Munkajogi szabályok

Kiküldetés esetén főszabályként a küldő ország munkajogát kell alkalmazni. A kiküldetésben lévő munkavállalóra a fogadó államban csupán a munka feltételeit szabályozó bizonyos minimális előírások vonatkoznak.

A Munkatörvénykönyvének (Mt.) szabályait kell alkalmazni - ideértve a munkaviszonyra kiterjesztett hatályú kollektív szerződésben foglalt rendelkezéseiket is - a következőkben. (Mt. 295.§)

a) a leghosszabb munkaidő vagy a legrövidebb pihenőidő mértéke, 

b) a fizetett éves szabadság legalacsonyabb mértéke, 

c) a legalacsonyabb munkabér összege, 

d) a munkaerő-kölcsönzésnek a 214-222. §-ban meghatározott feltételei, 

e) a munkavédelmi feltételek, 

f) a várandós vagy kisgyermekes nő, valamint a fiatal munkavállaló munkavállalási és foglalkoztatási feltételei, továbbá 

g) az egyenlő bánásmód követelménye.

Nem kell alkalmazni a magyar jogot, ha a fenti pontok esetében a munkaviszonyra egyébként irányadó jog a munkavállalóra kedvezőbb.

Egy esetleges magyarországi kiküldetés esetén meg kell vizsgálni, hogy a fent felsorolt pontokban a kiküldési ország szabályozása a munkavállalóra nézve kedvezőbb-e. Ha kedvezőbb, akkor teljes egészében a küldő ország joga lesz az irányadó a kiküldött munkavégzése során. Ha a kiküldő ország vonatkozó szabályozása nem kedvezőbb, mint a magyar szabályozás, akkor a fent felsorolt esetekben a magyar munkajogi normák lesznek irányadók (pl.: leghosszabb munkaidő vagy legrövidebb pihenőidő).

Az Mt-ben nem nevesített esetekben (pl.: munkaközi szünet, vasárnap vagy munkaszüneti napon történő munkavégzés) főszabályként a küldő ország joga érvényesül.

Gyakorlati okok miatt, valamint a küldő és a fogadó állam jogrendszereinek különbözőségéből adódó jogviták elkerülése érdekében azonban, azokban az esetekben, ahol az Mt. mindenképp alkalmazandó lesz, mivel a fent felsorolt pontokban a magyar szabályok a kedvezőbbek, a kiküldés idejére célszerű a feleknek a magyar jogot kikötni. 

A kiküldetés kapcsán felmerült adminisztratív kötelezettségek

A kiküldött munkavállalókat fogadó vállalkozásnak kiemelt figyelmet kell fordítani a következő törvényi kötelezettségeire: 

A szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés megkötését megelőzően a fogadó magyar vállalkozás (továbbiakban jogosult) köteles írásban tájékoztatni a külföldi munkáltatót az Mt. 295. §-ban foglaltak alapján irányadó munkafeltételekről. A tájékoztatás elmulasztása esetén a jogosult készfizető kezesként felel a munkavállaló 295. §-ban meghatározott követeléseiért. 

Ha a fogadó tudott vagy kellő gondosság mellett tudnia kellett arról, hogy a külföldi munkáltató munkabér és járulékfizetési kötelezettségének a munkavállaló foglalkoztatása során nem tett eleget, a külföldi munkáltatóval egyetemlegesen felel a külföldi munkáltatót terhelő munkabér és járulékai megfizetéséért. 

Sok, kiküldetésben lévő munkavállalót fogadó magyar vállalkozás nincs tisztában azzal, hogy köteles – az Mt. 295. § rendelkezéseiben foglaltak ellenőrizhetősége érdekében - gondoskodni arról, hogy a kiküldött munkavállalók 

a) munkaszerződése vagy azzal egyenértékű egyéb okirata, 

b) munkaidő-nyilvántartása, valamint 

c) a munkabér kifizetésére vonatkozó iratainak papíralapú vagy elektronikus másolata 

a kiküldetés teljes időtartama alatt a munkavégzés helyén, valamint annak befejezését követő 3 évig a munkáltató székhelyén vagy telephelyén hozzáférhető és ellenőrizhető legyen. 

