Szabadság és annak kiadásának szabályai 2. rész


Két részes hírlevelünk első részében a szabadságra vonatkozó általános szabályait vettük végig, ebben a hírlevelünkben a nevesített szabadság típusokra vonatkozó szabályokat mutatjuk be. 


Egyéb nevesített szabadság típusok

Betegszabadság

Ha egészségi állapota nem teszi lehetővé a munkavégzést, akkor a keresőképtelen munkavállaló évente 15 munkanap betegszabadságra lehet jogosult. A betegszabadság alatt folyósított juttatás nem minősül egészségbiztosítási ellátásnak, hanem azt a munkáltató fizeti.

A betegszabadság idejére a távolléti díj 70 %-a jár, oly módon, hogy ez az összeg adó- és járulékköteles is.

Betegszabadság igénybevételéhez a keresőképtelenséget a kezelőorvos igazolja, kórházi ápolás esetén pedig kórházi igazolás szükséges. A betegszabadságra jogosult személy részére a táppénz a betegszabadság lejártát követő naptól járhat az egyéb feltételek fennállása esetén.

 

Tanulmányi szabadság

Az Mt. rendelkezik a tanulmányok folytatásához szükséges szabadidő biztosításáról, mely azt a munkavállalót illeti meg, aki iskolarendszerű képzésben vagy a felek megállapodása szerinti képzésen, továbbképzésen vesz részt.

Általános iskolai tanulmányok folytatása esetén a képzésben való részvétel időtartamára a munkavállalót távolléti díj illeti meg.

A felek tanulmányi szerződést köthetnek iskolarendszerű (közép- vagy felsőfokú) tanulmányok vagy iskolarendszeren kívüli egyéb képzések elvégzésére. A szerződésben (figyelembe véve a képző intézmény által meghatározott képzési tervet) meg kell állapodni, hogy a képzésen való részvételre, illetve a vizsgákra a munkáltató hány munkanap fizetett tanulmányi szabadságot biztosít.

 

Rendkívüli szabadság közeli hozzátartozó halálakor

A Munka törvénykönyve a hozzátartozója halálakor 2 munkanapra mentesíti a munkavállalót a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól. Hozzátartozó a törvény szerint: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa.

Van, aki ezt is szabadságnak tekinti, mert annyiban hasonlít a szabadságra, hogy munkát ugyanúgy nem kell végezni ebben az esetben, mint a szabadság alatt, ám nem az éves alap- illetve pótszabadság napokat terheli, külön jogcím a törvényben. Kiadásának nincs időbeli korlátja, a munkavállaló kérheti akár hónapokkal később a hagyatéki eljárással kapcsolatos ügyintézéskor is.


Szülési szabadság

Az anya egybefüggő 24 hét szülési szabadságra jogosult, melyet úgy kell kiadni, hogy legfeljebb négy hét a szülés várható időpontja elé essen. A szülési szabadság igénybe nem vett részét, ha a gyermeket a koraszülöttek ápolására fenntartott intézetben gondozzák, a szülést követő egy év elteltéig a gyermeknek az intézetből történt elbocsátása után is igénybe lehet venni.

A szülési szabadság nem csak a vér szerinti anyának, hanem annak a munkavállalónak is jár, aki a gyermeket az anya egészségi állapota vagy halála miatt végrehajtható bírósági ítélet vagy végrehajtható gyámhatósági határozat alapján gondozza.

A szülési szabadság idejére (a jogosultsági feltételek fennállása esetén) csecsemőgondozási díjat (csed) kap a munkavállaló; amennyiben erre nem jogosult, a szülés napjától gyermekgondozást segítő ellátást (gyes)tud igényelni.

 

Apasági és szülői szabadság

Apasági szabadság

2023. január 1-jétől hatályos szabály szerint az apának gyermeke születése esetén, legkésőbb a születést követő második hónap végéig, 10 munkanap pótszabadság jár, amelyet a kérésének megfelelő időpontban, legfeljebb két részletben kell kiadni. A munkáltató az apasági szabadság kiadását még kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén sem halaszthatja el, illetve a megkezdett szabadságot sem szakíthatja meg.

Az apasági szabadság díjazására különös szabályok vonatkoznak, az első 5 munkanap és az utolsó 5 munkanap díjazása eltérő. Az apasági szabadság első 5 munkanapjára a távolléti díj 100%-a, míg a hatodik munkanapjától a távolléti díj 40 %-a jár. 

