2022. szeptember 1-től az új törvény leszűkíti azon adóalanyok körét, akik a kisadózók tételes adóját választhatják, ugyanis a korábbi szabályoktól eltérően ettől az időponttól kezdve csak a főállású egyéni vállalkozók alkalmazhatják ezt a kedvezményes adózási formát. A változás következtében nem lehet már a kisadózó vállalkozások tételes adójának alanya a kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság, közkereseti társaság és az ügyvédi iroda sem. Azok az egyéni vállalkozók, akik máshol legalább heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal rendelkeznek, vagy más államban vagy másik jogviszonyból adódóan biztosítottak (például nappali tagozatos tanulók, vagy társas vállalkozók), továbbá nyugdíjasok, szintén nem választhatják ezt az adózási formát.

Jelentős szigorítás továbbá, hogy megszűnik a kata alanyisága annak a vállalkozónak is, aki kifizetőtől fogad be számlát, a bevétel megszerzését megelőz nappal, kivéve a taxis személyszállítási tevékenységet folytató vállalkozó. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy csak azok az egyéni vállalkozók alkalmazhatják a katát, akik kizárólag magánszemélyekkel állnak kapcsolatban.

A tételes adó mértéke:

Az adó mértéke egységesen 50.000,- forint lesz havonta, az emelt összegű 75.000,-Ft tételes adó megszűnik. Mivel kiegészítő tevékenységként már nem lehet katát választani, ezért a havi 25.000,-forintos tételes adó is kivezetésre kerül. A tételes adó megfizetése biztosítotti jogviszonyt és továbbra is 108.000 forint (azaz a minimálbérnél jóval alacsonyabb) összegű ellátási alapot eredményez. 

A tételes adó megfizetésének határideje továbbra is a tárgyhónapot követő hónap 12-e, illetve az adóévi bevételekről továbbra is az adóévet követő év február 25-ig kell majd nyilatkozni.

A katás egyéni vállalkozók továbbra is jogosultak maradnak a helyi iparűzési adóalap egyszerűsített megállapítási módszerét választani (2 500 000 forint átalányadóalap).

Bevételi értékhatár

Változott ugyanakkor a bevételi értékhatár, a korábbi 12 000 000 forintról felemelésre került 18 millió forintra, így a katában maradóknak csak ezt az összeghatárt meghaladó bevételük után kell a 40%-os különadót megfizetniük.

A kata adózási módot választók sok esetben ÁFA szempontból alanyi adómentes adóalanyok. Ám hiába emelkedik 18 000 000 forintra a kata bevételi értékhatár, az áfa-mentesség értékhatára továbbra is 12 000 000 forint marad. Ez azt jelenti, hogy azok a vállalkozók, akik átlépik ugyan a 12 000 000 forintos bevételi értékhatárt, nem kell 40 %-os különadót fizetniük, de áfa fizetésre lesznek kötelezettek és pénzforgalmi bankszámlát kell nyitniuk.

Megszűnő adminisztratív teendők

Figyelemmel arra, hogy 2022. szeptember 1-jétől már csak azok az egyéni vállalkozók lehetnek katások, akik kizárólag magánszeméllyel állnak kapcsolatban, tőlük szereznek bevételt, ezért az új törvény nem tartalmazza azokat az előírásokat, amelyek a bújtatott foglalkoztatás megakadályozását szolgálták, továbbá megszűnik az egy kifizetőtől származó, 3 millió forintos bevételi határ figyelése, illetve a 3 000 000 forintot meghaladó bevételt terhelő 40%-os adó is. Megszűnik mind a kisadózó vállalkozó, mind a kifizető adatszolgáltatása, mely az éves szinten 1 000 000 forintot meghaladó bevételhez kapcsolódott.

Átmeneti szabályok:

Az érdemi változások 2022. szeptember 1-től lépnek hatályba, így eddig az időpontig a meglévő katások változatlanul végezhetik tevékenységüket. 2022. augusztus 31-én valamennyi kisadózó vállalkozás kisadózói minősége automatikusan megszűnik, szeptember 1-től pedig csak az lehet a kata alanya, aki valamennyi, a törvényben előírt feltételnek megfelel és az erre irányuló szándékát határidőben bejelenti.

