Adatszolgáltatási kötelezettség a társasági adótörvény szerint

A társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 2022. augusztus 26-tól hatályos módosítása szerint a kisvállalkozásnak nem minősülő gazdasági társaságok és a jogszabályban rögzített további szervezetek a társasági adóbevallás benyújtásáig a transzferár nyilvántartás elkészítése mellett a vonatkozó rendeletben foglaltak szerint kötelesek a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggésben adatot szolgáltatni az állami adó- és vámhatóságnak. Az adatszolgáltatásra vonatkozó előírást első alkalommal a 2022. december 31-ét követően benyújtott bevallások tekintetében kell alkalmazni.

Érintett ügyletek

A szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló 32/2017 (X.18.) NGM Rendelet (továbbiakban: NGM Rendelet) 2022. december 31-én hatályba lépett módosítása szerint továbbra is mentesülnek a nyilvántartási kötelezettség alól az alábbiak, azonban korlátozott adatszolgáltatási kötelezettség fennáll az ügylet megnevezésére, az ügyletre jellemző tevékenységi kódra, az ügyletben részt vevő kapcsolt felek adataira, az elszámolt összegekre és az esetleges társaságiadóalap-módosításra kiterjedően:

• magánszeméllyel nem egyéni vállalkozóként kötött szerződés,
• ingyenes pénzeszköz átadás-átvétel.

A költségátterhelések (független feles számlák változatlan összegben történő átterhelései) szintén változatlanul mentesülnek a nyilvántartási kötelezettség alól, a 2022-ben végződő adóév tekintetében pedig az adatszolgáltatási kötelezettség alól is, ezt követően a fentiekben említett korlátozott adatszolgáltatási kötelezettséggel érintett ügyletnek tekintendők.

Mentesülnek a nyilvántartási kötelezettség alól az adóévben általános forgalmi adó nélkül számított szokásos piaci áron a 100 millió Ft-ot meg nem haladó értékű ügyletek is azzal, hogy az összevonható szerződések alapján történő teljesítéseket együttesen kell figyelembe venni. Az értékhatár 50 millió Ft-ról emelkedett 100 millió Ft-ra, a magasabb határ már a 2022-ben kezdődő adóév tekintetében alkalmazható és vonatkozik az adatszolgáltatási kötelezettségre is.

Sem nyilvántartási, sem adatszolgáltatási kötelezettség nem terheli az alábbi ügyleteket:

• tőkepiacról szóló törvény szerinti tőzsdei ügylet,
• rögzített hatósági ár, vagy jogszabályban meghatározott egyedi ár alkalmazásával megvalósuló ügylet.

Azon ügylet, amelyre vonatkozóan az Art. szerint a szokásos piaci ár határozatban megállapításra került, mentesül a nyilvántartási kötelezettség alól, feltéve, hogy a határozatban rögzített tényállás változatlanul fennáll, adatszolgáltatási kötelezettség azonban teljes körűen terheli.

Ha az adózó kapcsolt vállalkozásával a kapcsolt vállalkozási viszony keletkezését megelőzően kötött szerződést, nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség is csak abban az esetben terheli, amennyiben a szerződés bármely feltételét módosítják, vagy olyan változás következik be, amelyet független felek az ár meghatározásánál érvényesítenének.

Milyen adatokat szükséges megadni?

A társasági adóbevallásban megadandó adatok köre a transzferár nyilvántartásokban eddig is szereplő információkra terjed ki, ezek közül is elsősorban a rövid, számszerűsíthető adatokra, ami az informatikai kezelhetőséget segíti elő.

Ügylet megnevezése

Az adatszolgáltatás első lépése az ügylet megnevezésének megadása, amely lehetőség szerint utal arra, hogy az adózó az ügyletben milyen funkciókat lát el, milyen kockázatokat vállal, az ügyletben melyik oldalon vesz részt. A kiválasztható ügylettípusok listáját az NGM Rendelet tartalmazza, ezek közé tartozik többek között pl.: bérgyártás végzése; bérgyártás igénybevétele; szerződéses gyártás végzése; szerződéses gyártás igénybevétele; szerződéses/ korlátozott kockázatú gyártás végzése független fél felé történő kiszámlázással; ügynöki forgalmazás végzése; ügynöki forgalmazás igénybevétele; korlátozott kockázatú forgalmazás végzése; korlátozott kockázatú forgalmazás igénybevétele; szolgáltatás nyújtása és szolgáltatás igénybe vétele, ahol a szolgáltató a szolgáltatással összefüggésben korlátozott kockázatot visel, és így a szolgáltatással összefüggésben rutinentitásként karakterizálható; szolgáltatás nyújtása és szolgáltatás igénybe vétele, ahol a szolgáltató vállalkozó, vagy társvállalkozó entitásként karakterizálható; licencbe adás; licencbe vétel; kölcsön nyújtása; kölcsön felvétele; kezesség, illetve garancia nyújtása és igénybevétele; üzletág, vagy részesedés átruházása, átszervezéshez kapcsolódó más eseti ügylet; átszervezéshez nem kapcsolódóan eszközök eseti adásvétele; egyéb ügylet.

