A diákok munkavállalása és adózása
Főszabály szerint az létesíthet munkaviszonyt, aki a 16. életévét betöltötte. Az iskolai szünet alatt azonban az is lehet munkavállaló, aki elmúlt 15 éves és nappali rendszerben tanul. Ha a tanuló 18 év alatti, akkor csak törvényes képviselője hozzájárulásával dolgozhat. A munkavégzés bármilyen formájához adóazonosító jel szükséges.
Munkaviszony:
Ha a diákok munkaviszonyban látják el a feladatukat, akkor a Munka törvénykönyvének (Mt.) rendelkezéseit is alkalmazni szükséges, különös tekintettel azokra a szabályokra, amelyeket a fiatal munkavállalókra ír elő a jogszabály.
A tanulók 18 éves kor alatt fiatal munkavállalónak számítanak, így az Mt. erős védelmet ír elő számukra. Ezt a védelmet akkor is biztosítja, ha nem munkaviszony keretei között vannak foglalkoztatva, így például megbízási szerződés vagy iskolaszövetkezet áltani munka esetén is be kell tartani az előírásokat.
A fiatal munkavállaló számára éjszakai munka, valamint rendkívüli munkaidő nem rendelhető el. Ezen felül a fiatal munkavállaló napi munkaideje legfeljebb nyolc óra lehet, ha több munkaviszonyban is áll, akkor ezeknek a munkavégzéseknek a munkaidejét össze kell számítani. Ez tehát azt jelenti, hogy túlórára nincs lehetőség és kötelezettség, a napi munkaidő plafonja pedig akkor is 8 óra, ha több helyen vállal munkát a tanuló. Érdemes még azzal is számolnia azoknak a munkáltatóknak, akik munkaidőkeretet alkalmaznak, hogy a fiatal munkavállalókat csak egy hetes munkaidőkeretbe lehet beosztani.
A fiatalkorúak egészsége és biztonsága kiemelt védelmet igényel, ezért speciális szabályok vonatkoznak a munkaközi szünetre és a napi pihenőidőre. Négy és fél órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaidő esetén legalább harminc perc, hat órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaidő esetén legalább negyvenöt perc munkaközi szünetet kell biztosítani a fiatalok számára, míg a napi pihenőidőnek el kell érnie a tizenkét órát.
A fenti speciális szabályokon túlmenően a fiatal munkavállalókra természetesen vonatkozik az Mt. többi előírása is, így őket is megilleti szabadság, de ugyanúgy kötelesek teljesíteni a munkaviszonyból eredő kötelezettségeiket, ahogyan a felnőtt munkavállalók is.
Adózás:
Adózási szempontból a diákok munkaviszonyból származó jövedelme ugyanúgy bérjövedelem, mint bármely más munkavállalónál, így a munkáltató vonja le, vallja be és fizeti meg a 15%-os személyi jövedelemadót. A munkaviszonyos tanuló biztosítottnak minősül, ezért 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot fizet, ezt is a munkáltató állapítja meg, vallja be és fizeti meg. emellett 15,5% szociális hozzájárulási adót és szakképzési hozzájárulást fizet a munkáltató.
Iskolaszövetkezet:
A diákok körében gyakori, hogy iskolaszövetkezeten keresztül végeznek munkát. A diákszövetkezeti foglalkoztatás egy olyan atipikus munkavégzési forma, amely során a diák és a szövetkezet között áll fenn jogviszony, azonban a diák egy olyan harmadik személy számára végez feladatot, akivel nem áll jogviszonyban.
A szövetkezet jogi sajátossága, hogy a természetes személy tagok (iskolaszövetkezet esetében a diákok) kötelesek a szövetkezet számára személyes közreműködést teljesíteni. Ez általában maga a munka, amit a szövetkezettel szerződő harmadik félnél látnak el.
A szövetkezeti foglalkoztatás egy sajátos, megbízási jellegű jogviszony, nem pedig munkaviszony. Épp emiatt a diákokkal nem is munkaszerződést köt a szövetkezet, illetve a Mt-nek csak az alábbi, kivételes szabályai alkalmazandók a diákmunkára, ellentétben a hagyományos munkaviszonnyal.
Annak ellenére, hogy a diák foglalkoztatása nem keletkeztet munkaviszonyt, a diákokat is megilleti a minimálbér, illetve a garantált bérminimum.
A munkaviszonyban foglalkoztatottakkal azonos mértékű munkaközi szünet, illetve napi pihenőidő illeti meg a szövetkezeti tagot is. Így ha a tag feladat teljesítésének tartama a napi hat órát meghaladja, napi húsz, ha a napi kilenc órát meghaladja, további napi huszonöt perc szünet illeti meg. Itt is érvényes a fent már említett speciális szabály, ha 18. életévét még nem töltötte be a tag.
