EKHO

Az EKHO tv. rendelkezéseitől eltérően 2022-ben akkor is választható az EKHO, ha a magánszemély korábban katás volt.

További könnyítés, hogy 13 százalékponttal csökken az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (EKHO) mértéke, szeptember 1-jétől ugyanis megszűnik az úgynevezett kifizetői EKHO, így csak 15 százalék lesz a magánszemély által fizetendő EKHO.  Az EKHO szerinti adózást az a magánszemély választhatja, aki az EKHO tv 3.§-ban felsorolt foglalkozások valamelyikét űzi, és ezzel adóköteles bevételt szerez. Ezek a foglalkozások főleg a művészethez, sporthoz, illetve a műsorkészítéshez kapcsolódnak. Az EKHO hatálya alatt végezhető tevékenységek például a színházi fodrász, színházi parókakészítő, író, zeneszerző, hangmérnök, televíziós műszaki adáskészítő.

További előnyt jelent, hogy az EKHO esetében az adminisztráció is kevesebb, mint például az egyéni vállalkozóknál. Az érintettek EKHO-s jövedelme ugyanúgy szerepel az adóhivatal által készített bevallási tervezetben, mint a munkaviszonyból származó jövedelmek, azt csak el kell fogadni.

Azon felül, hogy az EKHO-t csak a meghatározott tevékenységekre lehet alkalmazni, a magánszemélynek rendelkeznie kell olyan jövedelemmel, amely után az általános szabályok szerint fizeti meg a közterheket. Ilyen jövedelem lehet

• a munkaviszonyból származó,
• egyéni vállalkozóként a vállalkozói kivét, továbbá
• társas vállalkozás tagjaként a személyes közreműködés ellenértéke, valamint
• egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyként vállalkozási, megbízási szerződés alapján kapott ellenérték, ami nemcsak a felsorolás szerinti foglakozásoknak megfelelő tevékenységből származhat, hanem bármely tevékenységgel megszerezhető, ha annak adóját és járulékait az Szja tv. , illetőleg a Tbj. szerint fizeti meg a magánszemély, illetőleg a kifizető.

Ha a magánszemély az adóévben legalább az éves minimálbért elérő, általános szabályok szerinti közterheket viselő jövedelmet szerez, akkor 60 millió forint bevételre alkalmazhatja az EKHO-t. Ez alól kivétel a hivatásos sportoló (összeghatár évi 500 millió forint) és első osztályú versenyrendszerben induló sportszervezet edzője, vagy az országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség edzője, illetve nemzetközi sportszövetség munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalója (összeghatár évi 250 millió forint).

Az EKHO alkalmazására jogosító bevételként olyan bevételek vehetők figyelembe, amelyek a felsorolt foglalkozásokhoz kapcsolódó tevékenység alapján illetik meg a magánszemélyt. Az adott tevékenységre létrejött jogviszony lehet akár

• munkaviszony azzal a feltétellel, hogy a munkaviszonyában a magánszemély a felsorolt FEOR-számok szerinti foglalkozásán kívül eső más tevékenységet nem folytat;
• társas vállalkozásban tagként történő személyes közreműködés szintén azzal a feltétellel, hogy a magánszemély személyes közreműködése kizárólag a felsorolt FEOR-számoknak megfelelő foglalkozás szerinti tevékenységre irányul;
• vállalkozási szerződés, megbízási szerződés alapján létrejött jogviszony, ha azt kizárólag a magánszemély a felsorolt FEOR-számoknak megfelelő foglalkozása szerinti tevékenységre kötötték.

Az EKHO csak akkor alkalmazható, ha az adott szerződés szerinti tevékenysége alapján a magánszemély a felsorolásban szereplő foglalkozást űzi, és az adott szerződés alapján kizárólag e tevékenysége ellenében szerez bevételt.

Ha a magánszemély munkaviszony alapján folytat EKHO választására jogosító tevékenységet, akkor a munkáltató az adott hónap első napján érvényes minimálbért meghaladó részre veheti csak figyelembe a munkavállalója EKHO-s nyilatkozatát.

Nem vonatkozik ez a szabály

• a nyugdíjas magánszemélyre;
• arra a magánszemélyre, aki a munkáltatóval fennálló más jogviszonyában az adott hónap első napján érvényes minimálbér után az általános szabályoknak megfelelően adózik;
• a magánszemélyre, aki hitelt érdemlően igazolja, hogy az adott hónapban legalább a havi minimálbérnek megfelelő (más munkáltatóval kötött munkaviszonyból, vállalkozási vagy megbízási jogviszonyból származó, illetve vállalkozói kivét vagy személyes közreműködés címén) olyan jövedelmet szerzett, amely után az általános szabályok szerint megfizeti adót.

Az EKHO esetében tehát legalább a minimálbér szintjéig meg kell fizetni a közterheket. Ez munkaviszony esetén – a munkaadói közterhekkel együtt – összesen 46,5 százalékot jelent, vagyis a 200 ezer forintnál összesen 93 ezer forint az adóteher, a dolgozó pedig 133 ezer forintot kap kézhez, a bérköltség pedig 226 ezer forint.

Minél nagyobb azonban a minimálbér feletti rész, annál kedvezőbb lehet ez az adózási forma. A minimálbér feletti részre már csak a 15%-os EKHO-t kell a kifizetőnek a juttatott bevételből levonnia, kifizetői EKHO ezt a részt szeptembertől már nem terheli.  

Kata átállás adminisztrációs terheinek csökkentése

A legfeljebb 2022. augusztus 31-éig kisadózó betéti társaságok, közkereseti társaságok, ha szeptember 30-ig bejelentik az adóhatóságnak az egyszerűsített végelszámolásukat, akkor a társaság kisadózóként bejelentett tagja a bejelentés napjától kezdődően felvehető az egyéni vállalkozói nyilvántartásba. Ez esetben a szeptember 30-ai határidő jogvesztő.

Fontos könnyítés, hogy a 2022. augusztus 31-én katás közkereseti társaság, betéti társaság, egyéni cég, ügyvédi iroda nem köteles a nyitó mérlegét könyvvizsgálóval ellenőriztetni.