2021. július 1-jétől lépnek életbe az elektronikus kereskedelemre vonatkozó új áfa szabályok. Az egész Európai Unióban érvényesülő szabályozás célja, hogy biztosítsa az uniós és nem uniós vállalkozások közötti tisztességes versenyt, előtérbe helyezze a fogyasztás szerinti adóztatás elvét, támogassa az áfacsalás elleni küzdelmet, továbbá az adófizetés és adóbeszedés egyszerűsítése által megkönnyítse a határokon átnyúló kereskedelmet.

A szabályozásban 2021. július 1-jétől az alábbi pontokon történik módosítás:

1. Közösségen belüli távértékesítés teljesítési helyének meghatározása, import távértékesítés fogalmának bevezetése,
2. Elektronikus felületek (platformok) adófizetési kötelezettségének megteremtése,
3. Egyablakos rendszerek alkalmazhatóságának bővítése,
4. Kis értékű import küldemények áfa mentességének eltörlése, az importáfa megfizetésére vonatkozó alternatív megoldások bevezetése.

1. Távértékesítésre vonatkozó új szabályok

Távértékesítésről akkor beszélhetünk, ha a következő feltételek együttesen teljesülnek:

• az adóalany,

• egy közösségi nem adóalany (természetes személy) vagy

• más, közösségi termékbeszerzés címén áfafizetésre nem kötelezett személy (alanyi mentes adóalany, tárgyi mentes tevékenységet folytató adóalany, kompenzációs feláras mezőgazdasági őstermelő) felé terméket értékesít úgy, hogy

• a termék feladását vagy fuvarozását az eladó maga vagy megbízottja végzi.

• az értékesített termék nem lehet új közlekedési eszköz és nem szolgálhat fel- vagy összeszerelés tárgyául,

• a termék feladási és érkezési helye két különböző tagállam.

Az eddigi törvényi előírások szerint, azok a vállalkozások, amelyek nem csak belföldön, hanem más tagállamokban is értékesítették termékeiket nem adóalany személyek részére, kétféle módon adózhattak:

- regisztráltak abban a tagállamban, ahol értékesítették a termékeket, vagy

- a letelepedettségük tagállamában fizették meg az áfát addig, amíg az éves értékesítéseik összege a másik tagállamban nem ért el egy bizonyos értékhatárt (35.000 vagy 100.000 euró tagállamonként). Egyablakos rendszert ezek az értékesítő adóalanyok nem használhattak.

A módosítás értelmében Közösségen belüli távértékesítés esetén teljesítési helynek főszabályként a rendeltetési hely szerinti tagállamot kell tekinteni, ezt a tagállamot illeti meg az adóbevétel. Az Áfa törvény módosítása tehát eltörli a jelenlegi, tagállamonként eltérő és tagállamonként figyelembe veendő 35.000 eurós, illetve 100.000 eurós értékhatárt.

A teljesítési hely az értékesítő adóalany letelepedettsége szerinti tagállam, illetve a termék feladási helye szerinti tagállam marad, és annak szabályai szerint kell adózni, ha az adóalany

• a Közösségen belül csak egyetlen tagállamban telepedett le, és

• az adott, valamint az azt megelőző naptári évben 10.000 eurónak megfelelő összeget (adó nélküli ellenértéket) meg nem haladóan nyújtott a letelepedésétől eltérő tagállami nem adóalanynak távolról is nyújtható szolgáltatást, illetve teljesített Közösségen belüli távértékesítést.

Az adóalany 10.000 eurós értékhatár alatt is dönthet úgy, hogy a fogyasztás tagállamában teljesíti az adókötelezettségét, ebben az esetben a választásához a választása évét követő második év végéig kötve van. Fontos, hogy a 10.000 eurós értékhatár együttesen vonatkozik az adóalany által teljesített távértékesítésre és távolról is nyújtható szolgáltatásokra. A 10.000 euró átváltására a 2017. december 5-én érvényes EKB átváltási árfolyamot kell alkalmazni, ez Magyarország esetében 313,96 HUF/EUR, mely a kerekítést is figyelembe véve 3.100.000,-Ft.

Import távértékesítés

Mivel 2021. július 1-jétől a harmadik országokból az Európai Unióba behozott valamennyi kereskedelmi áru, értékétől függetlenül áfaköteles lesz, ezért új elemként bevezetésre kerül az importált termékek távértékesítésének fogalma.

Az importált termékek távértékesítésére vonatkozó szabályok a következő feltételek teljesülése esetén alkalmazhatók:

• a termékeket az értékesítés időpontjában fizikailag harmadik országból adják fel vagy fuvarozzák el,

• ezeket a termékeket olyan küldeményként adják fel, amelynek belső értéke nem haladja meg a 150 eurót,

• a már fent részletezett vevői kör részére történik az értékesítés,

• a termékeket az értékesítő vagy az ő nevében eljáró személy adja fel, vagy fuvarozza el,

• a termékek nem jövedéki termékek.

