2023. július 14-én jelent meg a Magyar Közlönyben a nyári adótörvény-módosítási csomagot tartalmazó, a légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LIX. törvény.

I. Kormányrendeletekből átemelt változások

A 2023. évi nyári adócsomag 2023. augusztus 1-jei hatállyal törvényi szintre emeli az alábbi, korábban veszélyhelyzeti Kormányrendeletben kihirdetett intézkedéseket, így ezeket a rendelkezéseket már a veszélyhelyzet elmúltával is lehet alkalmazni.

• 30 év alatti anyákat megillető személyi jövedelemadóalap-kedvezménye
• tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos személyekkel kapcsolatos családi adókedvezmény
• munkába járás címén a jövedelem megállapításánál figyelmen kívül hagyható költségtérítés mértékének emelése kilométerenként 15,-Ft-ról 30,-Ft-ra
• SZÉP-kártya alszámláinak változása; továbbá a rekreációs keretösszeg (450.000,-Ft) feletti része egyes meghatározott juttatásnak minősül
• megszűnik a kifizetőt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás fizetési kötelezettség
• az egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett foglalkoztatás után fizetendő közterhek, illetve az ezzel összefüggő nyugellátás számítási alapja a tárgyhónap első napján érvényes minimálbérhez igazodva kerültek megállapításra
• társasági adó és helyi iparűzési adó megfizetése devizában
• kiegészül a 80%-os költséghányadra jogosult átalányadózó egyéni vállalkozók köre a személygépjármű-vezető képzés tevékenységgel (TESZOR’08 85.53.11)

II. A 2023. nyári adócsomag további változásai

Személyi jövedelemadó

Vagyonrendezési eljárás során a társaság volt tagjának juttatott bevétel

A társas vállalkozás jogutód nélküli megszűnése esetén a vagyonfelosztási javaslat alapján a tagoknak juttatott bevétel az Szja tv. értelmében, vállalkozásból kivont jövedelemnek minősül. Előfordul azonban olyan eset, amikor a társas vállalkozás cégjegyzékből való törlését követően később kerül elő vagyontárgy, amelyet egy volt tag szerez meg. A jogszabálymódosítás következtében az ilyenkor lefolytatandó ún. vagyonrendezési eljárás során, a volt tagnak a társaság vagyonából juttatott pénzbeli vagy nem pénzbeli bevétel egyéb jövedelemnek minősül.

(Hatályba lép: 2024. január 1.)

Társasági adó

Veszteségelhatárolás

A 2014-ben kezdődő adóév utolsó napjáig keletkezett elhatárolt, még fel nem használt veszteség felhasználására vonatkozó időbeli korlát megszűnik. Ez azt jelenti, hogy a 2015-ig keletkezett veszteség a korábbi szabályozással ellentétben nem 2030. december 31-ig, hanem korlátlan ideig érvényesíthető.

(Hatályba lép: 2023. július 15.)

Adóalap-módosító tétel

Törlésre kerül a Tao tv. 3. számú Melléklet A/16. pontjában foglalt, a reklám közzétételével összefüggésben felmerült költség levonhatóságának tilalma.

(Hatályba lép: 2023. július 15.)

Fejlesztési adókedvezmény

Az Európai Bizottság 2023. márciusában kiadta Az állami támogatásokra vonatkozó, az  Ukrajna elleni orosz agresszióval összefüggésben a gazdaság támogatását célzó ideiglenes válság- és átállási keret című közleményét (Válságközlemény). A Válságközlemény átültetéseként a társasági adótörvényben egy új jogcímen - a nulla nettó kibocsátási célt szolgáló gazdaságra való átállás szempontjából stratégiai jelentőségű beruházás üzembe helyezése és üzemeltetése - is érvényesíthető fejlesztési adókedvezmény.

Ezzel kapcsolatban új fogalom került be a Tao tv-be, melynek értelmében stratégiai jelentőségű beruházás az olyan beruházás, melynek célja

• akkumulátor, szolárpanel, szélturbina, hőszivattyú, elektrolizátor, szén-dioxid leválasztást és tárolást szolgáló berendezés gyártása,
• illetve ezen berendezés gyártásához tervezett és közvetlenül használt kulcsfontosságú alkatrész gyártása,
• és ezen berendezés és alkatrész gyártásához szükséges nyersanyag előállítása vagy visszanyerése.

A beruházással megvalósuló tevékenységhez az adózónak a környezeti kibocsátások szempontjából a legújabb, kereskedelmi forgalomban elérhető legkorszerűbb termelési technológiát kell használnia.

Az adókedvezmény igénybevételéhez, ez esetben is, a beruházás megkezdése előtt kérelmet kell benyújtani az adópolitikáért felelős miniszterhez (Pénzügyminiszter).

