Minimálbér és a munkáltatói közterhek változása

Az 394/2024 (XII.12.) Kormányrendeletben kihirdetésre került a2025.01.01-től alkalmazandó érvényes minimálbér:

	2024. év	emelés mértéke	2025. év
Minimálbér	266 800 Ft	9 %	290 800 Ft
Garantált Bérminimum	326 000 Ft	7 %	348 800 Ft

 

Személyi jövedelemadó

Bővül a béren kívüli juttatások köre, felhasználhatósága 2025-ben a következők szerint:

Széchenyi pihenő kártya (SZÉP-kártya)

SZÉP- kártya juttatás ideiglenesen lakásfelújításra is fordítható.

Értékhatára: a Szép kártyán 2025.01.01-én nyilvántartott rekreációs keretösszeg és a számlára 2025. évben a felhasználásig utalt támogatás együttes összegének 50%-a.

Az éves rekreációs keretösszeg évi nettó 450 000 Ft marad és továbbra is béren kívüli juttatásként adózik.

Aktív Magyarok

A SZÉP-Kártyán belül egy új alszámlát hoztak létre, az Aktív Magyarok alszámlát.

A munkáltató béren kívüli juttatásként évi 120 000 Ft-ot adhat a munkavállalónak ezen alszámlára, ha a munkaviszonya egész évben fennáll. A 120 000 Ft összegű juttatás a rekreációs, 450 000 Ft-os keretösszegen felül adható, független a rekreációs keret összegétől.

Ha a munkaviszony nem egész évben áll fenn, akkor naptári napokra arányosított összeg adható, kivéve, ha a munkaviszony a magánszemély halála miatt szűnik meg.

A 120 000 Ft feletti juttatás egyes meghatározott juttatásként adózik.

 

Lakáscélú támogatás

A béren kívüli juttatások köre bővül egy új lakáscélú támogatással, melyet a munkáltató a 35 évet be nem töltött munkavállalójának adhat a lakás bérleti díjához vagy a lakáscélú hitel törlesztéséhez támogatásként

A munkavállaló kötelezettségeként írja elő a jogszabály, hogy a bérleti- vagy hitelszerződést be kell mutatnia a munkáltatójának.

A lakáscélú támogatás keretösszege:

•  1 800 000 Ft/év, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll,
•  1 800 000 Ft/év arányos összege, ha nem áll fenn egész évben a munkaviszony,
•  ha a munkavállaló év közben tölti be a 35. életévét, akkor a támogatás abban a hónapban adható utoljára, amikor azt betölti, és az éves keretösszeg 1 800 000 Ft 1/12 része annyiszor, ahány hónapban a munkavállaló jogosultsága fennáll,
•  1 800 000 Ft/év, ha a magánszemély halála miatt szűnik meg a munkaviszony.

Keretösszegen felüli lakáscélú támogatás összege egyes meghatározott juttatásként adóköteles.

A munkáltatónak a lakáscélú támogatással összefüggésben adatszolgáltatási kötelezettsége áll fenn az adóhatóság felé az ingatlan azonosító adatairól és a támogatás céljáról, az adóévet követő év január 31-ig.

Ha a magánszemély által igénybe vett lakhatási támogatás összege nagyobb, mint a lakásbérleti díj/hiteltörlesztés igazoltan megfizetett, őt terhelő összege, akkor a magánszemélynek a meghaladó összeg 50 százalékát az adóévre vonatkozó személyi jövedelemadó bevallásában különbözeti bírságként kell feltüntetnie, és személyi jövedelemadóként megfizetnie.

A béren kívüli juttatások és az egyes meghatározott juttatások a kifizetés időpontjában érvényes szabályok szerint adóznak, a közterheik a korábbi évekhez képest változatlanok.

Béren kívüli juttatások esetén: juttatás nettó összege x (15 % SZJA+13 % SZOCHO) = 28 %

Egyes meghatározott juttatásoknál: (juttatás nettó összege x 1,18) x (15 % SZJA+13 % SZOCHO) = 33,04 %

Az egyes meghatározott juttatások és a béren kívüli juttatások bevallási és befizetési kötelezettsége változatlan.

