Megjelent a vagyonadóról szóló törvény tervezete, amely 2027-től új adókötelezettséget vezetne be az egymilliárd forintot meghaladó nettó vagyonnal rendelkező magánszemélyek és egyes vagyonkezelési konstrukciók, így különösen a bizalmi vagyonkezelések és a magánalapítványok számára.

Az adó alanya

A vagyonadó alanya a belföldi és külföldi illetőségű magánszemély, valamint belföldi és külföldi illetőségű vagyonkezelési adóalany.

A belföldi illetőségű adóalanyokat teljes körű adókötelezettség terhelné: valamennyi magyarországi és külföldi vagyonelemüket figyelembe kellene venniük.

A törvényjavaslat a belföldi illetőségű magánszemélyre külön fogalmat tartalmaz. A tervezet főszabály szerint a kettős állampolgársággal rendelkező magyar állampolgárokat is belföldi illetőségűnek tekinti, ugyanakkor egyes tartósan külföldön élő magyar állampolgárok, a meghatározott ideig Magyarországon dolgozó külföldiek, valamint bizonyos huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező személyek kivételt képeznek.

 A külföldi illetőségű adóalanyok kötelezettsége ezzel szemben a magyarországi ingatlanokra és az azokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokra, a magyar jog szerint létrejött gazdasági társaságokban meglévő részesedésekre, valamint a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságokban fennálló tulajdonrészekre terjedne ki.

Az adó alapja

A belföldi illetőségű adóalany adóalapját az adóköteles vagyonelemek december 31-i számított értékének és a ténylegesen fennálló, megfelelően igazolt tartozások összegének különbözete képezné, csökkentve az egymilliárd forintos értékhatárral. Közös tulajdon esetén a vagyonelemet a tulajdoni hányad alapján kellene felosztani.

Külföldi illetőségű adóalany esetében ugyanakkor a levonható tartozások köre szűkebb lenne: kizárólag az adóköteles magyar vagyonelemek megszerzéséhez, létrehozásához, fenntartásához vagy értéknövelő beruházásához közvetlenül kapcsolódó, megfelelően igazolt tartozások lennének figyelembe vehetők.

Vagyonelemek meghatározása

Az egyes vagyonelemek értékét a törvényjavaslatban meghatározott speciális értékelési szabályok alapján kellene meghatározni. Ha valamely eszközre nincs külön rendelkezés, a december 31-én fennálló szokásos piaci érték lenne irányadó. A devizában meghatározott összegeket főszabály szerint a Magyar Nemzeti Bank év végi hivatalos árfolyamán kellene forintra átszámítani.

Társasági részesedés

A tőzsdén jegyzett, illetve tőzsdén kívül rendszeresen kereskedett részesedések értékét főszabály szerint az év utolsó kereskedési napjának záróárfolyama alapján kellene meghatározni. Ha ez több mint 10 százalékkal eltér az utolsó 30 nap forgalommal súlyozott átlagárfolyamától, az átlagárfolyam lenne irányadó.

A nem tőzsdén jegyzett társaságok részesedéseinek értékelésére a törvényjavaslat összetett, több tényezőt figyelembe vevő módszert ír elő.

A tervezet bizonyos tőzsdei részesedések és hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 2026-os értékeléséhez külön átmeneti választási lehetőséget tartalmaz.

Ingatlanok értékelése

Belföldi ingatlanoknál a vagyonértéket elsőként az előző 12 hónapban megvalósult ügylet értéke alapján kellene meghatározni. Ennek hiányában egy legfeljebb 10 éves ügylet inflációval korrigált értéke vehető figyelembe. Ha ilyen adat sem áll rendelkezésre, a NAV tömeges ingatlanértékelési modellje szerinti érték, végső esetben pedig a független szakértő által meghatározott forgalmi érték lenne alkalmazandó.

