A gazdasági társaságok életében számos alkalommal fordul elő, hogy támogatást nyújtanak, térítés nélkül juttatnak pénzeszközt vagy tárgyi eszközt alapítványok, civil szervezetek vagy akár más gazdasági társaságok részére. A társasági adóról szóló törvény a támogatásokhoz kapcsolódóan több előírást is tartalmaz. Figyelmet kell fordítani a támogatás nyújtásának körülményeire és az ehhez kapcsolódó adminisztrációra annak érdekében, hogy ezen támogatások elismert költségnek minősüljenek vagy kedvezőbb adózási lehetőséget biztosítsanak a támogatást nyújtó vállalkozások számára.

A támogatás ellenszolgáltatás nélkül pénzben vagy természetben adott juttatás, melyeket egyedileg kell megvizsgálni annak megítélése érdekében, hogy a támogatás nyújtása milyen társasági adójogi következményeket eredményez.

A társasági adóról szóló törvény értelmében meg kell különböztetni az adomány és nem adomány céljából nyújtott támogatásokat.

Ha a nyújtott támogatás adománynak minősül

Az adomány a támogatások egy szűkebb körét jelenti.

A társasági adóról szóló törvény 4.§. 1/a. pontja alapján adomány:

• közhasznú szervezet részére közhasznú tevékenysége támogatására,
• egyházi jogi személy részére törvényben meghatározott tevékenysége támogatására,
• közérdekű kötelezettségvállalás céljára

az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke.

Az adomány nem jelenthet az adományozónak és a törvényben meghatározott személyeknek vagyoni előnyt, azzal, hogy nem minősül vagyoni előnynek az adományozó nevére, tevékenységére történő utalás.

Az adomány akkor minősül a vállalkozás érdekében felmerülő költségnek, ha az adózó rendelkezik

• a közhasznú szervezet,
• az egyházi jogi személy,
• a közérdekű kötelezettségvállalás szervezője

által kiállított igazolással, amelynek a társasági adóról szóló törvény értelmében tartalmaznia kell a kiállító és az adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, az adomány összegét és a támogatott célt.

Az adomány nyújtásához társasági adóalap-csökkentési lehetőség is kapcsolódik, amelynek mértéke attól függ, hogy milyen szervezet részére kerül juttatásra az adomány.

Társasági adóalap-csökkentő tétel a társasági adóról szóló törvény erre vonatkozó előírása alapján a támogatás értékének

• 20 %-a tartós adományozás esetén, 40 %-a közhasznú szervezet közhasznú tevékenysége támogatása esetén,
• 50%-a a Magyar Kármentő Alapnak, a Nemzeti Kulturális Alapnak és a Kárenyhítési Alapnak nyújtott támogatás esetén,
• 300 %-a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványi vagy egyházi fenntartásban lévő egyetem, illetve annak fenntartója felsőoktatási támogatási megállapodás alapján történő támogatás esetén,
• 20 %-a (meghatározott esetben 40%-a) közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány támogatása esetén.

Az adóalap-csökkentés mértéke több támogatási jogcím esetén sem haladhatja meg az adózás előtti eredmény összegét. A társasági adóalap-csökkentő tétel igénybevételéhez is rendelkeznie kell a támogatónak a juttatásban részesülő által kiállított – fentiekben meghatározott adattartalommal rendelkező – igazolással.

A támogatás nyújtását megelőzően a társasági adóról szóló törvényben biztosított adóalap-csökkentés érvényesítéséhez fontos ellenőrizni, hogy a támogatott szervezet besorolása közhasznú-e. Ez az alábbi linken tehető meg: https://birosag.hu/civil-szervezetek-nevjegyzeke.

Ezen információ birtokában tudja ellenőrizni a juttató szervezet, hogy a kiállított igazolás a jogszabályi előírásoknak megfelel-e.

Ha a nyújtott támogatás nem minősül adománynak

Ha a támogatás nem felel meg a társasági adótörvényben foglalt, fent részletezett adomány fogalmának, pl. a támogatásban, juttatásban részesülő szervezet nem közhasznú, akkor a térítés nélkül átadott pénzeszköz vagy tárgyi eszköz nem adománynak, hanem támogatásnak minősül.

A támogatás összege a társasági adótörvény előírásai alapján minden esetben adóalap-növelő tétel lesz, ha a juttatásban részesülő külföldi személy.  

A támogatás a vállalkozás érdekében felmerülő költségnek minősül, ha a támogatás nyújtása nem külföldi személy részére történt és a támogató rendelkezik a juttatásban részesülő szervezet nyilatkozatával, amelynek tartalmaznia kell, hogy a juttatás adóévében az eredményében bevételként elszámolta és az adózás előtti eredménye, adóalapja e juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív, és az e bevételre jutó társasági adót megfizeti, melyet a társaságiadó-bevallás elkészítését követően nyilatkozat útján igazol.

Annak érdekében, hogy a juttatásban részesülő le tudja igazolni, hogy a „támogatásra jutó társasági adót megfizette”, mindenképpen figyelnie kell arra, hogy a társasági adóalapját vagy adóját ne csökkentse le annyira pl. fejlesztési tartalékkal, hogy ne maradjon a támogatás összegének megfelelő adóalap, illetve adó. A társasági adóbevallás benyújtása után pedig még egyszer nyilatkozatot szükséges kiállítania arról, hogy a támogatásra jutó társasági adót tényleg megfizette.

A támogatás nyújtójánál annak érdekében, hogy a társasági adó tekintetében elismert költséget jelentsen az adott támogatás, két időpontban kell tehát rendelkezésre állnia egy-egy megfelelő tartalmú nyilatkozatnak. Az elsőnek akkor, amikor adja a támogatást, a másodiknak pedig, amikor a társasági adóbevallást elkészíti.  

Ha a juttatásban részesülő vállalkozási tevékenységet nem végez, akkor a következőkről nyilatkozhat:

• a juttatás évében nem végzett vállalkozási tevékenységet vagy
• a támogatást nem a vállalkozási tevékenységéhez kapta vagy
• a vállalkozási tevékenysége után adófizetési kötelezettsége nem keletkezik.

A juttatónak a juttatásban részesülő nyilatkozata nélkül sem kell az adóalapot megnövelnie, ha olyan személy részére nyújt támogatást, amelynél nem értelmezhető a beszámolóban kimutatott vállalkozási tevékenység eredménye (pl. a költségvetési szerv).