(Hatályos: 2025.01.01.)

Családi adóalap-kedvezmény

A családi adóalap-kedvezmény – az eltartottak számától függően – kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként a duplájára emelkedik két lépcsőben az alábbiak szerint:

	-2025.06.30-ig	2025.07.01-2025.12.31	2026.01.01-től
egy eltartott esetén	66 670 Ft	100 000 Ft	133 340 Ft
kettő eltartott esetén	133 330 Ft	200 000 Ft	266 660 Ft
három és minden további eltartott esetén	220 000 Ft	330 000 Ft	440 000 Ft
tartósan beteg, súlyosan fogyatékos kedvezményezett eltartott esetén további	66 670 Ft	100 000 Ft	133 340 Ft

(Hatályos: 2025.07.01. illetve 2026.01.01)

Külföldi adóügyi illetőségű magánszemélyek jogosultsága szűkül az adóalap-kedvezmény esetén

Az összevont adóalapot csökkentő családi kedvezményt, első házasok kedvezményét és 25 év alatti fiatalok kedvezményét csak az EGT-államok és a Magyarországgal határos, nem EGT-államok állampolgára érvényesítheti.

A külföldi adóügyi illetőségű magánszemélyek esetében az adóalap-kedvezmények érvényesítésének további feltételei változatlanok.

(Hatályos: 2025.01.01.)

Új adómentes jogcímek jelennek meg a törvényben

• Állatkerti belépő: maximum minimálbér összegéig adható adómentesen. Feltétele, hogy a belépőjegy, bérlet nem visszaváltható. Utalvány nem adható adómentesen.
• Kifizető által fenntartott létesítményben biztosított sportolási lehetőség, és sporteszközök ingyenes, kedvezményes használata
• Önkéntes nyugdíjpénztári kifizetések otthonfelújításra is felhasználhatók 2025-re átmenetileg. Feltételei:
  • 2024.09.30-án fennálló pénztártagi egyenleg adható
  • legfeljebb háromszor az adott naptári évben
  • meghatározott feltételekkel és célokkal
• Munkavállalók között szétosztott borravaló: ha a vendéglátó üzlet üzemeltetője által vezetett nyilvántartással igazolható módon juttatja a munkavállalója számára
• Műemléki ingatlan értékesítése meghatározott feltételekkel
• Diákhitel II. törlesztéséhez munkáltatói hozzájárulás értékhatár nélkül
• 50 Ft visszaváltási díj, kivéve gazdasági tevékenység keretében

Változás, hogy peren kívüli eljárás esetében megállapított sérelemdíj már nem adható adómentesen. (Hatályos: 2025.01.01.)

Munkaerőpiacra lépők kedvezménye

A személyi jellegű kifizetések adóalapját a foglalkoztató csökkentheti a kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezmény éves összegével, többek között a munkaerőpiacra lépők után járó kedvezménnyel.

A szociális hozzájárulási adóról szóló törvény munkaerőpiacra lépők kedvezményének szabályai átvezetésre kerültek a kisvállalati adóról szóló törvénybe.

A munkaerőpiacra lépő fogalma és a jogosultság időtartama a szociális hozzájárulási adóról szóló törvényben 2024.08.01-től változott, viszont a kedvezmény igénybevételére vonatkozó jogosultság időtartamát (1 + fél év) 2025.01.01-től vezették át a kiva törvénybe, így 2024.08.01-2024.12.31-ei időtartamban a kiva adóalany vonatkozásában még a 2+1 éves szabály él.

(Hatályos: 2025. január 1.)

Általános forgalmi adó

Belföldi összesítő nyilatkozattal („M” lap) kapcsolatos változás

Az áfabevallások összesítő nyilatkozatán, az „M” lapon az adatszolgáltatást az eddigiekkel ellentétben nem ezer forintra kerekítve, hanem forintban szükségesfeltüntetni, vagyis minden egyes számla nettó és áfaértékét forintban kell megadni.

A bevallásban az összegeket továbbra is ezer forintban szükséges feltüntetni.

(Hatályos: 2025.01.01.)