Aki a változásokat követően megfelel az új törvényben előírt feltételeknek, az már 2022. augusztus 1-től megteheti az adóalanyiság bejelentésére vonatkozó nyilatkozatot. A 2022. szeptember 25-ig megtett nyilatkozat alapján visszamenőleg szeptember 1-től jön létre a katás adóalanyiság.

Azok a vállalkozók, akik nem jogosultak a kata alanyiság választására, ők az Szja törvény szerinti átalányadózás választását 2022. október 31-ig jelenthetik be az adóhatóságnak.

Annak a vállalkozónak vagy társaságnak, amely nem felel meg az új feltételeknek, új adózási formát kell választania.

Az egyéni vállalkozókat leltározási kötelezettség is terheli, ha megszűnik a kisadózói adóalanyisága. A vállalkozónak az adóalanyiság megszűnésének adóévét követő első adóév első napjára vonatkozóan - az Szja tv.-előírásai alapján- részletes vagyonleltárt kell készíteni minden olyan eszközről, amelyet vállalkozói tevékenysége keretében fog használni.

Könnyítés a kata adózási mód hatálya alól szeptemberben kikerülő adóalanyoknak, hogy a 40%-os  mértékű különadót a tételes adófizetési kötelezettséggel érintett hónapok és 1 500 000 forint szorzataként kell megállapítaniuk. Tehát 2022. augusztus 31-ig a minden hónapban tételes adót megfizető katásnak ez az összeghatár 12 000 000 forint.

A kisadózói adóalanyiságot 2022. szeptember 1-je után választó kisadózó a 40%-os mértékű különadót a tételes adófizetési kötelezettséggel érintett hónap és 1 500 000 forint szorzatát meghaladó része után fizeti meg, tehát az egész évben tételes adót megfizető adóalany esetében a bevételi értékhatár 18 000 000 forint.

Alternatívák az egyéni vállalkozók számára

2022. szeptember 1-től aki nem felel meg az új kata tv-ben szereplő feltételeknek, a saját vállalkozásának egyedi körülményei alapján döntést kell hoznia arról, hogy a tevékenységéhez melyik a legkedvezőbb adózási forma.

Azok az egyéni vállalkozók, akik jelentős elszámolható költséggel és kedvezményjogosultságokkal rendelkeznek, azoknak érdemes lehet megfontolni az Szja tv. szerinti „normál” vállalkozói személyi jövedelemadózást.

A céges megrendelőkkel is rendelkező egyéni vállalkozók számára kedvező opció lehet az átalányadózás, ha az átalányadózás megkezdését megelőző adóévben, illetve a választás adóévében az egyéni vállalkozói bevétele az éves minimálbér tízszeresét nem haladta meg. Az átalányadózó vállalkozónak a tevékenysége alapján alkalmazható vélelmezett költséghányad szerint számolt jövedelme alapján kell megfizetnie az adókat és járulékokat.

Mindkét adózási formára történő váltás esetén jóval több bevallási és adminisztratív teher hárul a vállalkozókra.

Vállalkozói személyi jövedelemadózás

2022. szeptember 1-től azok az adóalanyok, akik nem felelnek meg az új szabályoknak, automatikusan ebbe az adózási formába fognak kerülni. Ebben az adózásban az egyéni vállalkozók esetében háromféle adónemcsoportból tevődnek össze az adóterhek.

1. nyereséget terhelő adók,
2. vállalkozói kivétet terhelő adók,
3. iparűzési adó

1. nyereséget terhelő adók:

Az egyéni vállalkozónak meg kell állapítani a nyereségét, ehhez nyilvántartást kell vezetnie a bevételeiről és a költségeiről.

A vállalkozói adóalap után az egyéni vállalkozó 9 %-os vállalkozói személyi jövedelemadót fizet, majd az adó levonása után keletkező osztalékalap után vállalkozói osztalékadót, melynek a mértéke 15%. Ezen túl további 13 % szociális hozzájárulási adó is terheli az adóalapot.  Az osztalékot terhelő szociális hozzájárulási adónál az adófizetési felső határ a minimálbér 24-szerese, így 2022-ben maximum 4 800 000 forint osztalékalap után kell ezt a 13 %-ot megfizetni.

