A személyi jövedelemadóról szóló törvény (továbbiakban Szja törvény) 2019. év elejétől jelentősen átalakította a munkavállalóknak adható juttatások szerkezetét és adózását, leszűkítve ezzel a kedvező adózás mellett vagy adómentesen adható juttatások körét. Amennyiben az adott juttatás nem sorolható be az egyes meghatározott juttatásként, béren kívüli juttatásként vagy adómentesen adható kategóriába, vagy nem felel meg az azokra előírt feltételeknek, akkor az a jogviszony szerint, munkavállaló esetén bérként lesz adóköteles.

AJÁNDÉKOK, EGYÉB JUTTATÁSOK ADÓZÁSA

Egyes meghatározott juttatásként adózó ajándékok, juttatások

Az egyes meghatározott juttatásnak minősülő ajándékok esetén a társaságot az ajándék bruttó értékének 1,18-szorosa után 15 % személyi jövedelemadó és 13 % szociális hozzájárulási adó terheli. Ezen túl a társasági adóban is elismert költséget jelentenek a vállalkozás számára.

A munkáltató évi egy alkalommal adhat csekély értékű ajándékot a minimálbér 10%-át meg nem haladó mértékben, amely lehet termék, szolgáltatás, vagy ezekre beváltható utalvány is. Ez 2023-ban  évi egyszeri max. 23.200,-Ft értékű ajándékot jelent.

Amennyiben a munkáltató év közben még nem használta fel az évi egy alkalommal adható csekély összegű ajándékozási lehetőséget, például nőnapi virágra, vagy húsvéti ajándékra, akkor karácsonykor egyes meghatározott juttatásként kezelheti ezen ajándékokat, nyilvántartási kötelezettség mellett.

Utalvány akkor adható csekély értékű ajándékként kedvező adózás mellett, ha az Szja törvény értelmében a juttatási feltételek alapján megállapítható, hogy az mely termékre, szolgáltatásra, vagy milyen termék- vagy szolgáltatáskörben használható fel, továbbá, ha nem visszaváltható. Az adóhatóság következetes értelmezése alapján azt a terméket (termékkört) vagy szolgáltatást (szolgáltatáskört), amelyre az utalvány beváltható, az utalvány fizikai megjelenési formájában is tartalmaznia kell. Megfelel a feltételeknek például egy könyv, ruha, élelmiszer utalvány, de nem adható egy hipermarket által kibocsátott vásárlási utalvány, amely bármilyen, az áruházban megvásárolható áru megszerzésére felhasználható. Ugyanígy az olyan bevásárlóközpontok által kibocsátott utalványok, amelyek a bevásárlóközpontban található eltérő termékskálával rendelkező bármelyik üzletben beváltható vagy a szupermarketben található összes termékre felhasználható utalvány, nem felel meg az Szja törvényben előírt jogszabályi rendelkezéseknek.

Csekély értékű ajándék adható közeli hozzátartozóknak is, melyről szintén nyilvántartást kell vezetni.

Nagyon gyakori, hogy a társaságok az év közbeni eredményes együttműködésre tekintettel üzleti partnereiknek is megajándékozzák a tevékenységükkel összefüggő üzleti, hivatali, szakmai kapcsolatok keretében. Az üzleti ajándék adható többek között a már meglévő vagy jövőbeli üzleti partner részére, viszont nem adható a társasággal munkaviszonyban, illetve egyéb jogviszonyban álló magánszemélynek a fennálló jogviszonyára tekintettel.

Az üzleti ajándék egyes meghatározott juttatásként adóköteles. Az üzleti ajándék értékét az Szja törvény nem szabályozza, így értékhatártól függetlenül és  egy évben többször is adható.

Üzleti ajándék címén adható az 1. pontban írt feltételeknek megfelelő utalvány, de nem adható kedvező adózással pl. értékpapír, drágakő, nemesfém, illetve ebből készült áru, ékszer, érme, ha a körülmények alapján megállapítható, hogy a juttatás nem felel meg a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének.

Béren kívüli juttatásként adózó ajándékok

SZÉP-kártya juttatás 200.000,-Ft értékben

A munkavállalók ajándékozására szolgálhat - ha még nem élt vele a társaság -, hogy egy 2023. nyarán megjelent rendelkezés alapján a munkáltatók 2023. augusztus 1. és 2023. december 31. között egyszeri alkalommal legfeljebb 200.000,-Ft összeget utalhatnak kedvező adózással, béren kívüli juttatásként a munkavállalók SZÉP-kártyájára, az évi 450.000,-Ft rekreációs kereten felül. A munkáltató a 200.000,-Ft-ot akár több részletben is utalhatja.