 

E-nyugta

2025.07.01-től meghatározott tevékenységi körökben a hagyományos nyugta helyett kötelező lesz e-nyugtát adni. Az e-nyugta kiállítása kizárólag elektronikusan történhet, és a nyugtatárba való bekerüléssel lesz kibocsátott, és ott kerül archiválásra. A napi zárások elektronikus formában elérhetők lesznek.

A vevő a kibocsátott e-nyugtát telefonos vevői alkalmazásban tudja elérni. A vevő kérésére vagy jogszabályban meghatározott esetekben az e-nyugtáról papíralapú másolatot kell rendelkezésre bocsátani.

Az e-nyugta kötelező adattartalma bővebb, mint az eddigi nyugta adattartalom, a többi (kézi, és online pénztárgépes) nyugta adattartalma változatlan.

Az e-nyugták kibocsátásával a 2025.07.01-től kötelező adatszolgáltatás azonnal teljesül.

A NAV 2025.07.01-től csak e-pénztárgépet fog engedélyezni az új pénztárgépes kötelezettek számára, és 2028.07.01-től már egyáltalán nem lehet régi típusú online pénztágépet alkalmazni.

A korábban is pénztárgépes nyugtaadásra kötelezettek továbbra is használhatják az online pénztárgépeket, azonban ezen pénztárgépek fokozatosan kivezetésre kerülnek.

(Hatályos: 2025.07.01.)

Módosító nyugta

Az áfatörvényben bevezetésre kerül a nyugtával egy tekintet alá eső okirat, mely a nyugta adattartalmát módosítja.

(Hatályos: 2025.07.01.)

 

Adatszolgáltatás a nyugtáról

A normál kézi nyugtáról és a nyugtával egy tekintet alá eső okiratról az adóalany a kibocsátást követő 3 napon belül köteles adatot szolgáltatni, napi szinten összesítve, adómértékek szerinti bontásban 2025.07.01-től a NAV erre kijelölt felületén.

Az adóalanynak az e-pénztárgéppel kiállított nyugták és módosító nyugták adatairól valós idejű adatszolgáltatást kell teljesítenie.

(Hatályos: 2025.07.01.)

 

Bérelt személygépkocsi áfájának 50%-os levonásba helyezése nyilvántartás vezetése nélkül

A nyílt végű lízing és bérleti konstrukcióban bérelt személygépkocsik bérleti díjában felszámított áfa 50%-a nem helyezhető levonásba. További három évre, 2027.12.31-ig meghosszabbodott az a lehetőség, hogy a fennmaradó áfa 50%-a levonható tételes nyilvántartás vezetése nélkül. Fontos, hogy a személygépkocsi használata – mindegy milyen mértékben, de - szolgálja az adólevonásra jogosító gazdasági tevékenységet.

Közvetett vámjogi képviselő import áfa levonása

2025.03.01-től szigorodott a közvetett vámjogi képviselő importáruhoz kapcsolódó áfa levonási joga, mivel ehhez az importálónak meghatározott feltételeket kell teljesítenie, így fontos, hogy

• az importálót az adólevonási jog teljes mértékben megillesse
• az importáló havi áfa bevalló legyen,

és ezekről nyilatkozzon a közvetett vámjogi képviselőnek.

 

Az importáló adózási minősítése is befolyásolja a közvetett vámjogi képviselő adólevonási jogát:

• Megbízható adózó esetén engedményezhető a levonási jog.
• Nem megbízható adózó esetén a közvetett vámjogi képviselőnek partnerellenőrzést kell végeznie.
• Általános adózó esetén az ellenőrzés eredményétől függ, hogy a közvetett vámjogi képviselő élhet-e adólevonási jogával.
• Kockázatos adózó esetén nem engedményezhető a levonási jog.

Amennyiben az importáló rendelkezik áfa önadózói engedéllyel, akkor csak az a feltétel, hogy teljes egészében megillesse a levonási jog és havi bevalló legyen.

Közvetett vámjogi képviselőnél a levonási jog gyakorlásához további feltétel, hogy a levonási jog gyakorlásának időpontjában megbízható adózónak minősüljön.

(Hatályos: 2025.03.01.)

