kavics 900 forint/tonna,
• osztályozott homokos kavics 700 forint/tonna,
• természetes homokos kavics 700 forint/tonna,
• cement 20 000 forint/tonna.

A  kiegészítő bányajáradékot forintban, havonta kell teljesíteni, a  tárgyhót követő hónap 15. napjáig, a  Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01031513-00000000 számú, „Bányajáradék befizetés” elnevezésű számlára, az  utalás közleményében feltüntetve a  kiegészítő bányajáradék megnevezést és a vonatkozó időszakot.

A  befizetett kiegészítő bányajáradék költségként számolható el.

A  kiegészítő bányajáradék önbevallásához szükséges nyomtatványt a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat a honlapján közzéteszi

Ha az értékesítő nem kötelezett kiegészítő bányajáradék fizetésére, abban az esetben – a fenti forint/tonna értékek figyelembevételével – tisztességes haszonkulcs kialakítására kell törekednie.

Ha az érintett vállalat tisztességtelen haszon szerzésére irányuló ármegállapítást alkalmaz az adóhatóság adóigazgatási eljárást kezdeményezhet nála.