2. vállalkozói kivétet terhelő adók

Amennyiben a vállalkozó vállalkozói kivétet számol magának, azt ezen adózási formában költségként elszámolhatja. A vállalkozói kivét lényegében nem más, mint az az összeg, amelyet a vállalkozói személyi jövedelemadózás szerint adózó egyéni vállalkozó „saját magának” fizet ki egyfajta munkajellegű javadalmazásként. Ezen költség után is 15 %-os személyi jövedelemadót kell fizetni.

A 18,5 %-os mértékű  társadalombiztosítási járulékot a vállalkozói kivét után, de legalább a minimálbér, tehát 2022. évben 200.000 forint után, szakképzettséget vagy középfokú végzettséget igénylő tevékenység esetén a garantált bérminimum, azaz 260.000 forint után kell megfizetni. A szociális hozzájárulási adót, melynek mértéke 13% pedig a vállalkozói kivét után, de legalább a minimálbér vagy a garantált bérminimum 112,5 % után kell megfizetni. A vállalkozói kivét után megfizetett szociális hozzájárulási adót a vállalkozó költségként elszámolhatja.

A társadalombiztosítási járulék mértéke 18,5 %, a szociális hozzájárulási adó mértéke pedig 13 %. Az idei évben ez az összeg: (260 000 × 0,185) + (260 000 × 1,125 × 0,13) = havi 86 125 forint.

3. pont Iparűzési adó

Az iparűzési adó mértékét a helyi önkormányzatok állapítják meg, de a maximuma 2% lehet. Az iparűzési adót szabályozó törvény lehetővé teszi, hogy mindazon vállalkozók, akiknek az éves szintű bevétele nem haladja meg a 8 000 000 forintot, jogosultak arra, hogy bevételük 80 százaléka után számolják az adót.

Átalányadózás:

Átalányadózás esetén az egyéni vállalkozó, ha az éves bevétele nem haladja meg az éves minimálbér tízszeresét, 2022. adóévben 24 000 000 forintot, akkor az Szja törvényben meghatározott költséghányad figyelembevételével állapíthatja meg az átalányadó alapját. Alapesetben a költségátalány 40 %, de bizonyos tevékenységek esetében ettől eltérő, akár 80% vagy 90%-os is lehet. Aki ezt az adózási formát választja, mindenképpen tájékozódjon, hogy a tevékenységéhez mekkora mértékű költségátalányt lehet elszámolni.

Az átalányadózás esetében is hasonlóképpen áll össze az adóteher, mint a vállalkozói személyi jövedelemadónál.

1. nyereséget terhelő adók,
2. társadalombiztosítási járulék és a szociális hozzájárulási adó,
3. iparűzési adó

1. nyereséget terhelő adók

A jövedelmet terhelő adót a 40%-os költségátalánnyal számolva a bevétel 60%-a után kell megállapítani. A „normál” vállalkozói személyi jövedelmadóval ellentétben azonban erre a nyereségre nem 9%, hanem 15% személyi jövedelemadót kell megfizetni. Itt azonban van egy jelentős adóelőny, mert adómentes az éves minimálbér felét, 2022. évben az 1 200 000 forintot el nem érő jövedelem. Adóelőleget is csak az adóköteles rész után kell fizetni.

2. társadalombiztosítási járulék és a szociális hozzájárulási adó

Az átalányadózónak nincs vállalkozói kivétje, ezért a társadalombiztosítási járulék alapja az átalányban megállapított jövedelem, de legalább a minimálbér vagy garantált bérminimum. A szociális hozzájárulási adó alapja szintén az átalányban megállapított jövedelem, de legalább a minimálbér vagy garantált bérminimum 112,5 %-a.

Amíg az átalányalap nem éri el az 1 200 000 forintot, a minimálbér vagy a garantált bérminimum után akkor is meg kell fizetni a járulékokat.