A fejlesztési adókedvezmény átmeneti fejlesztési adókedvezménynek minősül, az adókedvezmény iránti kérelmet a Pénzügyminiszter utoljára 2025. december 31-ig veszi nyilvántartásba.

Az átmeneti fejlesztési adókedvezmény kizárólag olyan beruházáshoz nyújtható, amely állami támogatás hiányában EGT-tagállamon kívül valósulna meg.

Az adózó által igénybe vehető átmeneti fejlesztési adókedvezmény mértéke nem haladhatja meg az igényelt összes állami támogatással együtt, jelenértéken a beruházás elszámolható költségének

• Budapesten 15%-át,
• Budapesten kívül 35%-át

azzal, hogy a beruházásra igénybe vehető összes állami támogatás mértéke nem haladhatja meg az elszámolható költségek 100 százalékát, amely számításnál az átmeneti adókedvezményt folyó áron kell figyelembe venni.

(Hatályba lép: 2023. július 15.)

Általános forgalmi adó

Kötelező visszaváltási díjas rendszer

A hulladékgazdálkodás rendszerén belül, 2024. január 1-től országos szinten bevezetésre kerül a belföldön forgalomba hozott kötelezően visszaváltási díjas termékek visszaváltási rendszere (DRS).

A rendszer bevezetésével módosításra, illetve kiegészítésre kerül az Áfa tv.. Az új szabályok értelmében a termékértékesítés adóalapjába nem tartozik bele a kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható termékek visszaváltási díja, ezért a termék értékesítésekor a visszaváltási díj tekintetében nem keletkezik áfafizetési kötelezettség. A változások következtésben míg a betétdíjas termék visszaváltásakor az adó alapja utólag csökken, a visszaváltási díj visszatérítésekor az adó alapja nem fog utólag csökkeni.

Az Áfa tv. kiegészül egy új, a XVII/A. fejezettel. A különös szabályok értelmében termékértékesítésnek minősül, és ezáltal adófizetési kötelezettséget eredményez, ha a kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható terméket nem váltják vissza. A törvény alapján vissza nem váltott termék: a kötelezően visszaváltási díjas termékek adott naptári évben a teljesítés napjáig forgalomba hozott mennyiségének és az adott naptári évben a teljesítés napjáig visszaváltott mennyiségének a különbözete.

Az adófizetési kötelezettség a kötelező visszaváltási díjas rendszert működtető adóalanyt terheli. Az adót a naptári év utolsó napján kell megállapítani, az adott naptári évben vissza nem váltott, nem újrahasználható termékek mennyiségét alapul véve.

Az adó alapja a teljesítés napján vissza nem váltott termékekre jutó visszaváltási díj, az adóalap meghatározásakor a visszaváltási díjat úgy kell tekinteni, mint amely a fizetendő adó arányos összegét is tartalmazza.

(Hatályba lép: 2024. január 1.)

Az EU más tagállamában letelepedett adóalany által vásárolt ingatlan

Jogharmonizációs célú módosítás keretében lehetővé válik a belföldön nem, de az Európai Unió más tagállamában letelepedett adóalanyok számára, hogy a belföldi ingatlan beszerzését terhelő előzetesen felszámított áfát a különös áfa visszatéríttetési eljárás (ELEKÁFA) keretében kaphassák vissza. Korábban erre csak magyar áfabevallás keretében volt lehetőség.

Az átmeneti rendelkezés értelmében a visszatérítés a 2021. december 31-ét követően keletkezett előzetesen felszámított áfára vonatkozóan kérhető, ahol a levonható adót még más módon (bevallásban vagy különös visszatérítési eljárásban) nem érvényesítették.

(Hatályba lép: 2023. július 15.)

E-nyugta

Várhatóan 2024-tol az elektronikus számlához hasonlóan az elektronikus nyugta (e-nyugta) is bevezetésre kerül. Az e-nyugta eleve digitálisan jön létre és hitelesnek tekinthető. Bevezetésének indoka egyrészrol a digitalizáció egyre nagyobb térnyerése, másrészt a keletkezo hulladékmennyiség csökkentése. A bevezetés elokészítéseként módosításra került az Áfa tv., mely meghatározza az e-nyugta szabályozásához szükséges fogalmakat (e-nyugta, e-pénztárgép, nyugtatár, nyugta-szolgáltató, vevoi alkalmazás), illetve felhatalmazó rendelkezést ad az adópolitikáért felelos miniszter számára, az e-nyugta szabályozására vonatkozó rendelet megalkotására.

