A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló 2011. évi CXCI. tv. (Mmtv.) értelmében a munkaadó a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációjának elősegítése érdekében rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles, ha

• az általa foglalkoztatottak létszáma a 25 főt meghaladja, és
• az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a létszám 5 százalékát (kötelező foglalkoztatási szint).

A létszám megállapításakor figyelmen kívül kell hagyni – többek között – az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai szerint alkalmazott munkavállalót.

A rehabilitációs hozzájárulás éves összege, előleg fizetés

A rehabilitációs hozzájárulás éves összege a kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó létszám, valamint a rehabilitációs hozzájárulás mértékének szorzata.

A rehabilitációs hozzájárulás mértéke a tárgyév első napján a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalónak megállapított alapbér kötelező legkisebb összegének kilencszerese személyenként, évente (2024-ben 2.401.200 Ft/fő/év).

A rehabilitációs hozzájárulásra év közben negyedévenként előleget kell bevallani és fizetni. A negyedik negyedévre előleget nem kell fizetni.

Az előleg mértéke a mindenkori tárgynegyedévre vonatkozó tényadatok alapján kiszámított éves rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettség 25 százaléka.

A tevékenységét megkezdő vállalkozás, amely rehabilitációs hozzájárulás fizetésére kötelezett az első teljes negyedév után köteles először bevallást és előlegfizetést teljesíteni.

A tárgynegyedévi átlagos állományi létszám meghatározásakor a havi átlagos létszámadatok összegét 3-mal kell elosztani.

Átlagos statisztikai állomány és létszám számítása

Fontos, hogy a létszámon a KSH által a munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz kiadott útmutatója szerinti, tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszámot kell érteni, az Mmtv-ben meghatározott személyek figyelmen kívül hagyásával.

Az átlagos állományi létszám a munkavállalók folyamatosan vezetett létszámnyilvántartása alapján kerül kiszámításra.

Az átlagolást havonta kell elvégezni az adott hónap naptári napjainak figyelembevételével (naponkénti állományi létszámok összegét, a munkarend szerinti pihenőnapokat és munkaszüneti napokat az azt megelőző munkanap létszámával véve figyelembe, el kell osztani a hónap naptári napjainak számával).

Az adott hónap naptári napjainak számával kell osztani abban az esetben is, ha a gazdasági szervezet csak a hónap egy részében működött.

Az éves átlagos állományi létszám számításakor a havi átlagos létszámadatok összegét 12-vel kell elosztani. Az átlagolást abban az esetben is így kell elvégezni, ha a társaság csak az év egy részében működött.

A statisztikai állományi létszámot egy tizedesjegyre kerekítve, a kerekítés általános szabályai szerint kell meghatározni.

Az átlagos statisztikai állományi létszámba csak azokat a munkavállalókat lehet és kell beleszámítani, akik havi átlagban legalább 60 órában foglalkoztatottak. Minden személyt a munkaidő hosszától függetlenül, egy-egy egész főnek kell tekinteni. Például annak a munkavállalónak, akinek a munkaszerződése szerinti napi munkaideje a 4 órát eléri, ott a foglalkoztatás meghaladja havi átlagban a 60 óraszámot, ezért őt egy egész főnek kell tekinteni.

Megváltozott munkaképességű munkavállalónak minősülő személyek

Megváltozott munkaképességű személynek kell tekinteni azt a személyt,

• akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 %-os vagy kisebb mértékű,
• aki legalább 40 %-os egészségkárosodással rendelkezik, az erről szóló szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás, hatósági bizonyítvány, minősítés érvényessége alatt,
• akinek a munkaképesség-csökkenése 50-100 % mértékű, az erről szóló szakvélemény érvényessége alatt, vagy
• aki fogyatékossági támogatásban vagy vakok személyi járadékában részesül

és a munkaszerződése szerinti napi munkaideje a 4 órát eléri.

Ha a megváltozott munkaképességű dolgozó napi munkaideje nem éri el a 4 órát, akkor nem lehet figyelembe venni a rehabilitációs hozzájárulás számításakor.

A létszám megállapításakor a megváltozott munkaképességű személyek számához hozzá kell számítani a köznevelési intézményben sajátos nevelési igényű gyermekeket vagy felsőoktatási intézményben fogyatékossággal élő hallgatókat, legutoljára a 23. életévük betöltésének naptári évében.

Megváltozott munkaképesség igazolása

Az adózónak kell alátámasztania, hogy jogszerűen vette-e a figyelembe a megváltozott munkaképességű személyt a rehabilitációs hozzájárulás kiszámításakor, ezért az azt alátámasztó iratoknak a munkáltatónál kell rendelkezésre állnia, és be kell mutatnia az adóhatóságnak. Adóellenőrzés esetén az adóhatóság nem fogja az iratokat beszerezni a munkáltató helyett.

A megváltozott munkaképesség alátámasztására rendelkezni kell a rehabilitációs hatóság komplex minősítésével, orvosi szakvéleménnyel, szakhatósági állásfoglalással, illetve a fogyatékossági támogatásban vagy vakok személyi járadékában részesülőnél az ellátásról szóló határozattal. A fogyatékossági támogatás vagy vakok személyi járadékán túl más ellátásról (pl. rokkantási ellátás) szóló határozat nem megfelelő, kivéve az Mmtv-ben írt speciális eseteket.

Rendszeresen ellenőrizni kell a hatósági minősítések, szakvélemények érvényességi idejét. Ha ezek lejártak, akkor kérni kell a dolgozótól az érvényeset. Ha nem állnak rendelkezésre a megfelelő iratok, vagy azok érvényessége lejárt, az adott személyt nem lehet a rehabilitációs hozzájárulás számításakor figyelembe venni.

Nyilvántartási kötelezettség

A megváltozott munkaképességű munkavállalót foglalkoztatónak a rehabilitációs hozzájárulás megállapításához nyilvántartással kell rendelkeznie, melynek tartalmaznia kell:

•  a megváltozott munkaképességűként figyelembe vehető személyek adatait,
• a munkaképesség-változásának, egészségi állapotának, egészségkárosodásának mértékét,
•  valamint a sajátos nevelési igény vagy fogyatékosság tényét, és
• az ezek igazolására szolgáló okiratok másolatát.

Munkaerő-kölcsönzés

Munkaerő-kölcsönzés esetén a kölcsönzött munkavállalót a kölcsönzés időtartama alatt főszabály szerint a kölcsönvevőnél kell a statisztikai létszám számításánál figyelembe venni. Abban az esetben lehet a munkavállalót a kölcsönbeadónál figyelembe venni, ha erről a kölcsönbeadó kifejezetten nyilatkozik a kölcsönvevőnek, hogy ő megfizeti a kölcsönzött munkavállaló után a rehabilitációs hozzájárulást.

Az adóhatóság minden esetben ellenőrzi, hogy a kölcsönzött munkavállaló után ki fizette meg a rehabilitációs hozzájárulást, valamint a kölcsönvevőnél rendelkezésre áll-e a kölcsönbeadó nyilatkozata.