Fejlesztési tartalék feloldásának szabályai


A téma aktualitása miatt az alábbiakban összefoglaljuk a fejlesztési tartalék feloldásának főbb szabályait, és a beruházás nélküli feloldás adójogi következményeit.

 

A társasági adó törvény 7.§ (1) bekezdés f) pontja ad lehetőséget a társasági adóalap fejlesztési tartalékkal történő csökkentésére. Fejlesztési tartalék az eredménytartaléknak az adóévben lekötött tartalékba átvezetett és az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összege. A csökkentésként érvényesített összeget elszámolt értékcsökkenési leírásnak kell tekinteni.


Fejlesztési tartalék feloldása beruházás esetén

Az adózó a fejlesztési tartalékot a lekötés adóévét követő négy adóévben megvalósított - meghatározott feltételeknek megfelelő - beruházás bekerülési értékének megfelelően oldhatja fel.

 

A társasági adó törvény alkalmazása során a Számviteli törvény rendelkezéseit is figyelembe kell venni, és mivel a társasági adó törvény nem ad külön meghatározást a beruházás fogalmára, ezért beruházásnak a Számviteli törvény szerinti beruházást tekintjük.

A Számviteli törvény külön definíciót tartalmaz a beruházásra és a felújításra, és mivel a társasági adó törvény csak a beruházást nevesíti, mint amelyre a képzett lekötött tartalék felhasználható, ezért a fejlesztési tartalék szankciómentes feloldása csak a Számviteli törvény fogalmai szerinti beruházás esetén lehetséges, felújítás esetén nem.

 

A lekötött tartalékot akkor és olyan mértékben lehet visszavezetni az eredménytartalékba – pótlólagos kötelezettség nélkül -, amikor és amekkora összegben a kapcsolódó beruházást a társaság megvalósítja és elszámolja.

A fejlesztési tartalékot nemcsak új, előzőleg még használatba nem vett tárgyi eszköz beszerzéséhez, hanem használt eszköz vásárlásakor is fel lehet oldani. A feloldás nem a beruházás üzembe helyezéséhez kapcsolódik, hanem a megvalósított beruházás bekerülési értékének a Beruházások főkönyvi számlán történő elszámolásához.

A kedvezményt akár több éven át tartó beruházás után is igénybe lehet venni.

Nincs korlátozás arra vonatkozóan sem, hogy a fejlesztési tartalék feloldásával beszerzett tárgyi eszközt mennyi ideig kell nyilvántartani az adózó eszközei között.

 

Fejlesztési tartalék és társasági adótörvényben biztosított egyéb kedvezmények együttes alkalmazása

Az adózó a fejlesztési tartalékot olyan beruházásra – ennek megfelelően ugyanarra az eszközre – is felhasználhatja, melyre alkalmazta a kis- és középvállalkozások beruházási adóalap-kedvezményét (Tao tv. 7. § (1) zs. pont).

Nincs akadálya, hogy az adózó a fejlesztési tartalékot olyan beruházás kapcsán oldja fel, amelyre tekintettel a Tao törvény

  • 22/A. §-a szerinti kis- és középvállalkozások adókedvezménye, vagy
  • 22/B. §-ban említett fejlesztési adókedvezménye vagy
  • 22/E. §-a szerinti, energiahatékonysági célokat szolgáló beruházási adókedvezménye is érvényesítésre kerül.

 

Fejlesztési tartalék feloldása beruházás létrejötte nélkül

A társasági adó kiszámításakor korábban adóalap-kedvezményként figyelembe vett fejlesztési tartalék feloldására beruházás megvalósítása nélkül is lehetőség van pótlólagos adó-, és késedelmi pótlék fizetési kötelezettség mellett. Nem kell tehát megvárni a képzést követő negyedik adóév végét a lekötött tartalék feloldásával, ha már most látható, hogy a tervezett beruházások a megváltozott gazdasági körülmények miatt nem fognak megvalósulni.


Két esetet különböztetünk meg:

1. A képzéstől számított négy éven belül beruházási cél nélküli feloldás

Az adózó a lekötés évét követően bármikor jogosult a jogszerűen képzett lekötött tartalékot feloldani, ha úgy látja, hogy a tervezetthez képest mégsem fog beruházást megvalósítani. Nincs akadálya tehát annak, hogy az adózó a négy adóév leteltét megelőzően a lekötött tartalékból visszavezesse az eredménytartalékba a lekötött összeget, anélkül, hogy a feloldás összege beruházáshoz kapcsolódna.

Mivel a lekötött tartalék feloldása ebben az esetben nem az adóévi beruházás összegének megfelelően történik, ezért a feloldás ebben az esetben is pótlólagos adó- és késedelmi pótlék fizetési kötelezettséget eredményez. A feloldott rész után meg kell fizetni a lekötés évében érvényes adókulccsal számított társasági adót, valamint a késedelmi pótlékot.

A késedelmi pótlékot az adóalap-kedvezmény érvényesítését tartalmazó adóbevallás esedékességének napját követő naptól a nem beruházási célra történő feloldás napjáig kell felszámítani.

Az adót és a késedelmi pótlékot a feloldást követő 30 napon belül kell megfizetni, és mindkettőt a feloldás napját magában foglaló társaságiadó-bevallásban kell bevallani.

A meg nem valósított beruházások miatt feloldott lekötött tartalékhoz kapcsolódóan nem kell önellenőrzést végrehajtani az adózónak, hanem az aktuális társasági adóbevallásban tudja szerepeltetni a pótlólagos adókötelezettséget.

 

Példa: normál üzleti éves adózó a megváltozott piaci körülmények miatt úgy dönt 2023. október 31-én, hogy a 2021-es adóévben képzett fejlesztési tartalékot nem használja fel beruházásra, hanem 2023. október 31-ével visszavezeti az eredménytartalékba. Ekkor meg kell állapítania a beruházásra fel nem használt, visszavezetett lekötött tartalék után a társasági adót a 2021. évi adókulccsal számítva, és a késedelmi pótlékot 2022. június 1-től 2023. október 31-ig terjedő időszakra, mindkettőt 2023. november 30-ig be kell fizetnie a NAV-nak, majd a 2023. évi társasági adóbevallásában be kell vallania.

 

2. A képzéstől számított negyedik év végén

Ha az adózó a fejlesztési tartalékot a lekötése adóévét követő negyedik adóév végéig egyáltalán nem vagy nem teljes mértékben használja fel beruházási célra vagy saját döntése szerint korábban nem oldotta fel a négy év alatt, akkor az adót és a késedelmi pótlékot a negyedik adóévet követő adóév első hónapja utolsó napjáig kell megállapítania és megfizetnie.

A késedelmi pótlékot a kedvezmény érvényesítését tartalmazó adóbevallás benyújtása esedékességének napját követő naptól a felhasználásra rendelkezésre álló időpontig kell felszámítani és a megállapított adóval együtt bevallani a feloldás napját követő első társasági adóbevallásban.

 

Példa: normál üzleti éves adózó esetén a 2019-es adóévben képzett fejlesztési tartalékot legkésőbb 2023. december 31-ig teljes egészében fel kell oldani, és a 2023. évi társasági adóbevallásban szerepeltetni kell. A késedelmi pótlékot 2019-es képzés esetén 2020. június 1-jétől 2023. december 31-ig kell számítani. Az adót (2019. évi adókulccsal számolva) és a pótlékot 2024. január 31-ig kell megállapítani és megfizetni. Az így felmerülő adó és késedelmi pótlék a 2023-as adóév eredményét terheli.