Az ehhez kapcsolódó Art. módosítása értelmében 2024. július 1-jétol az e-pénztárgép informatikai kapcsolat útján automatikusan valós ideju adatot szolgáltat az adóhatóság és a nyugtatár szolgáltató részére.

(Hatályba lép: 2023. július 15.)

Számlakibocsátási szabályok

Az adóalany a számlakibocsátásáról legkésőbb a teljesítésig, előleg fizetése esetén a fizetendő adó megállapításáig, de legfeljebb az attól számított ésszerű időn belül köteles gondoskodni. Az ésszerű idő a korábbi szabályozás értelmében, ha az ellenértéket készpénzzel vagy készpénzhelyettesítő eszközzel térítették meg, haladéktalan számlakibocsátást jelentett. A módosítás értelmében – a Közösségen belüli termékértékesítést kivéve -, amennyiben

• az ellenérték megfizetésére a teljesítésig (illetve gyűjtőszámla esetében a teljesítés napján) sor kerül,
• előleg fizetése esetén a fizetendő adó megállapításáig az ellenértéket megtérítik,

a fizetés módjától függetlenül haladéktalan számla-kibocsátási kötelezettség áll fenn.

(Hatályba lép: 2023. július 15.)

Napilap értékesítés adókulcsa

A hetenként legalább négyszer megjelenő napilap értékesítése esetén az áfa mértéke 0%.

(Hatályba lép: 2024. január 1.)

Szociális hozzájárulási adó

A kifizető kötelezettségei egyéb jövedelem juttatása esetén

Egyéb jövedelem juttatása esetén új szabályként a Szocho tv. kiegészül a kifizetőt terhelő kötelezettségekkel. Ha az Szja tv. szerint egyéb jövedelemnek minősülő jövedelem kifizetőtől származik, az adót a kifizető az Art. rendelkezései szerint havonta állapítja meg és a tárgyhónapot követő hónap 12-éig vallja be és fizeti meg, kivéve, ha a jövedelem adóelőlegét a kifizető nem köteles megállapítani.

(Hatályba lép: 2023. augusztus 1.)

Az adókedvezménybe bevonható személyek köre

A törvény módosítása értelmében pontosításra kerül a munkaerőpiacra lépő személy meghatározása.

Ugyanakkor rögzítésre került, hogy nem tekinthető munkaerőpiacra lépőnek a harmadik állam állampolgárának minősülő munkavállaló. Azaz, nem lehet alkalmazni a munkaerőpiacra lépők kedvezményét annál a munkavállalónál, aki az Európai Gazdasági Térség és Magyarország által kötött kétoldalú szociális biztonságról szóló egyezmény hatálya alá nem tartozó állam állampolgára.

(Hatályba lép: 2023. augusztus 14.)

Tbj. szerint külföldinek minősülő személyekre vonatkozó adókötelezettség

Jelentős változás a külföldiek kapcsán, hogy a Tbj. szerint külföldinek minősülő személyt eddig nem terhelte adófizetési kötelezettség a béren kívüli juttatások (Szja tv. 71. §), a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások (Szja tv. 70. §) és a kamatkedvezményből származó jövedelem (Szja tv. 72. §) Szja tv. szerinti adóalapként meghatározott összege után. 2023. augusztus 14-étől, a Tbj. szerint külföldinek minősülő személy esetében is adóköteles lesz a béren kívüli juttatások és az egyes meghatározott juttatások köre, a mentesség csak a kamatkedvezményből származó jövedelem esetén áll fenn.

(Hatályba lép: augusztus 14.)

Adózási eljárásjogi jogszabályok

Megbízható adózói minősítés

Az adóhatóság az adóalanyok minősítés során nem veszi figyelembe azokat a végrehajtásra irányuló megkereséseket, amelyek a 100 ezer forintot nem haladják meg.

(Hatályba lép: 2023. július 15.)

Köztartozásmentes adózói minősítés

Fennmarad a köztartozásmentes adózói minősítás, ha az adózónak nincs a közzétételt megelőző  hónap utolsó napján az adóhatóságnál nyilvántartott  adótartozásnak nem minősülő 30.000 Ft-ot meg nem haladó köztartozása, valamint 5.000 Ft-ot meg nem haladó nettó adótartozása.

 (Hatályba lép: 2023. november 1.)

Adószám törlése

Új szabályként került be az Art-be, hogy amennyiben elektronikus ügyintézésre kötelezett adózó nem rendelkezik hivatalos elérhetőséggel (cégkapuval), akkor az az adóhatóság törli az adószámát.

Az Art. módosítása értelmében szintén törlik az adószámot, ha az adózó a havi ún. 08-as bevallási kötelezettségének a törvényi határidőtől számított korábbi 365 nap helyett 180 napon belül az adóhatóság felhívása ellenére sem tesz eleget.