A fiatal munkavállalók és a munkabér védelmére szolgáló szabályokon kívül azonban a Mt-nek munkavállalót védő szabályai nem érvényesülnek. Így nem illeti meg a diák tagot szabadság, végkielégítés, a felmondási tilalmak, illetve korlátozások, stb.
Adózás:
Tekintettel arra, hogy a diákszövetkezeti tag a szövetkezeti foglalkoztatásra tekintettel nem válik biztosítottá, ezért az őt megillető bruttó jövedelemből nem kell levonni és megfizetni a 18,5%-os társadalombiztosítási járulékot, és nem kell szociális hozzájárulási adót sem fizetni.
Természetesen a 15%-os személyi jövedelemadó a diákmunkából származó bevételt is terheli, azonban a diákot csak ez az egy adóteher kötelezi, így a diákmunkáért járó bruttó és nettó jövedelem között – ellentétben a munkaviszonnyal – csak 15% a különbség.
Megbízási jogviszony
A diákoknak is van lehetősége arra, hogy polgári jogi jogviszony alapján végezzenek munkát. A megbízási szerződés alapján kapott díjazás önálló tevékenységből származó jövedelemként adóköteles.
A munkaviszonyból származó jövedelemmel ellentétben az önálló tevékenységből származó bevétellel szemben költséget lehet elszámolni. Ennek kétféle módja van: a tételes, illetve a 10 százalékos, bizonylat nélküli költségelszámolás.
Adózása
A személyi jövedelemadót az önálló tevékenységből származó bevételnél is a jövedelem után kell megállapítani. Az adó mértéke szintén 15 százalék.
A diák ugyanakkor nem lesz automatikusan biztosított. A biztosítási jogviszony feltétele, hogy a diák havi díjazása elérje a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér összegének 30 százalékát, illetve naptári napokra annak 30-ad részét. 2021. januárban a minimálbér összege 161 000 forint, 30 százaléka 48 300 forint. 2021. február 1-jétől a minimálbér összege 167 400 forint, 30 százaléka 50 220 forint. Ha nem egész hónapban dolgozik a diák, akkor az egy napra jutó díjazásnak januárban az 1 610 forintot, februártól az 1 674 forintot kell elérnie ahhoz, hogy biztosított legyen.
Ha a biztosítási jogviszony létrejön, a tanuló 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot fizet. A járulékot ebben az esetben is a foglalkoztató vonja le és vallja be a NAV-hoz. Ha a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban foglalkoztatott diák havi díjazása nem éri el a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér összegének 30 százalékát, akkor nem jön létre biztosítási jogviszony, ezért járulékot sem kell fizetnie.
Egyszerűsített foglalkoztatás
A diák egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonyban is dolgozhat. Ennek viszont jogszabályban meghatározott területei vannak.
Egyszerűsített módon létesíthető munkaviszony:
- mezőgazdasági, továbbá turisztikai idénymunkára vagy
- alkalmi munkára.
Alkalmi munkára a munkáltató és a munkavállaló
- összesen legfeljebb 5 egymást követő naptári napig,
- 1 naptári hónapon belül összesen legfeljebb 15 naptári napig, és
- 1 naptári éven belül összesen legfeljebb 90 naptári napig létesíthet határozott időre munkaviszonyt.
Adózása:
Egyszerűsített foglalkoztatás esetén a munkáltató fizeti a közterhet. A diáknak nem kell fizetnie társadalombiztosítási járulékot és szja-előleget sem.
Munkavédelem:
A Munka Törvénykönyvével ellentétben, a munkavédelmi törvény kiterjed minden szervezett munkavégzésre, függetlenül attól, hogy az milyen formában történik. Emiatt diákmunka esetén is szem előtt kell tartani az egyes munkavédelmi előírásokat így többek között a megfelelő védőeszköz, illetve védőruházat, illetve az egészséges és biztonságos munkakörülmények biztosítását.
Fontos továbbá, hogy diákmunka esetén sem mellőzhető a munkaköri alkalmassági vizsgálat, az ugyanis kizárólag egyszerűsített foglalkoztatás esetén hagyható el.
A munkáltató, kifizető köteles a kifizetéskor igazolást adni a diáknak is a kifizetett összegről, a levont szja-előlegről, az egyéni járulékokról, illetve társadalombiztosítási járulékról. Az adóévet követő év január 31-éig adóévi összesített igazolást is kell adni a diáknak is.