5%-os lakásáfa

Az 5%-os lakás áfa alkalmazását további két évre meghosszabbítják, így a 2027.01.01. előtti teljesítési időpontú új és félkész lakások értékesítésére továbbra is az 5%-os áfa vonatkozik. A jelenlegi feltételek azonosak a korábbiakkal, amelyek többek között az alábbiakat tartalmazzák:

• kizárólag az Áfa tv. szerinti lakóingatlanra vonatkozik,
• a lakás új vagy félkész állapotú lehet,
• a lakóingatlan hasznos alapterületének értékhatáron belülinek kell lennie. Több lakásos lakóingatlanban lévő lakások esetén maximum 150 nm, egy lakásos lakóingatlan esetén maximum 300 nm,
• az ügylet termékértékesítésnek minősül.

Az átmeneti rendelkezések szerint az új és félkész lakások értékesítésére vonatkozó 5%-os áfa továbbra is alkalmazható a 2026.12.31. utáni és 2031.01.01. előtti teljesítési időpontú számlák esetén, ha teljesül a következő feltételek egyike:

• az építési engedély 2026.12.31-ig jogerőre emelkedik,
• az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység bejelentését 2024.09.30-ig megtették.
• a magyar építészetről szóló törvény szerinti egyszerű bejelentést legkésőbb 2026.12.31-ig tudomásul vették.

Közösségi alanyi mentesség választása

2025.01.01-től indul a Kisvállalkozások Közösségi Alanyi Adómentességi Rendszere: az SME-rendszer (Special Scheme for Small Enterprises).

Az Európai Unióban székhellyel rendelkező adóalany – meghatározott feltételek mellett – a letelepedésétől eltérő tagállamban is választhatja az alanyi adómentességet, úgy, hogy ehhez kizárólag a letelepedése szerinti tagállamban kell nyilvántartásba vetetnie magát.

Alanyi mentességet választhat:

• a belföldön székhellyel rendelkező adóalany a Közösség olyan másik tagállamában, amely tagállamban nem telepedett le, és amely tagállam adómentességet biztosít a kisvállalkozások számára,
• a Közösség másik tagállamában székhellyel rendelkező adóalany a belföldön végzett tevékenységére, ha belföldön nem telepedett le.

 

Mindkét esetben feltétel, hogy a kis- és középvállalkozások

• göngyölített éves nettó árbevétele nem haladja meg az adott tagállamban a meghatározott tagállami alanyi mentesség értékhatárát, és
• az összesített uniós éves nettó árbevétele ne haladja meg a 100 000 eurót

sem a tárgyévet megelőző naptári évben ténylegesen, sem a tárgyévben ténylegesen.

Nem feltétel, hogy az adóalany alanyi mentes legyen a székhelye szerinti tagállamban.

A közösség területén kívül székhellyel rendelkező adóalany nem választhat alanyi adómentességet, akkor sem, ha a Közösség területén állandó telephelye vagy szokásos tartózkodási helye van.

A közösségi alanyi adómentesség kérvényezése:

• előzetes nyilatkozatot kell tenni a magyar adóhatóság felé az erre kialakított elektronikus felületen.
• pozitív elbírálás esetén az adózó kap egy egyedi azonosítószámot. Az egyedi azonosítószám „EX” utótagot tartalmaz.

(Hatályos: 2025.01.01)

Helyi adók

Építményadó

Új adómentességi jogcímek kerültek az építményadóba.

Mentes az adó alól:

• a magyar építészetről szóló törvény szerint műemléknek minősülő ingatlan a megszerzésének évében és az azt követő három évben.

A mentesített összeg állami támogatásnak minősül.

A mentesített összegnek az illetékes önkormányzat rendeletében megállapított mértékkel számított értéke – a természetes személy tulajdonos kivételével – ingatlanonként nem lehet több 100 millió eurónak megfelelő forintösszegnél.

• azok az építmények is, amelyek ugyan nem mezőgazdasági célúként szerepelnek az ingatlan-nyilvántartásban, de igazolhatóan állattartásra, növénytermesztésre használják. Az igazolást az építmény fekvése szerint illetékes mezőgazdasági igazgatási szerv adhatja ki.