Ha a munkavállaló munkaviszonya nem áll fenn a teljes adóévben, akkor a 200.000,-Ft összegű juttatást a munkában töltött napokkal nem kell arányosítani, az teljes összegben jár. Új munkavállalónak is utalható.

Ha a magánszemély az elvégzett munka ellenértékeként (például bér, jutalom, év végi bónusz helyett) kapja a SZÉP-kártyára a juttatást, akkor a béren kívüli juttatásra vonatkozó kedvező szabályok nem alkalmazhatók, a támogatás munkaviszonyból származó jövedelemként adóköteles.

Társasági adóban elismert költséget jelent a társaság számára.

Adómentesen adható ajándékok

1. Sport- és kulturális belépőjegyek, bérletek

Adómentes a kifizető által ugyanazon magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott az Szja törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő sportrendezvényekre, valamint a kulturális szolgáltatás igénybevételére szóló belépőjegy, bérlet (pl.: színház, cirkusz belépő, koncertjegy) a minimálbér összegéig (2023-ban 232.000,-Ft-ig).

Az adómentesség minden kifizetőre vonatkozik, aki magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen juttat belépőjegyet vagy bérletet; továbbá magánszemély bárki lehet: munkavállaló, vagy annak közeli hozzátartozója, üzleti partner. A juttatást a kifizető és a magánszemély viszonylatában kell vizsgálni, nincs akadálya annak, hogy valaki több helyről részesüljön ezen a jogcímen adómentes juttatásban. A juttatónak nyilvántartást kell vezetnie a magánszemélynek kiadott jegyekről.

Nagyon fontos, hogy az adómentesség nem áll fenn, ha a kifizető utalvány formájában biztosítja a belépőjegyet, vagy bérletet, ezért mindig a konkrét eseményre, rendezvényre szóló jegyet kell megvásárolni.

Társasági adóban elismert költségnek minősül a munkaviszonyban álló személyek, vezető tisztségviselő, közreműködő tag, ezen személyek közeli hozzátartozója részére elszámolt személyi jellegű egyéb kifizetés. Üzleti partnereknek ilyen jogcímen adott belépőjegyek, bérletek a társasági adóban el nem ismert költségnek minősülnek.

A 451/2023. (X.4.) Kormányrendelet alapján a veszélyhelyzet ideje alatt 2023. november 16-tól mentesül az adófizetési kötelezettség alól a közvetlenül (a szőlészetről és borászatról szóló törvény szerinti) forgalomba hozatalt kezdeményező borászati üzemengedélyestől palackozott kiszerelésben vásárolt, oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott, szintén a szőlészetről és borászatról szóló törvény szerint meghatározott borászati termék juttatása, ha arra

• reprezentációs és nem reprezentációs célú vendéglátás keretében, valamint
• üzleti ajándékként vagy
• csekély értékű ajándékként kerül sor.

A forgalomba hozatalt kezdeményező borászati üzemengedélyes a bortermelőt, a pincészetet jelenti, ahol előállítják a bort, emiatt például a boltban, borszaküzletben, bornagykereskedőtől vásárolt borra nem vonatkozik az adókedvezmény.

Az adómentesség alkalmazásához a vásárláskor mindenképpen javasolt az eladótól igazolást beszerezni arról, hogy mind a vásárolt borászati termék, mind az azt értékesítő vállalkozás megfelel a Kormányrendeletben előírt feltételeknek.

Az egyes juttatások fogalma, tartalma, beleértve az értékhatárokat is, változatlanok, azokba az adómentesen juttatott borászati termék és annak értéke beleszámít. Ez azt jelenti, hogy csekély értékű ajándékot továbbra is évente egyszer lehet juttatni egyes meghatározott juttatásként a minimálbér 10 %-át meg nem haladó értékben, melyben a borászati termékre jutó érték adómentes.

Továbbá, például a borház pincéjében rendezett borvacsora, borkóstoló résztvevőinek átadott bor/pezsgő stb. válogatást tartalmazó ajándékcsomag értéke csak akkor lehet adómentes, ha személyenként nem haladja meg a minimálbér 25 %-át, 2023-ban 58.000,-Ft-ot.

Társasági adóban a cég számára elismert költséget jelent.

ÜZLETI, KARÁCSONYI, ÉVZÁRÓ RENDEZVÉNYEK ADÓZÁSA

A rendezvények lebonyolítása történhet reprezentáció és egyéb szórakoztató rendezvények keretében.

