A köznyelvben csak home office-nak nevezett munkavégzés, azaz az otthoni munkavégzés Magyarországon a koronavírus járvány megjelenésével terjedt el igazán. A jogalkotó a megújult igényekre reagálva a koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében az első veszélyhelyzet ideje alatt, 2020. tavaszán olyan szabályozást vezetett be, melynek célja az volt, hogy a munkáltató a távmunkavégzést, illetőleg az otthoni munkavégzést egyoldalúan, lényegében azonnali hatállyal elrendelhesse. A 2020. november 4-én kihirdetett, még jelenleg is tartó második veszélyhelyzet ideje alatt jelent meg a 487/2020. (XI.11.) Kormányrendelet. Decemberben aztán módosításra került a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) távmunkával kapcsolatos szabályai is, de a távmunkavégzésre a veszélyhelyzet végéig a Kormányrendeletbe foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

A veszélyhelyzet megszűnését követően azonban ezek a szabályok végleges jelleggel bekerülnek az Mt.-be.

Home office és távmunka

Az Mt-ben már korábban is szerepelt az atipikus foglalkoztatási formák egyikeként a számítástechnikai eszközzel a munkáltató székhelyétől eltérő helyről végezhető munka, a távmunka. Ugyanakkor ez a köznyelvben használt home office-nak nem felelt meg, mivel a távmunka szabályai nagyon kötöttek voltak. A korábbi szabályozások nem adtak például arra lehetőséget, hogy részben – csak a hét bizonyos napjaiban – végezze távolról a munkáját a munkavállaló. A fenti jogszabályi változások azonban már kitágították a távmunkavégzés szabályait olyan mértékben, hogy azok a részben otthoni, részben munkahelyi munkavégzés lefedésére is alkalmassá váljanak.

Az Mt-be is véglegesen bekerülő szabály értelmében a kizárólag a munkáltató telephelyén kívül végzett munka mellett távmunkának minősül az is, ha a munkavállaló a munkáját részben a munkahelyén, részben pedig azon kívül, például otthonról végzi – vagyis a home office.

A jogszabály további változása révén már nem csak a számítástechnikai eszközzel végzett munka számít távmunkának, így a home office minden olyan munkakörben bevezethető, aminél megoldható a távoli munkavégzés.

A Kormányrendelet - majd a veszélyhelyzet megszűnését követően az Mt. - szabályai értelmében a home office alkalmazásához a feleknek, a korábbi jogszabályokkal megegyezően, a munkaszerződésben kifejezetten meg kell állapodniuk a távmunkavégzés keretében történő foglalkoztatásban. Ez a szabály kógens (eltérést nem engedő), tehát a megállapodás kötelező. Továbbá ajánlott a jól működő home office-hoz egy átgondolt és megfelelően kidolgozott belső munkahelyi szabályzat elkészítése is.

Távmunkavégzés esetén a szabályozás értelmében a munkavállaló egy naptári évben főszabály szerint legfeljebb a munkanapok egyharmadában dolgozhat a munkahelyén, ugyanakkor a felek a munkaszerződésben ettől eltérő megosztásban is megegyezhetnek.

A munkáltató utasítási joga alapvetően csak a munkavállaló által ellátandó feladatok meghatározására terjedhet ki. A munkáltató az ellenőrzési jogát távolról, számítástechnikai eszközön keresztül gyakorolhatja. A felek ettől a szabályozástól eltérően is rendelkezhetnek, tehát lehetőség van részletesebb utasítási jogkör kikötésére és akár személyes ellenőrzésre is, ha a felek abban állapodnak meg a munkaszerződésben.

Az Mt. eredetileg a távmunkavégzésre főszabályként kötetlen munkarendet írt elő, de ezen most változtatott a módosítás. A home office nem jár automatikusan kötetlen munkarenddel, de azt a felek, a munkaszerződésben külön kiköthetik.

A Mt. változatlanul előírja, hogy a távmunkaszerződéssel foglalkoztatott munkavállaló részére a munkahelyre történő belépést és a munkatársakkal való kapcsolattartást biztosítani kell, és neki is meg kell adni minden olyan tájékoztatást, amelyet a többi munkavállaló megkap.

