Local File felépítésének változásai a 2023-as adóévtől

A transzferár nyilvántartási kötelezettséget illetően 2023-tól nincs jogszabályi változás. Nyilvántartási kötelezettség továbbra is akkor áll fenn, ha az adózó a Kkv. törvény szerint legalább középvállalkozásnak minősülő gazdasági társaság vagy a társasági adótörvényben megnevezett további szervezet  és kapcsolt vállalkozásával általános fogalmi adó nélkül szokásos piaci áron számított 100 millió Ft-ot meghaladó ügyletet bonyolított le a vizsgált üzleti évben, amely ügylet a nyilvántartási kötelezettség alól a 32/2017 (X.18.) Rendelet alapján az ügyletértéktől eltérő okból (például amiatt mert költségátterhelésre került sor, ingyenes pénzeszközátadásra, vagy magánszeméllyel nem egyéni vállalkozóként lebonyolított ügyletre) nem mentesül a nyilvántartási kötelezettség alól.

A 32/2017 (X.18.) NGM Rendelet értelmében a transzferár nyilvántartási kötelezettséggel érintett adózó nyilvántartásainak a 2023-as üzleti évre vonatkozóan is a csoport általános, transzferár szemléletű bemutatását szolgáló fődokumentumra (Master File) és a helyi dokumentumra (Local File) kell kiterjednie. Ez az előírás  változatlanul érvényes, azonban a helyi dokumentum részei elkülönítésre kerültek. A 2023-ban kezdődő adóévtől a Local File már az adózószintű közös részből és az ügyleti szintű részből, vagy részekből áll.

 Az adózószintű közös rész tartalmazza többek között az adózó menedzsmentjének bemutatását, szervezeti ábráját, stratégiáját, legfőbb versenytársainak bemutatását, szokásos piaci ár-megállapítási, vagy egyéb adómegállapítási határozatokat az adózó által lebonyolított ügyletekkel összefüggésben, ideértve például azt az esetet is, amikor a kapcsolt vállalkozásnál kerül sor adóhatósági ellenőrzésre, és az ellenőrzés megállapítást tesz az adózóval lebonyolított ügylettel kapcsolatban.

Az ügyleti szintű részben kerül sor egyebek mellett a nyilvántartási kötelezettséggel érintett ügylet bemutatására, az ügyletben érintett kapcsolt felek felsorolására, a funkcionális elemzésre, a legmegfelelőbb szokásos piaci ár-megállapítási módszer megnevezésére, a tesztelt félként választott kapcsolt vállalkozás (vagy az adózó) megjelölésére, az összehasonlítható adatok bemutatására, a szokásos piaci ár, ártartomány, vagy jövedelmezőség levezetésére.

Lényeges, hogy a 2023-ban kezdődő adóévre a szokásos piaci ár megállapítására vonatkozó nyilvántartás esetében már kifejezetten előírja a jogalkotó az adóhatóság által eddig is elvárt gyakorlat alkalmazását, miszerint a dokumentációnak tartalmaznia kell, hogy a szokásos piaci ár-megállapítása módszer alkalmazása során felhasznált pénzügyi adatok hogyan köthetők a beszámolóban szereplő adatokhoz, főkönyvi számlákhoz, költséghelyekhez, költségviselőkhöz, profitcentrumokhoz, vagy munkaszámokhoz. Az Art. 77. §-ának értelmében az adózónak a nyilvántartásait úgy kell vezetnie, hogy azok az adó megállapítására alkalmasak legyenek, ami alapján elvárható az ügyletekre vonatkozó adatok elkülönített nyilvántartása is, hiszen az ügyletekre vonatkozó jövedelmezőségi mutatók és az ezekkel összefüggő esetleges társasági adóalap-módosító tételek az ügyletekre vonatkozó nyilvántartások alapján állapíthatók meg. A pénzügyi adatok szegmentálásának jelentősége kiemelt azokban az esetekben, ahol az adózó többféle tevékenységet is végez, így az ügylet vizsgálata, ügyletet jellemző jövedelmezőségi mutató megállapítása a teljes vállalati szintű adatokat tartalmazó eredménykimutatás alapul vételével nem végezhető el, ahhoz részletesebb, üzletág-, tevékenység-, divízió-, vagy szegmensszintű adatok szükségesek.

A 2023-as adóévtől kifejezetten előírt követelmény, hogy a beszerzés a beszerzett anyagokból gyártott termékek értékesítésével, valamint a ráfordításokat érintő ügylet az elsősorban bevételeket érintő ügylettel nem vonható össze.

Adatszolgáltatási kötelezettség a társasági adóbevallásban

A 2022.12.31-ét követően benyújtott társasági adóbevallások kapcsán a szokásos piaci ár megállapításával összefüggésben előírt adatszolgáltatási kötelezettség a 2023-as adóévre vonatkozóan is érvényben van, az adatszolgáltatást a társasági adóbevallás keretében kell teljesíteni. A 100 millió Ft-ot meg nem haladó értékű ügyletek mind a nyilvántartási, mind az adatszolgáltatási kötelezettség alól mentesülnek. Vannak azonban ügyletek, amelyek a nyilvántartási kötelezettség alól ugyan mentesülnek, azonban korlátozott tartalmú adatszolgáltatás szükséges az esetükben. Ide tartoznak a magánszeméllyel nem egyéni vállalkozóként kötött szerződés, az ingyenes pénzeszköz átadás/ -átvétel, illetve a 2023-ban kezdődő adóévtől már a harmadik felek által kiállított számlák változatlan értékben történő továbbszámlázásai, a költségátterhelések is. Az adatszolgáltatás tartalmára vonatkozó előírások nem változtak, a társasági adóbevallás ugyanakkor kiegészült a következőkkel:

• meg kell jelölni, hogy összevontan került-e sor az ügyletek vizsgálatára,
• az ún. tesztelt fél az adózó-e, vagy kapcsolt vállalkozása,
• a korlátozott adatszolgáltatás esetében meg kell adni a nyilvántartási kötelezettség alóli mentesülés okát.

Ügyfeleinket az előző évhez hasonlóan a 2023-as adatszolgáltatás kapcsán is a társasági adóbevallás szerkezetének megfelelően összeállított adatokkal támogatjuk.

Emelkedő bírságtételek

A 2023-ban kezdődő adóév transzferár nyilvántartásaival összefüggésben kiszabható bírságtételek jelentősen emelkedtek. A nyilvántartási kötelezettség megsértése, illetve a nyilvántartással összefüggő iratmegőrzési kötelezettség megsértése esetén nyilvántartásonként (összevont nyilvántartásonként) ötmillió forintig terjedő, ismételt jogsértés esetén nyilvántartásonként (összevont nyilvántartásonként) tízmillió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható az adózó a korábbi kétmillió, illetve ismételt jogsértés esetén négymillió forint helyett. Míg korábban a fődokumentum és a helyi dokumentum egy nyilvántartásnak minősült, 2023-tól a nyilvántartás egyes részeire külön szabható ki bírság.

Várható ellenőrzések

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2024.03.25-én közzétett ellenőrzési terve szerint 2024-ben a kapcsolt vállalkozások és vállalatközi ügyletek vizsgálata továbbra is az ellenőrzések fókuszában marad. Az elmúlt évekhez hasonlóan az autóipari szereplők és azon gyártó társaságok ellenőrzése várható, amelyek veszteségesen működnek, vagy szokatlanul alacsony jövedelmezőséget értek el. Emellett kiemelte a hatóság a gyógyszeripari szereplők vizsgálatát is.  Várhatók ellenőrzések az immateriális javak, üzleti átszervezések és pénzügyi tranzakciók tekintetében. Az ellenőrzési tervben az ugyanazon vállalatcsoportba tartozó magyarországi leányvállalatok együttes és összehangolt ellenőrzése is szerepel.

A társasági adóbevallásban a szokásos piaci ár megállapításával összefüggésben már második alkalommal kerül sor adatszolgáltatásra, így az adóhatósági vizsgálatok már az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére is kiterjednek.  

Az adóhatóság széles körű adatbázisokkal rendelkezik a nemzetközi és belföldi adatszolgáltatásokból, és megfelelő, folyamatosan fejlesztett eszköztárral az adatok gyors és hatékony elemzéséhez, beleértve a mesterséges intelligencia használatát, a gépi tanulási folyamatokat is. Ezeket az eszközöket mind a kiválasztás, mind az ellenőrzés során hatékonyan alkalmazzák. A 2023-as transzferár adatszolgáltatások és dokumentációk ellenőrzésére, amelyekre már a magasabb bírságtételek érvényesek, már 2024 őszén lehet számítani.