Iskolakezdési támogatás


A hatályos személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja törvény) 2019. január 1-jétől már nem tartalmazza az „iskolakezdési támogatás” adózására vonatkozó korábbi kedvező előírásokat, így az ilyen címen adott juttatásokra is az Szja törvény egyéb rendelkezéseit kell alkalmazni.

 

Munkaviszonyból származó jövedelem

Az iskolakezdési támogatás pénzben, utalvány formájában vagy természetben is adható értékhatár nélkül, akár a dolgozónak, akár közvetlenül (korhatár nélkül) a tanulónak, diáknak. A juttatások főszabály szerint adókötelezettség alá esnek, annak közterheit a juttatóval fennálló jogviszony alapján kell megítélni.

Ilyen módon a dolgozónak (munkaviszony keretében) pénzben adott iskolakezdési támogatás bérként adózik, tehát a juttatás összegéből le kell vonni 15 % személyi jövedelemadót és 18,5 % társadalombiztosítási hozzájárulást, valamint a bruttó összeg után meg kell fizetni a 13% szocho-t is. Munkaviszony hiányában az egyéb jövedelemre vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani (számfejteni), bevallani és megfizetni az adókat.

Amennyiben utalvány vagy termék formájában ad a munkáltató a dolgozónak munkaviszony keretében iskolakezdési támogatást, akkor a személyi jövedelemadó-előleg és járulék levonására nincs lehetőség, de azokat a munkáltatónak, mint kifizetőnek meg kell állapítani és fizetni, a közterheket a munkavállalóval szemben követelésként kell elszámolni. A munkáltatónak a bruttó összeg után meg kell fizetni a 13% szocho-t is.

Ha olyan utalvány kerül átadásra, ami nem csak adott termékre (termékkörre) vagy szolgáltatásra (szolgáltatáskörre), hanem akár egy hipermarketben bármire beváltható, akkor az bérként lesz adóköteles.

A fenti esetekben a munkáltató eldöntheti, hogy a juttatás összegét bruttó vagy nettó módon határozza meg. Ez utóbbi esetben a teljes juttatás összegét „felbruttósítva” kell meghatározni.

 

Egyes meghatározott juttatás

A fentiektől eltérő módon alakulhat az iskolakezdéssel kapcsolatos juttatások köre meghatározott feltételek fennállása esetén.

A munkáltató adhat egyes meghatározott juttatásként személyenként legfeljebb évi egy alkalommal a minimálbér 10 %-át meg nem haladó értékű terméket, szolgáltatást, illetve az ezekre szóló utalványt is (csekély értékű ajándék). Előnye, hogy ezt nem csak a szülőnek (munkavállalónak), hanem közvetlenül a munkavállaló gyermekének is adható.

Ez azt jelenti, hogy 2023-ban egyszeri alkalommal személyenként 23 200 forint értékű utalvány vagy a juttató nevére szóló számlával vásárolt termék formájában adható támogatás. A juttatás után nem a magánszemélynek, hanem a munkáltatónak keletkezik adókötelezettsége. Az adó alapja a juttatás értékének 1,18-szorosa, amely után 15 % személyi jövedelemadót és 13 % szocho-t kell fizetnie.

Fontos hangsúlyozni, hogy a juttató a csekély értékű ajándékokról – az adatvédelmi előírások betartásával – olyan nyilvántartást köteles vezetni, amelyből utólag is megállapítható a juttatásban részesülők személye.

Az adóhatóság következetes álláspontja értelmében a fenti feltételek fennállása mellett az utalvány csak akkor minősülhet egyes meghatározott juttatásnak, ha meghatározott termékre (termékköre) vagy szolgáltatásra (szolgáltatáskörre) váltható be és nem visszaváltható.

A minimálbér 10%-át meghaladó mértékben van lehetősége a munkáltatónak ajándéktárgyat adnia, amennyiben azt egyidejűleg több magánszemély számára szervezett, ingyenes vagy kedvezményes döntően vendéglátásra, szabadidőprogramra irányuló rendezvényen, eseményen adja át. Ebben az esetben személyenként a minimálbér 25%-ot meg nem haladó értékű ajándéktárgy egyes meghatározott juttatásként adható a résztvevőknek.

Ha például a munkáltató a tanévkezdés alkalmából családi napot rendez a dolgozók és családtagjaik számára, akkor a csekély értékű ajándéknál már részletezett adóteher megfizetése mellett minden résztvevőnek adhat legfeljebb 58 000 forint értékű tanszereket, iskolai felszereléseket tartalmazó ajándékcsomagot.

Az adóhatóság szakmai értelmezése szerint az ajándéktárgy azonban utalvány nem lehet.


SZÉP-Kártya

Az iskolakezdés szempontjából szóba jöhet alternatívaként a SZÉP-kártyára történő utalás, melynek az előzőkhöz képest kedvezőbb az adózása, hiszen béren kívüli juttatásként az évi 450 000 forint rekreációs keretösszeg után a kifizetőnek 15 % személyi jövedelemadót, és 13 % szocho-t kell fizetnie.

A 2023 nyarán hozott kormányzati intézkedésnek köszönhetően 2023. augusztus 1. és december 31. között a munkáltatók egyszeri alkalommal, legfeljebb 200 000 forint plusz támogatást is adhatnak béren kívüli juttatásként a SZÉP-kártyára az évi 450 ezer forint rekreációs kereten felül.

A 200 000 forint támogatást a dolgozó minden munkáltatótól megkaphatja, ha a munkavállalónak az adott időszakban több munkáltatója van, a juttatást nem kell a munkában töltött napokkal sem arányosítani, az teljes összegben jár és több részletben is utalható a munkavállaló SZÉP-kártyájára.

A SZÉP-kártyán levő teljes összeg 2023. augusztus 1. és 2023. december 31. között hideg élelmiszer vásárlására is felhasználható.

Számviteli szempontból a fenti juttatások személyi jellegű egyéb kifizetésnek minősülnek, amelyek a társasági adóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 3. számú mellékletének rendelkezései szerint a vállalkozás érdekében felmerült költségként kezelhetők.