Munkavédelmi szabályok

A távmunkavégzés szabályainak átalakítása nem csak az Mt.-t érinti. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (továbbiakban Mvtv.) távmunkára vonatkozó részeiben szintén történtek változások.

Az Mt.-vel ellentétben az Mvtv. már különbséget tesz IT- vagy számítástechnikai eszközzel (együttesen röviden: „számítástechnikai eszközzel”) végzett távmunka és egyéb módon végzett távmunka között.

Mindkét esetre vonatkozó közös szabály, hogy a home office – a felek megállapodása alapján – a munkavállaló saját munkaeszközeivel is történhet. Ezt megelőzően a munkáltató egy kockázatértékelés elvégzésére köteles, amelynek során meg kell győződnie arról, hogy az eszköz megfelel az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményeinek. Az ennek megfelelő állapot fenntartása a vizsgálatot követően viszont már a munkavállaló feladata.

Számítástechnikai eszközzel végzett távmunka:

A számítástechnikai eszközzel végzett távmunka esetén a munkáltatónak írásban tájékoztatnia kell a munkavállalót az egészséges és biztonságos munkakörülmények követelményeiről. Az Mvtv. szerint a munkavégzés helyét a munkavállaló ezen követelményeket teljesítve, szabadon választhatja meg.

A módosítások következtében, a főszabálytól eltérően, a jogalkotó nem a felek közös döntésére bízza a munkavégzés helyének kiválasztását, hanem egyoldalúan a munkavállalóra bízza.

Előfordulhat az az eset is, hogy a munkavállaló például egy külföldi helyet jelöl meg munkavégzési helyként. Egy hosszabb külföldön, home office-ban  végzett tevékenység – amelyet az Mvtv. így most lehetővé tesz – azonban már nemzetközi adó- és társadalombiztosítási-jogszabályok alkalmazását is maga után vonja.

Nem számítástechnikai eszközzel végzett távmunka:

A nem számítástechnikai eszközzel végzett távmunka esetén a Mvtv. előírja, hogy a feleknek írásban meg kell állapodniuk a távmunkavégzés helyéről. A helyszín előzetes, munkavédelmi szempontból történő minősítése a munkáltató felelőssége. Ezt követően a munkáltatónak rendszeresen meg kell győződnie a körülmények változatlanságáról, sőt arról is, hogy a munkavállaló ismeri és megtartja a rá vonatkozó rendelkezéseket. Tehát szigorúbb ellenőrzést vár el a törvény azokban az esetekben, amikor nem számítógéppel történik a munkavégzés.

Fontos kitérni még az éves kötelező munka- és tűzvédelmi oktatás témájára is, főleg azoknál a munkavállalóknál, akik folyamatosan home office-ból látják el a feladatukat.

A fenti oktatások ezekben az esetekben is kötelezőek, de az oktatásokat számítástechnikai eszközök útján akár egy Teams meeting keretében is meg lehet tartani.

Költségtérítés

Átalány költségtérítés:

A személyi jövedelemadóról szóló törvény lehetőséget biztosít arra, hogy a munkáltató havonta a minimálbér 10%-ig adómentesen adjon költségtérítést az Mt.-ben foglalt szabályoknak megfelelően távmunkaszerződés alapján home office-ban dolgozó alkalmazottjának. Ennek az összege az idei évben havonta 20 000 Ft-t. A felek ennél magasabb összegű költségtérítésben is megállapodhatnak, ám a minimálbér 10%-át meghaladó havi összeg után már a jogviszonynak megfelelően meg kell fizetni az Szja-t.

Ha a távmunkavégzés nem érinti az egész hónapot, akkor a fenti összegnek a távmunkavégzéssel érintett napokkal arányos része adható a munkavállalónak.

A költségelszámolás feltétele, hogy a munkavállaló a távmunkavégzés után a tárgyhónapban ne számoljon el más, az Szja tv-ben nevesített költséget, például internethasználatot, a munkavégzés helyének bérleti díját, rezsijét. 

Tételes költségtérítés: