Lázméréssel kapcsolatos adatkezelési kérdések

A témát alapjában véve már körbejárta egyszer a Hatóság, de tavasszal még eléggé szigorúan állt a kérdéshez. A Hatóság – összhangban más tagországok felügyeleti szerveinek álláspontjával – nem tartja arányosnak a munkáltatói intézkedéssel elrendelt, minden munkavállalóra általánosan kiterjedő, bármilyen diagnosztikai eszközt (így különösen, de nem kizárólagosan lázmérőt) alkalmazó szűrővizsgálatok előírását, a testhőmérsékletre kötelezően kiterjedő vizsgálat bevezetését. Álláspontjuk szerint "egyes, a munkáltató kockázatértékelése alapján kiemelt kockázatúnak minősített feladatot ellátó munkatársak – így például az ügyfélszolgálati tevékenységet végzők – esetében elrendelhető a testhőmérséklet mérése". Ugyanakkor azt egyértelműen kiemeli a NAIH, hogy a teljes állomány továbbra se szűrhető le, mert az azadattakarékosság elvébe ütközik.

Tehát a kiemelt kockázatúnak minősülő területen dolgozó munkavállalók esetén indokolt lehet a vizsgálat.

A közben kialakult második vagy talán már harmadik hullám hatására a Hatóság is kicsit engedékenyebb lett, így nem zárkózik el az akár tömeges méréstől sem.  

Ugyanakkor a munkáltatóknak tisztában kell lenniük azzal, hogy a lázmérőkkel végzett testhőmérséklet-ellenőrzés, vagy a hőkamerák, beléptető hőkapuk alkalmazása adatkezelésnek minősül, ha az alanya azonosított vagy azonosítható, a GDPR szabályait kell alkalmazni.

A vírus közösségi terjedéssel és tömeges megfertőződésekkel járó időszakában a testhőmérséklet-méréssel összefüggő diagnosztikai szűrőeszközök alkalmazása alapelvszerűnek minősül, ha az alábbi feltételek együttesen teljesülnek:    

• az adatkezelő tulajdonában, használatában álló területére, épületeibe történő beléptetés során; 
• valamennyi belépni szándékozó személyre egységesen kiterjedő védelmi intézkedésként (ún. „héjvédelem”) kerül alkalmazásra;
• az a testhőmérséklet-mérés alanyának kifejezetten ezen adatkezelési cél érdekében történő azonosításához nem kötött, és semmilyen módon nem jár adat rögzítésével, további tárolásával, továbbításával.  

Fontos tehát, hogy a mérés adatait ne tárolják, csak a belépés engedélyezése vagy megtagadása történjen meg.  A mérés alanyának (érintett) azonosítása sem a mérést megelőzően, sem pedig a belépés megtagadását követően nem indokolható, arról csak statisztikai adat gyűjthető (pl. hány főt nem engedett be az adatkezelő az épületbe).