A magyar építészetről szóló törvény változása miatt mentes az építményadó alól a helyi emléknek vagy nemzeti emléknek minősülő műemléki védelem alatt álló épület a szerzés évében és az azt követő három évben.

(Hatályos: 2025.01.01.)

 

Helyi iparűzési adó

Különleges gazdasági övezet megszűnik, ezentúl a települési önkormányzat gyakorolja az adóztatási jogot.

A helyi iparűzési adó alanyának a különleges gazdasági övezet fekvése szerinti vármegyei önkormányzat illetékességi területén iparűzésiadó-kötelezettsége 2024. december 31-én megszűnik, melyet az adókötelezettség szempontjából úgy kell tekinteni, mintha az iparűzési adó alanya székhelyét áthelyezte, telephelyét megszüntette volna.

(Hatályos: 2025.01.01.)

Egyéb adók

Gépjárműadó

2025-től az adómértékek automatikus valorizálásra kerülnek a tárgyévet megelőző év július hónapjára vonatkozó, KSH által közzétett fogyasztóiár-index előző év azonos időszakához viszonyított változásával.

2025. évre a gépjárműadó 4,1 %-kal emelkedik.

Főszabály szerint minden évben október 31-éig az adóhatóság közzéteszi a következő évi adómértékeket.

(Hatályos: 2025.01.01.)

 

Cégautóadó

2025. évre az adómértékek 20%-kal emelkednek.

2026. évtől a gépjárműadóhoz hasonlóan a cégautóban is az adómértékek valorizálására kerül sor.

A tárgyévi adómértékeket az adóhatóság a honlapján a tárgyévet megelőző év október 31-ig közzéteszi.

Cégautóadó alakulása forintban:

Teljesítmény (kW)	„0”–„4” környezetvédelmi osztályjelzések esetén		„6”–„10” környezetvédelmi osztályjelzések esetén		„5”; „14–15” környezetvédelmi osztályjelzések esetén
	2024. év	2025. év	2024. év	2025. év	2024. év	2025. év
0–50	30 500	37 000	16 000	19 000	14 000	17 000
51–90	41 000	49 000	20 000	24 000	16 000	19 000
91–120	61 000	73 000	41 000	49 000	20 000	24 000
120 felett	81 000	97 000	61 000	73 000	41 000	49 000

(Hatályos: 2025.01.01.)

Reklámadó

Mértéke: 0%, 2025.12.31-ig

(Hatályos: 2025.01.01.)

 

Extraprofit adók

A 2022. év nyarán bevezetett extrapofitadók szabályai az évek alatt számos alkalommal változtak.

A változások a különböző szektorokat eltérően érintették. Egyes ágazatok esetében módosult a különadó alapja és/vagy mértéke. Vannak szektorok, ahol az extrapofitadó 2025. évben kivezetésre került.

Kiskereskedelmi adó

A kormányrendeletben található megemelt mértékek alapján kell továbbra is fizetni a kiskereskedelmi adót 2025. évben.

Adóalanynak minősülnek 2025. évtől a bel- és külföldi illetőségű platformüzemeltetők is.

A platformon keresztül történő értékesítéshez kapcsolódóan új fogalmak kerültek be a kiskereskedelmi adótörvénybe

Platform: online piactérként működő szoftver, honlap, mobilalkalmazás, melynek célja az értékesítők és felhasználók összekapcsolása.

A platformüzemeltetők adóalapja: platformon keresztül értékesítő kiskereskedők által az adóévben a platformon keresztül eladott áru értékesítéséből származó nettó árbevétel együttes összege.

Egyéb kiskereskedelmi adóalanyok: csökkentik a kiskereskedelmi adójukat a platformon értékesített áruk nettó árbevétel összegére jutó adóval.

(Hatályos: 2025.01.01.)

Kivezetésre kerülő különadók

- Légitársaságok hozzájárulása

- Távközlési pótadó

- Gyógyszergyártói extraprofitadó és különadó

- Gyógyszerforgalmazók különadója

- energiaszektor: KÁT-METÁR különadó; feldolgozóipari gyártók (bioetanol gyártó, napraforgóolaj gyártók) adókötelezettsége kiegyenlítő szabályozási szolgáltatók különadója

- Közművezetékek adója

(Hatályos: 2025.01.01.)