Az adóteher összegét jelentősen befolyásolja az, hogy milyen ütemben érkezik a vállalkozó bevétele.

3. iparűzési adó.

Az iparűzési adó esetében az átalányadózóknak lehetősége van arra, hogy az átalányadóalapjuk 20%-kal növelt mértékét tekintsék adóalapnak és ennek maximum a 2%-a lesz az iparűzési adó.,

Mellékállású egyéni vállalkozók lehetőségei

Mellékállású egyéni vállalkozónak minősülnek azok a vállalkozók, akik rendelkeznek legalább 36 órát elérő munkaviszonnyal, vagy más vállalkozásban társas vállalkozók vagy nappali tagozatos tanulók. Ez a vállalkozói kör mindenképpen kiesik a kata adózási mód alól, akkor is, ha csak magánszemélyekkel álltak kapcsolatban. Számunkra is csak a fent részletezett kétféle adózási mód választható, a vállalkozói személyi jövedelemadózás vagy az átalányadózás.

A különbség a főállású egyéni vállalkozókhoz képest az, hogy a mellékállású egyéni vállalkozó esetén nincs kötelező minimum járulékalap. A mellékállású vállalkozói személyi jövedelemadózást választó egyéni vállalkozónak, ha nincs vállalkozói kivétje, melynek fizetése nem kötelező, akkor társadalombiztosítási járulékot és a kivét után szociális hozzájárulási adót nem kell fizetnie. Esetében tehát csak a vállalkozói adóalap és a vállalkozói osztalékalap után kell adózni.

Mellékállású egyéni vállalkozó átalányadózás választása esetén a személyi jövedelemadómentes éves minimálbér fele (1.200.000 forint) után nem fizet társadalombiztosítási járulékot és szociális hozzájárulási adót sem.

Kata adóalany társaságok lehetőségei

Talán az egyéni vállalkozóknál is nehezebb helyzetbe kerülnek azok a bt-k és kkt-k, amelyek jelenleg kata adóalanyok. Abban az estben, ha a társaság kata adóalanyisága megszűnik, akkor visszatérnek a főszabály szerinti nyilvántartási és adózási rendszerbe, ami azt jelenti, hogy ismét alkalmazandók a számviteli törvény és a társasági adótörvény szabályai.

A számviteli törvény értelmében, a kisadózó vállalkozások tételes adó hatálya alól a számviteli törvény hatálya alá visszakerülő kkt-nak, bt-nek valamint ügyvédi irodáknak - tételes leltározással alátámasztott - leltár alapján nyitó mérleget kell készíteniük. A nyitó mérlegbe felvett eszközök és források értékének valódiságát könyvvizsgálóval kell ellenőriztetni.

A leltár könyvvizsgálóval történő ellenőriztetése jelentős költségeket jelenthet a társaságoknak. Ezen túl ezen társaságok a társasági adótörvény értelmében az adóalanyiság megszűnését követő 60 napon belül társaságiadó-előleget is kötelesek bevallani.

Társasági adó választása esetén a nyereség után 9%-os mértékű társasági adót kell fizetni, továbbá minden személyi jellegű kifizetés után személyi jövedelemadót, társadalombiztosítási járulékot és szociális hozzájárulási adót.

A társasági adó törvény és a számviteli törvény hatálya alá történő visszatérés ezeknél a társaságoknál az adóteher növekedésén kívül, szintén jelentős adminisztratív és bevallási terhet idéz elő.

A társaságok választhatják a kisvállalati adót is, amely szintén egy kedvezményes adózási lehetőség, bár a számviteli törvény itt is alkalmazandó. Kisvállalati adót év közben is lehet választani, ilyenkor a kisvállalati adóalanyiság a bejelentést követő hó első napjával jön létre.

Ezt az adónemet azoknak a társaságoknak érdemes választani, ahol jelentős a személyi jellegű kifizetés összege, vagy a társaság eredményét nem kívánják elsődlegesen osztalékként felvenni, hanem beruházásra szeretnék fordítani.

A kisvállalati adót, amelynek mértéke 10%, elsősorban a személyi jellegű kifizetések és a jóváhagyott osztalék után kell megfizetni.