Külföldi ingatlanoknál a kiindulási alap a szerzési vagy hatóságilag megállapított érték lenne, növelve az értéknövelő beruházásokkal. Az érték a későbbi években évente 3%-kal vagy az adott ország hivatalos ingatlanárindexe alapján módosulhatna. Ha ez nem alkalmazható, hivatalos adózási vagy kataszteri érték, végső esetben pedig független szakértő által meghatározott forgalmi érték szolgálna alapul.

Ingóságok

Az ingó dolgokat főszabály szerint az év végi szokásos piaci értéken kellene figyelembe venni, a gyűjteményt pedig egységként, nem az egyes darabok egyszerű összegeként kellene értékelni.

Járműveknél típusonként részletes összehasonlítási szempontok jelennének meg. Gépjármű esetében például a gyártmányt, kivitelét, életkorát, futásteljesítményét, állapotát és felszereltségét, légi vagy vízi járműnél pedig további műszaki és használati adatokat is mérlegelni kellene.

Pénz- és kriptóeszközök

A készpénz névértéken, a bankszámlapénz az év végi záróegyenlegen szerepelne. A tőzsdei hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat a tárgyév utolsó napját megelőző húsz kereskedési nap átlagárfolyamán, a befektetési jegyeket a tárgyév utolsó napjára vonatkozó nettó eszközértéken, a nem forgalmazott kötvényeket főszabály szerint névértéken kellene számításba venni.

A kriptoeszközök értékét az év végi mennyiség és egy rendszeres kereskedést biztosító platform nyilvános, tárgy év utolsó napi záróárfolyamának szorzataként kellene meghatározni.

Az adó megállapítása és megfizetése

A törvényjavaslat szerint a szabályozás 2026. december 15-én lépne hatályba, ugyanakkor az első adókötelezettség meghatározása során már a 2026. december 31-én fennálló vagyont kellene figyelembe venni.

A vagyonadó önbevallás alapján működne. Az első vagyonadó-bevallás és adófizetés határideje így főszabály szerint 2027. augusztus 31. várhatóan.

Az adó mértéke

A tervezet progresszív adómértéket alkalmazna. Az adóalap 1 milliárd forintot meghaladó, de 100 milliárd forintot meg nem haladó része után 1 százalékos, az ezt meghaladó rész után pedig 1,5 százalékos adómérték lenne alkalmazandó.

Adatszolgáltatás és bejelentési kötelezettség

Azoknak a belföldi gazdasági társaságoknak, amelyeknek az utolsó lezárt üzleti évre vonatkozó beszámolója alapján a saját tőkéje meghaladja az 500 millió forintot, a beszámoló elfogadását követő 30 napon belül adatot kellene szolgáltatniuk a tulajdonosi jogok gyakorlói és az adóhatóság részére. Az adatszolgáltatásnak tartalmaznia kellene a rejtett tartalékok megállapításához szükséges adatokat, ideértve a mérlegben befektetett eszközként kimutatott ingatlanok, társasági részesedések és értékpapírok piaci, illetve könyv szerinti értéke közötti különbözetet.

Külföldi székhelyű gazdasági társaságok esetében a szükséges adatok meghatározásához a társaság által a tulajdonosok részére megküldött adatszolgáltatás is figyelembe vehető lenne.

A már működő belföldi, valamint az érintett külföldi vagyonkezelési adóalanyoknak a szabályozás hatálybalépésétől számított 30 napon belül bejelentést kellene tenniük az adóhatósághoz

Annak érdekében, hogy gyorsan felmérhesse, érintheti-e Önt a tervezett vagyonadó, készítettünk egy rövid kérdőívet, amely a főbb szempontok alapján segít meghatározni, hogy várhatóan a szabályozás hatálya alá tartozik-e. A kérdőív az alábbi linken érhető el: Vagyonadó kérdőív. Amennyiben a tervezettel, az illetőség meghatározásával, a vagyon értékelésével vagy az esetleges adókötelezettséggel kapcsolatban kérdése merül fel, szakértőink készséggel állnak rendelkezésére. Keressen bennünket bizalommal személyre szabott tanácsadásért.