Tevékenységi kód

A gyártási, forgalmazási és szolgáltatási tevékenységek, továbbá lehetőség szerint az egyéb ügyletek esetében az ügyletre legjellemzőbb tevékenységi kód megadása is szükséges.

Nettó ellenérték

Az adatszolgáltatás keretében meg kell adni továbbá az ügylet ténylegesen elszámolt nettó ellenértékét kapcsolt felek szerinti bontásban, valamint a tárgyévi teljesítéshez kapcsolódó társaságiadóalap-módosítás előjelhelyes összegét.

Módszer, módszertől függő adatok

A társasági adóbevallásban fel kell tüntetni az elsődlegesen alkalmazott szokásos piaci ár-megállapítási módszert, valamint, amennyiben ez a módszer a viszonteladási árak, a költség és jövedelem, vagy az ügyleti nettó nyereségen alapuló módszer, a jövedelmezőségi mutató kiválasztása, megadása is szükséges. Ilyen jövedelmezőségi mutatók az NGM Rendeletben felsoroltak szerint az üzemibevétel-arányos üzemi eredmény, az üzemiráfordítás-arányos üzemi eredmény, az árbevétel-arányos üzemi eredmény, a bruttó árrés, a Berry-ráta, az eszközarányos üzemi eredmény és választható egyéb mutató is.

Amennyiben szolgáltatási tevékenységre kerül sor, vagy licencbe adásra, licencbe vételre, franchise-ba adásra, franchise-ba vételre és az összehasonlítható független árak módszere alkalmazható, meg kell adni a szolgáltatási díj, vagy százalékos jogdíj alapját, ami lehet az értékesítés nettó, vagy bruttó árbevétele, az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye, vagy egyéb alap.

Pénzügyi ügyletek esetében, amennyiben az összehasonlítható független árak módszere alkalmazható, a referenciakamatot kell megadni, vagy megjelölni a fix kamatozást.

Számviteli sztenderd

Az adatszolgáltatás kiterjed arra is, hogy milyen számviteli sztenderd alkalmazására kerül sor annál a félnél, amelynek szempontjából az ügylet vizsgálatára sor kerül (ún. tesztelt fél), vagy amelynek pénzügyi adatai a jogdíj, vagy szolgáltatási díj alapjának meghatározása során figyelembe vételre kerülnek.

Szokásos piaci és ténylegesen alkalmazott érték

A társasági adóbevallásban meg kell adni az ügylet során vizsgált jövedelmezőségi mutató, százalékos jogdíj, (százalékos) szolgáltatási díj, kamatfelár, illetve teljes kamatláb szokásos piaci értékét, vagy tartományát is, egységár esetében annak egységnyi értékét, vagy tartományát, illetve az egység megnevezését. Emellett pedig szükséges a ténylegesen alkalmazott értékek megadása is az alkalmazott adóalap-módosítással együtt.

Pénzügyi adatok szegmentálása

A 2023-ban kezdődő adóévre a szokásos piaci ár megállapítására vonatkozó nyilvántartásnak tartalmaznia kell, hogy a szokásos piaci ár-megállapítása módszer alkalmazása során felhasznált pénzügyi adatok hogyan köthetők a beszámolóban szereplő adatokhoz, főkönyvi számlákhoz, költséghelyekhez, költségviselőkhöz, profitcentrumokhoz, vagy munkaszámokhoz. Eddig is szükséges volt, valamint a 2022-ben végződő üzleti év tekintetében is szükséges bemutatni a beszámoló és a felhasznált adatok kapcsolatát, hiszen eddig is az ügyletre vonatkozó mutatók meghatározása volt az elfogadott és az adóhatóság által elvárt. Ahogyan arra fentiekben kitértünk, már a 2022. december 31-ét követően benyújtott társasági adóbevallásokban is az ügyleten elért jövedelmezőségi mutató megadása szükséges, amennyiben olyan módszer alkalmazására kerül sor, amely jövedelmezőségi mutató vizsgálatára terjed ki.

Az Art. 77. §-ának értelmében az adózónak a nyilvántartásait úgy kell vezetnie, hogy azok az adó megállapítására alkalmasak legyenek, ami alapján elvárható az ügyletekre vonatkozó adatok elkülönített nyilvántartása is, hiszen az ügyletekre vonatkozó jövedelmezőségi mutatók és az ezekkel összefüggő esetleges társasági adóalap-módosító tételek az ügyletekre vonatkozó nyilvántartások alapján állapíthatók meg.

Azokban az esetekben van a pénzügyi adatok szegmentálásának jelentősége, ahol az adózó többféle tevékenységet is végez, így az ügylet vizsgálata, ügyletet jellemző jövedelmezőségi mutató megállapítása a teljes vállalati szintű adatokat tartalmazó eredménykimutatás alapul vételével nem végezhető el, ahhoz részletesebb, üzletág-, tevékenység-, divízió-, vagy szegmensszintű adatok szükségesek. Tekintettel arra, hogy a pontosabb szabályozás csak a 2023-ban kezdődő adóévet érinti, javasolt mielőbbi felülvizsgálni, hogy a nyilvántartások lehetővé teszik-e az ügyleti szintű adatok meghatározását, hiszen az év elején még lehetőség nyílhat olyan módosításokat végrehajtani, amelyek a jogszabályok betartását elősegítik.