Változások a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó általános forgalmi adó szabályozásban


Az Áfa törvény jelenleg hatályos rendelkezései szerint az általános forgalmi adót a szolgáltatást igénybe vevő fizeti a termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz  munkaerő kölcsönzése, kirendelése, személyzet rendelkezésre bocsátása, illetve iskolaszövetkezet, közérdekű nyugdíjas szövetkezet szolgáltatásának igénybevétele esetében (fordított adózás). Ideértve azt a tevékenységet is, ami nem kötött építési hatósági engedélyhez vagy építési hatósági tudomásulvételi eljáráshoz.


2021. április 1-jétől szűkülni fog a fordított adózás alkalmazási köre a munkaerő-kölcsönzés területén. Az Áfa törvény módosítására európai uniós jogharmonizációs kötelezettség teljesítése miatt került sor, miután az Európai Unió Bizottsága nem támogatta Magyarország azon kérelmét, amelyben a munkaerő-kölcsönzés esetében az általánosan alkalmazott fordított áfa további fenntartását kérte.

 

Mindez azt jelenti, hogy 2021. április 1-jétől a munkaerő-kölcsönzés általános jelleggel már nem lesz fordított adózású.

A fordított adózás kizárólag azon az építőipari munkával kapcsolatos munkaerő-kölcsönzési szolgáltatásokra fog kiterjedni, amelyek az alábbi tevékenységekhez kapcsolódnak:

  • az Áfa tv. 10. § d) pontja szerinti termékértékesítés, tehát építési-szerelési munkával létrehozott, ingatlan-nyilvántartásba bejegyzendő ingatlan átadása, vagy
  • ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására, egyéb megváltoztatására irányuló építési szerelési és egyéb szerelési munkák.

Érdemes szem előtt tartani azt is, hogy az Áfa tv. rendelkezése értelmében a munkaerő-kölcsönzés az építőipari munkákban attól függetlenül fordított adózás alá eshet, hogy az az építési munka engedélyköteles-e, amelyhez kölcsönzik a munkaerőt.

 

A fordított adózás azonban a fennmaradó esetekben is csak akkor alkalmazandó, ha teljesülnek a fordított adóztatás egyéb feltételei is, vagyis az érintett felek mindegyike belföldön nyilvántartásba vett adóalany, ugyanakkor egyiküknek sincs olyan jogállása, amely alapján az adó fizetése ne lenne tőle követelhető.

 

Ha a munkaerő-kölcsönzés - a 2021. április 1-jétől hatályos szabályozás értelmében - már nem tartozik a fordított áfa hatálya alá, akkor az alábbiak mentén kell meghatározni, hogy mely esetekben kell először alkalmazni az egyenes adózás szabályait:


Fő rendezőelv az átmeneti időszakra

A teljesítési időpont alapvető jelentőséggel bír az ügyletek minősítése során, mivel az áfa szabályok értelmében az ügylet tényállásszerű megvalósulása, vagyis a teljesítés eredményez adófizetési kötelezettséget. Ebből következően annak meghatározása során, hogy egy adott ügylet tekintetében még a fordított adózás vagy már az egyenes adózás szabályai alkalmazandók, azt kell megvizsgálni, hogy az adott ügylet áfatörvény szerinti teljesítési időpontja a módosítás hatályba lépésének napját megelőzi-e vagy sem.

 

A munkaerő-kölcsönzés területén a szolgáltatás elszámolása főként időszakosan történik, melyre vonatkozóan speciális teljesítési szabályokat  (58.§) ír elő az áfa törvény. Azonban ezekben az esetekben is a fő rendezőelv szerint kell eljárni.


A változás részletes bemutatása


Ha az ügylet teljesítési időpontja a módosítás hatályba lépésének napját megelőzi, akkor a fordított adózás szabályai szerint kell alkalmazni.

Ugyanígy, ha egy adott időszakos elszámolású ügylet 58.§ szerinti teljesítési időpontja 2021. április 1-jét megelőző időpont, a fordított adózás szabályai szerint kell eljárni még abban az esetben is, ha az adott időszak áthúzódik a hatályba lépés napján, és akkor is, ha az egész időszak a hatályba lépés napját követi.

Ezekben az esetekben az ügyletet teljesítő adóalanynak még olyan számla kibocsátásáról kell gondoskodnia, amelyben áthárított adó, illetve százalékérték nem szerepel, és a számlán fel kell tüntetni a „fordított adózás” kifejezést.

A szolgáltatást igénybe vevő adóalany adófizetési kötelezettsége pedig az Áfa tv. 60. §-ában foglalt szabályok alapján a felsoroltak közül abban az időpontban keletkezik, amely a leghamarabb bekövetkezik: az ügylet teljesítését tanúsító számla kézhezvételekor, vagy az ellenérték megtérítésekor, vagy a teljesítést követő hónap tizenötödik napján.


Ha az ügylet teljesítési időpontja a módosítás hatályba lépésének napja, vagy azt követő időpont, akkor az egyenes adózás szabályai alkalmazandók, tehát az ügyletet teljesítő adóalanynak már áfát kell felszámítani a kibocsátott számlában.

Ha egy adott időszakos elszámolású ügylet teljesítési időpontja a hatályba lépés napja vagy azt követi, akkor abban az esetben is az egyenes adózás szabályai szerint kell eljárni, ha akár a teljes időszak megelőzi a hatályba lépés napját.

 

Az időszakos elszámolású ügyletek esetében, ha az időszak a hatályba lépés napján áthúzódik, az adott időszakot nem kell megosztani, és részben fordított áfás, részben egyenes áfás ügyletként kezelni. Hanem attól függően, hogy az adott ügylet teljesítési időpontja a hatályba lépés napját megelőzi-e vagy sem, az ügylet egészét fordított áfásként vagy egyenes áfásként kell kezelni.


A jelentősnek mondható változás következtében az adókockázatok elkerülése érdekében mind a számlakibocsátó mind a számlabefogadó vállalkozásnak fokozott figyelemmel kell eljárnia a számlázás során.