Az importált termékek távértékesítésénél két adóztatási pont is felmerül, egyrészt a termékimport, másrészt a távértékesítés esetében. Erre tekintettel mindkét ügylet teljesítési helyét meg kell határozni ahhoz, hogy az egyes gazdasági események után kell-e és melyik tagállamban áfát fizetni. Az import abban a tagállamban teljesül, ahol a terméket vámjogilag szabadforgalomba helyezik.

Az import távértékesítés teljesítési helye egyrészt függ attól, hogy a termék importálásának tagállama megegyezik-e a rendeltetési hely szerinti tagállammal vagy attól eltérő, és függ attól is, hogy az értékesítő az egyablakos rendszert (IOSS) alkalmazza-e.

2. Az elektronikus platformokra vonatkozó szabályok

Jelenleg a termékek távértékesítésének jelentős és egyre növekvő hányadát elektronikus felület, például online piactér, platform, portál közvetítésével bonyolítják le. Az új szabályozás az áfa eredményes és hatékony beszedésének biztosításához azokat az adóalanyokat, akik az említett elektronikus felületek révén elősegítik a termékek távértékesítését, bevonja az értékesítéseket terhelő áfa beszedésébe. A rajtuk keresztül értékesített termékeknél meghatározott esetben adófizetésre kötelezetté teszi őket.

Az új szabályozás alapján – egy fikció segítségével –  a platformot úgy kell tekinteni, mint amely a termék beszerzője és értékesítője, tehát vélelmezett értékesítője egyben:

• 150 euró belső értéket meg nem haladó küldeményként harmadik államból importált termék távértékesítését (függetlenül attól, hogy uniós vagy nem uniós tagállami az elsődleges eladó), illetve
• értéktől függetlenül, a Közösségben nem letelepedett adóalany által nem adóalanynak a Közösség területén teljesített termékértékesítését segíti elő (ide kell érteni azt az esetet is, amikor a termék feladási és rendeltetési helye ugyanaz a tagállam).

A fenti esetekben két értékesítésre oszlik az ügylet:

• az elsődleges értékesítőtől az elektronikus platform felé történő és

• az elektronikus felület és a végső vevőnek történő értékesítésre.

Ez az összetett ügylet az áfa szabályai szerint láncügyletnek minősül. Az Áfa törvény új, csak erre az esetre vonatkozó előírása alapján, az elektronikus felület által teljesített értékesítést kell ebben a láncban fuvarozásos értékesítésnek tekinteni és erre az ügyletre vonatkozik a távértékesítés új szabálya, miszerint a platform értékesítésének teljesítési helye a termék rendeltetési tagállama lesz.

Az elektronikus piactér felé és az elektronikus piactér által teljesített értékesítés teljesítési időpontja a fizetés elfogadásának a napja.

A platformokat üzemeltető adóalanyok az általuk elősegített ügyletek után 2021. július 1-jétől adófizetési kötelezettségüket az egyablakos rendszeren keresztül is teljesíthetik.

Az elektronikus felületet üzemeltetőket nyilvántartási kötelezettség is terheli. Egyrészt azokra az ügyletekre, amelyeknél vélelmezett értékesítőnek minősül és az adófizetési kötelezettség is ráhárul, másrészt azon ügyletek vonatkozásában, amikor elősegíti ugyan az ügyletet, de nem lesz vélelmezett értékesítő.

A nyilvántartást az ügylet teljesítési időpontját magában foglaló év végétől számított 10 évig meg kell őrizni.

A platformokra a 2006/112/EK Irányelv (továbbiakban Héa irányelv) 282/2011/EU végrehajtási rendelete (továbbiakban Vhr.) tartalmaz további részletes szabályozást.

3. Az egyablakos rendszer kibővítése

2015-től lehet alkalmazni a MOSS rendszert (Mini One Stop Shop) a Közösségben letelepedett nem adóalanyok részére nyújtott távolról is nyújtható szolgáltatások (telekommunikációs, rádiós és audiovizuális médiaszolgáltatások és elektronikus úton nyújtott szolgáltatások) utáni áfa bevallási és befizetési kötelezettség teljesítésére.

Az új szabályozás kiterjeszti az egyablakos rendszer alkalmazásának hatályát:

• minden, a Közösség tagállamában, nem adóalanynak nyújtott szolgáltatásra,

• közösségen belüli távértékesítésre,

• import termékek távértékesítésére.