Egyértelmű rendelkezés hiányában a munkaidő-nyilvántartást magyar és angol nyelven javasolt vezetni. 

A külföldi munkáltatónak a kijelölt hatóságként eljáró munkaügyi hatósággal való kapcsolattartásért, valamint az előbbi dokumentumok küldéséért és átvételéért felelős személyt kell kijelölnie. A külföldi munkáltató a megbízott személyéről, valamint a megbízott személyében bekövetkezett változásról haladéktalanul tájékoztatja a munkaügyi hatóságot.

Bejelentési kötelezettségek

Az alábbi bejelentésekre is szükség lehet, annak függvényében, hogy a kiküldetés milyen hosszú ideig tart.

Bejelentési kötelezettség a Foglalkoztatás-felügyeleti hatóság felé

A kiküldetés tényleges megkezdése előtt szükséges a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság felé a kiküldetés és a foglalkoztatás adatainak bejelentése annak érdekében, hogy a hatóság meg tudja állapítani, hogy a munkavállaló valóban kiküldött munkavállalónak minősül-e.

A bejelentést főszabály szerint a külföldi foglalkoztatónak kell megtennie, de a kiküldetés bejelentését bárki megteheti, így a külföldi foglalkoztató által megbízott személy vagy a magyarországi fogadó társaság is.

A bejelentésben a szolgáltatóra, a tevékenységre és a munkavégzésre vonatkozó adatokat kell megadni. A bejelentést a foglalkozás-felügyeleti hatóság által működtetett, 2024. március 1-től megújult elektronikus felületen (https://mvff.munka.hu/#/kikuldetes)  kell megtenni. A felületre előzetes regisztráció szükséges, az új felületre annak is regisztrálnia kell újra, aki a régi felületre már regisztrált.

Bejelentési kötelezettség az adóhatóság felé

A bejelentési kötelezettség a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.), illetve a vonatkozó kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény vagy viszonosság alapján keletkező személyi jövedelemadó fizetési kötelezettséghez kapcsolódik, így a fogadó felet nem terheli ez a bejelentési kötelezettség azon kiküldöttek esetében, akiknél várhatóan és ténylegesen sem keletkezik majd adófizetési kötelezettség.

Ha felmerül személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség, akkor kötelező a bejelentés, melynek nyomán az adóhatóság értesül azokról a magánszemélyekről, akik nyilvántartásában még nem szerepelnek, de adókötelezettségük keletkezik.

A bejelentés elmulasztása esetén az adóhatóság bejelentésenként akár 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki. 

A bejelentést annak a jogi személy és egyéb szervezetnek kell megtennie, akinek székhelyére, telephelyére munkavégzés céljából külföldi illetőségű munkavállalót rendelnek ki. Ezt a bejelentést a T104-es nyomtatványon az általános nyomtatványkitöltő program segítségével kell megtenni a tevékenység megkezdésétől számított 30 napon belül.

A bejelentésnek tartalmaznia kell a kirendelt munkavállalóra és a külföldi foglalkoztatóra vonatkozó alap adatokat, valamint a munkavégzés megkezdésének és befejezésének (az ország elhagyásának) időpontját. Ez utóbbi adat bejelentését a munkavégzés befejezése, illetve az ország területének elhagyása előtt 30 nappal kell megtenni. Ha valamilyen okból határidőben nem áll rendelkezésre az információ, akkor a bejelentést a munkavégzés befejezése napját követő napon, az ok megjelölésével kell megtenni az adóhatóság felé.

Kirendelt magánszemély adófizetési kötelezettsége

Azon külföldi magánszemélyek esetében, akik belföldön kirendelésben vannak, a fogadó társaság nem minősül kifizetőnek, ha a kiküldő szervezettől kapják munkabérüket. Erre tekintettel a fogadó szervezetet nem terheli adóelőleg-levonási kötelezettség. Ennek okán a külföldi magánszemély önadózás útján negyedévente, a negyedévente követő hónap 12. napjáig megállapítja és megfizeti a bevételt terhelő személyei jövedelemadó előleget.

A külföldi magánszemély az adóévet követő május 20. napjáig teljesíti személyi jövedelemadóbevallási kötelezettségét.