A munkáltató az apasági szabadság első 5 munkanapjára kifizetett távolléti díjat és az azt terhelő szociális hozzájárulási adó összegét visszaigényelheti a Magyar Államkincstártól.

 

Szülői szabadság

A szülői szabadság a szabadságok egy új típusa, amely 2023 óta része a magyar jogrendnek. A munkavállalót gyermeke hároméves koráig 44 munkanap szülői szabadság illeti meg. A szülői szabadság igénybevételének feltétele, hogy a munkaviszony 1 éve fennálljon.

A szülői szabadság időtartamára járó díjazás nagyon alacsony. A munkavállaló a szülői szabadság tartamára a távolléti díj 10 százalékára jogosult, amelyet még csökkenteni kell az erre az időszakra a munkavállalónak megfizetett gyermekgondozási díj (GYED), vagy gyermekgondozást segítő ellátás (GYES) összegével.

A munkáltató a szülői szabadságot a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban adja ki. A munkavállalónak az erre vonatkozó igényét legalább 15 nappal a szabadság kezdete előtt kell bejelentenie. A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a szülői szabadság kiadását – legfeljebb 60 nappal – elhalaszthatja, de ekkor köteles írásban közölni a halasztás indokát, továbbá ezzel egyidejűleg közölnie kell a szabadság kiadásának általa javasolt új időpontját is a munkavállalóval. A már megkezdett szülői szabadságot a munkáltató nem szakíthatja meg.

 

Közös szabályok az apasági szabadság és a szülői szabadság esetén:

  • Ezeket a szabadságokat nem kell az esedékesség évében kiadni, a következő évben is kiadhatók (figyelve az igénybevétel határidejére)
  • Év közben kezdődő vagy megszűnő munkaviszony esetén sem kell arányosítani, a munkavállalót megilleti a teljes szabadság
  • A munkaviszony megszűnésekor az igénybe nem vett apasági vagy szülői szabadság nem kerül pénzben megváltásra. A munkáltató a munkaviszony megszűnésekor igazolást állít ki a kiadott apasági vagy szülői szabadság tartamáról (a kilépő dokumentumokkal), mely tartalmazza a korábbi munkáltatók által kiadott napokat is. Így elkerülhető az, hogy a munkavállaló több nap szabadságot igényeljen a törvényben meghatározottnál.
  • A munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt sem az apasági, sem a szülői szabadság tartama alatt

 

Fizetésnélküli szabadság

A munkavállaló gyermeke harmadik életéve betöltéséig – a gyermek gondozása céljából – fizetés nélküli szabadságra jogosult, örökbefogadás esetén a gyermekgondozásba történő kihelyezésének kezdő időpontjától számított három évig, háromévesnél idősebb gyermek esetén hat hónapig fizetés nélküli szabadságra jogosult. A fizetésnélküli szabadságot a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.

Milyen ellátásokra jogosult a szülő a gyermek gondozása céljából igényelt fizetés nélküli szabadság időtartama alatt?

  • gyermekgondozási díj (gyed): a csecsemőgondozási díj lejártát követő naptól a gyermek 2. életévének betöltéséig; ikrek esetén a gyermekek 3. életévének betöltéséig jár
  • gyermekgondozást segítő ellátás (gyes): a gyermekgondozási díj lejártát követő naptól a gyermek 3. életévének betöltéséig; ikrek esetén tankötelessé válás évének végéig (amennyiben ez eltér az ikrek esetében, a későbbi időpontig) jár
  • tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek gondozása esetén a gyermek 10. életévének betöltésig jár a gyermekgondozást segítő ellátás, melynek folyósítása alatt a fentieken túl is jogosult a munkavállaló a fizetés nélküli szabadságra
  • örökbefogadói díj a gyermek nevelésbe vételének napjától számított 168. napig jár

 

A SZÜLÉSI ÉS A GYERMEK GONDOZÁSA CÉLJÁBÓL IGÉNYELT SZABADSÁG IDEJÉN A MUNKAVÁLLALÓKAT MEGILLETŐ ELLÁTÁSOK RÉSZLETES SZABÁLYOZÁSÁT, FELTÉTELEIT EGY KÉSŐBBI HÍRLEVÉLBEN FOGJUK ÖSSZEFOGLALNI / KERESSÉK A BÉRSZÁMFEJTŐ KOLLÉGÁKAT