Az egyszerűsítés lényege, hogy ha az adóalany bejelentkezik az egyablakos rendszerbe, akkor elegendő bevallási időszakonként egy egységes bevallást beadnia az azonosítót kiadó tagállamban és ez a tagállam továbbítja a bevallási adatokat és a megfizetett adót azoknak a tagállamoknak, ahol felmerül az adófizetési kötelezettség. Továbbá az adófizetés egy összevont utalással teljesíthető.

Az egyablakos rendszer alkalmazásának hiányában előfordulhat, hogy az adóalanynak a nem adóalany vevő tagállama szerinti adóhatósághoz külön-külön be kell jelentkeznie, mely jelentős adminisztratív teherrel jár.

A következő egyablakos rendszerek fognak működni 2021. július 1-jétől: One Stop Shop (OSS) rendszer, amelynek van uniós és nem uniós sémája és az Import One Stop Shop (IOSS) rendszer.

Az alábbi táblázat összefoglalóan tartalmazza, hogy melyik rendszert kik és milyen ügyletekre alkalmazhatják:

Az OSS rendszer uniós és nem uniós sémáját alkalmazó adóalanyok negyedévente, az IOSS rendszerbe bejelentkezett adóalanyok havonta kötelesek bevallást benyújtani és az adót megfizetni tagállami bontásban. Ha Magyarországon történik a regisztráció, akkor az adót forintban kell megfizetni a negyedév vagy hónap utolsó napján érvényes EKB árfolyam szerint.

Az egyablakos rendszeren keresztül kizárólag a fizetendő adót lehet teljesíteni, az előzetesen felszámított adót a belföldi áfabevallásban lehet levonásba helyezni. Ha az adóalany nincs belföldön letelepedve, akkor az adó-visszatéríttetésre vonatkozó speciális szabályok alapján tudja az ÁFA-t érvényesíteni.

Főszabály szerint a bejelentkezés tagállama szerinti számlázási szabályok alkalmazandók. A Magyarországon bejelentkezett adóalanynak nincs számlakiállítási kötelezettsége, ha az ellenértéket a teljesítésig megtérítik és a vásárló nem kéri számla kiállítását (nyugta).

Ha az adóalany Magyarországon regisztrál az OSS vagy az IOSS rendszerbe, akkor 2021. július 1-jét követően e tevékenységével kapcsolatban mentesül az online számlaadat-szolgáltatás teljesítése alól.

Ügyletek, amelyek nem kezelhetők az egyablakos rendszeren keresztül:

• az adóalany letelepedettségének tagállamában teljesített ügyletek,

• adóalanyok felé teljesített ügyletek,

• ha a küldeményként importált termék belső értéke meghaladja a 150 eurót vagy jövedéki termék.

4. Kis értékű termékek importjára vonatkozó szabályok

2021. július 1-jétől a 22 eurónál kisebb értékű, harmadik országból érkező termékek áfamentessége megszűnik. 150 eurót meg nem haladó belső értékű termékeknél a vámmentesség továbbra is fennmarad.

Szintén július 1-jétől a 150 euró belső értéket meg nem haladó termék importja után az áfát az alábbi módokon lehet megfizetni:

• import egyablakos rendszeren keresztül (IOSS),

• egyszerűsített eljárásban, ha az adóalany nem alkalmazza az IOSS-t (jellemzően küldeményt kézbesítő posta, gyorspostai szolgáltató),

• vámhatóság veti ki, azaz a termékimportra vonatkozó főszabály szerint.

Az első két fizetési mód csak azokban az esetekben alkalmazható, ha a termék nem jövedéki termék és a végső vevő nem adóalany (természetes személy) vagy olyan adóalany, aki a Közösségen belüli termékbeszerzése után nem kötelezett adófizetésre, továbbá a szabadforgalomba bocsátás helye és a küldemény rendeltetési helye is belföld.

Az egyszerűsített eljárást csak az alkalmazhatja, aki rendelkezik halasztott vámfizetési engedéllyel és belföldön nyilvántartásba vett adóalany. Ezt az eljárást alkalmazó adóalanyok a termék szabadforgalomba bocsátását kezdeményező adóalanyként a termék címzettjének megbízásából járnak el, beszedik tőle az áfát és megfizetik azt. A különös szabályozás hatálya alá tartozó termék importját Magyarországon minden esetben 27%-os áfa terheli, függetlenül attól, hogy a termékre egyébként kedvezményes adókulcs vonatkozna.

Ha az import során nem alkalmazzák az első két esetet, az importáfát a vámhatóság állapítja meg, ám az új szabályozásban e tekintetben is történtek egyszerűsítések. A Vámtv. új szabályokkal egészült ki.