Jövedéki adó

Az adómértékek az infláció mértékével emelkednek 2025-től.

(Hatályos: 2025.01.01.)

 

Adózás rendjét érintő változások

2024.08.01-től duplájára nőttek a hatályos mulasztási bírságmértékek.

	2024.07.31-ig hatályos max. mulasztási bírságmérték	2024.08.01-től hatályos max. mulasztási bírságmérték
Általános bírságmérték természetes személy esetén	200 000 Ft	400 000 Ft
Általános bírságmérték nem természetes személy esetén	500 000 Ft	1 000 000 Ft
Számlaadat-szolgáltatás teljesítésének elmulasztása, késedelmes, hiányos, hibás, valótlan adattartalmú teljesítése	Számlánként 500 000 Ft	Számlánként 1 000 000 Ft
Számla,- és nyugtakibocsátási kötelezettség elmulasztása, iratmeg-őrzési kötelezettség elmulasztása	1 000 000 Ft	2 000 000 Ft
Be nem jelentett foglalkoztatott alkalmazása	1 000 000 Ft	2 000 000 Ft

(Hatályos: 2024.08.01)

Adategyeztetési eljárás

2025.01.01-től a NAV adategyeztetési eljárást indíthat, melyben kéri az adózót a megjelölt adathiányosságok vagy adateltérések tisztázására. Az adózónak 15 nap áll rendelkezésére az adatok tisztázására elektronikus felületen. Ezen kötelezettség elmulasztása esetén 300 000 Ft bírságot szab ki az adóhatóság, mely nem mérsékelhető

(Hatályos: 2025.01.01)

Biztosítotti jogviszony tisztázása

Ha az adózó nem teljesíti a bejelentett foglalkoztatottra vagy társas vállalkozóra vonatkozó bevallási kötelezettségét, az adóhatóság felhívja a bevallási, bejelentési kötelezettség jogszerű teljesítésére. Ezt 15 napos határidővel kell megtennie. Határidő eredménytelen eltelte esetén 100 000 Ft mulasztási bírságot szab ki az adóhatóság. Bizonyos esetekben, például felszámolás, végelszámolás vagy kényszertörlési eljárás alatt álló adózó esetén, mellőzhető a felhívás és a bírság kiszabása.

(Hatályos: 2025.07.01)

Társasági adó

Válságközlemény

2022.12.24-től az adóalanyoknak az eredetileg de minimis támogatásként érvényesíthető kedvezményeket választásuk szerint a Válságközlemény alapján is igénybe vehették. A Válságközlemény az orosz-ukrán konfliktusra tekintettel nyújtott állami támogatásokat szabályozta. Ez a lehetőség 2024.06.30-ig állt fenn, ezt követően a vonatkozó törvényi rendelkezések hatályukat vesztették.

(Megszűnt: 2024.06.30.)

 

De minimis rendelet

2024. 01. 01-től új de minimis rendelet lépett hatályba, melyet 2014-2023-ig kell alkalmazni. A régi de minimis rendelet 2023.12.31-én hatályát vesztette, a régi szabályokat 2024.06.30-ig lehetett alkalmazni.

A részleteket az alábbi táblázat tartalmazza:

	Régi de minimis rendelet 1407/2013 EU bizottsági rendelet	Új de minimis rendelet 2831/2023 EU bizottsági rendelet
Hatály	Valamennyi ágazat (bizonyos kivételekkel)	Valamennyi ágazat (bizonyos kivételekkel)
Vizsgálati időszak	200 ezer euró/3 pénzügyi év egy és ugyanazon vállalkozásonként	300 ezer euró/3 év egy és ugyanazon vállalkozásonként
Keretösszeg	Közúti kereskedelmi árufuvarozási tevékenység: 100 ezer euró/3 pénzügyi év	Nincs
Speciális keret	3 pénzügyi év (folyamatban lévő adóév + 2 megelőző lezárt adóév)	3 x 365 nap