(Hatályba lép: 2023. július 15.)

Változásbejelentés esetén felhívási kötelezettség

Az adóhatóság a módosítás következtében már a változásbejelentési kötelezettség elmulasztása esetén is köteles először a mulasztás jogkövetkezményekre történő figyelmeztetés mellett 15 napos határidő tűzésével felhívni az adózót az adókötelezettség teljesítésére. Az adózó csak ezt követően szankcionálható mulasztási bírság kiszabásával.

(Hatályba lép: 2023. július 15.)

Gépjárműadó

Módosul a gépjárműadó fizetés határideje, így az évi két alkalom helyett egyszer, egyösszegben április 15-ig kell megfizetni a gépjárműadót. Egy könnyítést is tartalmaz ezzel kapcsolatban az Art., mert azon adózók, akik nem tudják egy összegben megfizetni az adót, azok évente egy alkalommal, tárgyév június 30-ig benyújtott kérelmük alapján, legfeljebb öthavi részletben tehetik meg ezt. A kérelem benyújtására vonatkozó határidő jogvesztő.

(Hatályba lép: 2024. január 1.)

Feltételes adómegállapításra és szokásos piaci ár megállapításra irányuló eljárás

Jelentős módosításnak tekinthető, hogy már típusszerződések esetén is lehetőség lesz feltételes adómegállapítási kérelem benyújtására, melynek díja tízmillió forint. Típusszerződésnek minősül az adózó és előre meg nem határozható számú vagy előre meghatározható számú, de nem azonosítható személyek közötti ügylet.

Mindemellett változik a feltételes adómegállapítási kérelem díja is, a korábbi ötmillió forintról nyolcmillió forintra, sürgősségi eljárás esetén nyolcmillió forintról tizenkettőmillió forintra.

(Hatályba lép: 2023. augusztus 14.)

A szokásos piaci ár megállapítására vonatkozó eljárás díja is ismét emelkedik, egyoldalú eljárás esetén a korábbi ötmillió forint helyett nyolcmillió forint, többoldalú eljárás esetén a korábbi nyolcmillió forint helyett tizenkétmillió forint lesz.

(Hatályba lép: 2023. július 15.)

Automatikus részletfizetési kedvezmény a jogi személyeknek

A vállalkozások számára jelent anyagi könnyebbséget, hogy az Art. módosítása a magánszemélyek mellett már a jogi személyeknek is lehetővé teszi, hogy kérelmükre az adóhatóság a legfeljebb egymillió forint összegű adótartozásra évente egy alkalommal legfeljebb hathavi pótlékmentes részletfizetést engedélyezzen.  

(Hatályba lép: 2023. október 12.)

Adóhatósági adatszolgáltatás a fejlesztőknek

Egy új szabály értelmében az adóhatóság hivatalból elektronikus úton tájékoztatja az online számlaadat-szolgáltatást biztosító számlázó program fejlesztőjét a hibás adatszolgáltatások okainak feltáráshoz és javításához szükséges műszaki-informatikai információkról, valamint a számla kiállítójának nevéről, adószámáról.

(Hatályba lép: 2023. július 15.)

Helyi iparűzési adó

Munkaerő-kölcsönzőket érintő új szabályozás

A jogszabálymódosítás értelmében az Mt. szerinti munkaerő-kölcsönzést folytató vállalkozónak telephely keletkezik annak az önkormányzatnak az illetékességi területén, ahol a vállalkozó által kölcsönzött munkavállalók az adóéven belül összesen legalább 21 000 óra időtartamban végeznek munkát.

(Hatályba lép: 2024. január 1.)

Innovációs járulék

A járulék alapjának meghatározása

Az innovációs járulékalap meghatározása összhangba kerül a helyi iparűzési adóalappal. A jogszabálymódosítás következtében a járulékalap a szokásos piaci ár alapulvételével meghatározott helyi iparűzési adóalap lesz.

(Hatályba lép: 2023. augusztus 14.)

Új szabály a kisvállalati adóalanyoknak

A kisvállalati adó alanya, amennyiben innovációs járulék fizetésére kötelezett, egyszerűsített módon meghatározott helyi iparűzési adóalapja alapján is meghatározhatja az innovációs járulékalapját. A választás adóévre szól és be kell jelenteni az adóévről szóló járulékbevalláson, legkésőbb az annak benyújtásáig előírt határidőben.

Az adóalany ezt az innovációs járulékalap-megállapítási módot első alkalommal a 2023. adóévre alkalmazhatja, ha a bevallási határidő 2023. augusztus 14-én még nem járt le.

(Hatályba lép: 2023. augusztus 14.)