Bár mindkét fajta esemény esetében a költségek egyes meghatározott juttatásként ugyanakkora adóteherrel járnak, mégis fontos, hogy elkülönítsük egymástól őket. A különbség a rendezvény lebonyolításának feltételeiben keresendő. Amennyiben ugyanis a rendezvény túlnyomórészt nem szórakoztató jellegű, akkor a reprezentáció értékébe nem számítanak bele, ezáltal nem adókötelesek azok a költségek, amelyek a rendezvény feltételeit képezik (pl. terembérlet).

Reprezentáció

A szó köznapi értelmében majdnem minden céges eseményt, üzleti partnereknek biztosított vendéglátást reprezentációnak hívunk. Fontos hangsúlyozni azonban, hogy az Szja törvény értelmében akkor tekinthető egy esemény reprezentációnak, ha azt

• üzleti, hivatali, szakmai rendezvény, esemény keretében vagy
• az állami, egyházi ünnep alkalmával szervezik.

Az üzleti, hivatali tevékenység keretében szervezett eseményeken biztosított vendéglátás és a rendezvényre meghívott külsős vendégeknek, üzleti partnereknek nyújtott kapcsolódó szolgáltatás (utazás, szállás, szabadidős program) reprezentációs juttatásnak minősül, és az Szja tv. 70. § (4) bekezdése alapján egyes meghatározott juttatásként adózik. Ha az üzleti eseményen részt vesznek munkavállalók is, akkor ők tulajdonképpen ott munkát végeznek, így az ő utazás és szállásköltségük nem visel adóterhet.

Reprezentációnak minősül tehát egy üzleti tárgyaláson elfogyasztott ebéd, vacsora. Abban az esetben, ha az adott rendezvény megtartásának célja kétféle, tehát tartalmaz szakmai részt is, ahol a résztvevők üzleti megbeszélést folytatnak, majd a szakmai részt követően zenés esten látják vendégül a résztvevőket, akkor a szakmai esemény lebonyolításának költségei (pl. terembérlet, hangosítás) nem eredményeznek adófizetést. Viszont a személyes szükségletet kielégítő juttatások (vendéglátás, szórakozás, hotel) egyes meghatározott juttatásként adóznak.

A rendezvény üzleti, hivatali jellegét alátámasztó dokumentáció megléte fontos, mivel a fogalomnak való tartalmi megfelelést ezek alapján lehet megállapítani. Így a dokumentálásnak ki kell terjedni a szervezés, úti cél, tartózkodási hely és idő, a tényleges szakmai program tartalmára is.

Szintén reprezentáció a munkavállalóknak rendezett karácsonyi ünnepségen biztosított vendéglátás és zenés program is, mivel a karácsony egyházi ünnepnek minősül.

Egyéb szórakoztatásra irányuló rendezvények

Nem minősül a személyi jövedelemadó szempontjából reprezentációnak a vendéglátás, ha a körülmények valós tartalma alapján megállapítható, hogy az esemény döntően, túlnyomórészt szabadidős programra irányul.

Nem reprezentáció tehát egy mikulásünnepség, évzáró buli, újévi koccintás, nőnapi köszöntő, családi nap.

Ebben az esetben a szórakoztatási célú esemény költségei, beleértve a lebonyolítással, szórakoztatással, programokkal, és étkezéssel kapcsolatos költségeket is, egyes meghatározott juttatásként kezelendők az Szja tv. 70. § (6) bekezdés b) pontja alapján.

A munkavállalóknak, üzleti partnereknek szervezett, túlnyomórészt vendéglátásra, szabadidőprogramra irányuló rendezvényen ajándéktárgy is átadható, amely szintén egyes meghatározott juttatásnak minősül, amennyiben az ajándék értéke nem haladja meg a minimálbér 25 %-át, azaz 2023. évben az 58.000,-Ft-ot. Ebben az esetben ajándékozásra kizárólag ajándéktárgy használható, az utalvány nem minősül ajándéktárgynak.

Mind a reprezentációnál, mind az egyéb szórakoztatásra irányuló esemény esetén az adó alapja a kifizető által viselt költség 1,18-szorosa, mely után 15% személyi jövedelemadót és 13% szociális hozzájárulási adót kell fizetni.

Társasági adóban elismert költséget jelent.

Általános forgalmi adó az ajándékozások során

Általánosságban elmondható, hogy az ajándékok és a vendéglátáshoz kapcsolódó étel-ital általános forgalmi adóját nem lehet levonásba helyezni.