A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) alapján kisvállalkozónak minősülnek vállalkozási formától függetlenül azok a vállalkozók, amelyeknek az adóévben a bevétele nem haladja meg a 25 millió forintot, kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végző átalányadózó esetében a 120 millió forintot. Ha a vállalkozás működési ideje nem érte el a 12 hónapot, akkor ezen értékhatárt időarányosan kell megállapítani.

A Htv. szerinti kisvállalkozó fogalmánál nem kell figyelembe venni és alkalmazni a kis és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény. szerinti mikro-, és kisvállalkozás fogalmát.

Bevétel alatt a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó magánszemély kisvállalkozó esetében a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti bevételt, más kisvállalkozó esetén nettó árbevételt kell érteni.

Egyszerűsített adóalap-megállapítási módszer választása

Az egyszerűsített adóalap-megállapítási módszert a tevékenységét már folytató kisvállalkozó az adott adóévre vonatkozóan az adóévet megelőző adóévről szóló bevallási nyomtatványon az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig választhatja. A kisvállalkozó e döntése a teljes adóévre vonatkozik.

A 2023. adóévi iparűzési adóalapot tehát csak akkor határozhatja meg az adózó ezzel a módszerrel, ha erre vonatkozó választását a 2022. évi 22HIPAK bevallásában jelölte. Aki ennek a jelölését elmulasztotta, az nem alkalmazhatja ezt a módszert a 2023. évi adó megállapításánál még akkor sem, ha kedvezőbb lenne számára. Ennek megfelelően a normál üzleti éves adózó 2024. adóévre a 23HIPAK nyomtatványon jelentheti be ezen választását 2024. május 31-ig.

Ez alól kivételt jelent a tevékenységét 2023. évben jogelőd nélkül kezdő kisvállalkozó, aki – megelőző év hiányában - választhatja ezt a módszert a 2023. adóévre benyújtandó első adóévi bevallásban.

A tevékenységét az önkormányzat illetékességi területén kezdő kisvállalkozó (ide nem értve az adóköteles tevékenységet jogelőd nélkül kezdő vállalkozót) pedig akkor alkalmazhatja ezt az adóalap-megállapítási módszert, ha a bejelentkezési-, változásbejelentési nyomtatványon bejelentette ezt a választását az önkormányzat részére.

Ha a kisvállalkozó már nem az egyszerűsített adómegállapítás módszerével kívánja meghatározni az adóalapját, akkor ezen döntését az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig jelentheti be az adóhatóságnak bejelentkezési-, változásbejelentési nyomtatványon, és ezzel egyidejűleg adóelőleget is be kell vallania, mely két részletben lesz esedékes. Tehát a normál üzleti éves adózó ha a 2024-es adóévre nem akarja ezt az egyszerűsített adómegállapítást alkalmazni, akkor választását 2024. május 31-ig kell bejelenteni.

Ha a vállalkozó bevétele az adóévben meghaladja a 25 millió, illetve a 120 millió forint bevételi értékhatárt, akkor az adó alapját az adóévre és az azt követő adóévre az általános szabályok alapján köteles megállapítani.

A kisvállalati adó hatálya alá tartozók részére a fentieken kívül továbbra is fennáll a Htv. 39/B. §. szerinti adóalap-megállapítás lehetősége.

Adóalap

A kisvállalkozó adóalapja székhelye és telephelye szerinti önkormányzatonként a bevétel függvényében sávosan az alábbiak szerint alakul:

• 2,5 millió forint, ha a kisvállalkozó bevétele az adóévben a 12 millió forintot nem haladja meg,
• 6 millió forint, ha a kisvállalkozó bevétele az adóévben a 12 millió forintot meghaladja, de a 18 millió forintot nem haladja meg,
• 8,5 millió forint, ha a kisvállalkozó bevétele az adóévben a 18 millió forintot meghaladja, de a 25 millió forintot – kiskereskedelmi tevékenységet végző kisvállalkozó esetén a 120 millió forintot - nem haladja meg.

Ha az adóév 12 hónapnál rövidebb, akkor az adóévi adóalap napi arányosítással számított időarányos összeg.

A kisvállalkozónak az egyszerűsített adóalap-megállapítási módszer alkalmazása esetén nincs adóalap megosztási kötelezettsége a székhely és a telephelyek között, mivel minden érintett önkormányzatnak azonos nagyságú, tételes adóalap után kell megfizetni az adót. Ebben az esetben a kisvállalkozónak székhelyén és a telephelyén is ezzel a módszerrel kell megállapítania az adóalapot. A kisvállalkozónak mérlegelnie kell, hogy amennyiben több önkormányzat területén is rendelkezik székhellyel, telephellyel, megéri-e ezen módszer alkalmazását választania.

Egyszerűsített adóalap-megállapítás esetén adómentesség, adókedvezmény, adócsökkentés nem vehető igénybe.

Bevallás

A Htv. szerinti kisvállalkozónak főszabály szerint adóbevallást nem kell benyújtania, iparűzési adóalapot nem kell megállapítania, ha az adóévi bevétele ugyanabba a bevételi sávba esik, mint az előző adóévben.

Bevallás benyújtása csak akkor szükséges, ha

• a bevételeinek növekedése miatt év közben adóalapsávot vált, így magasabb adóalap irányadó rá, és ekkor a különbözeti adót meg kell fizetni, vagy
• az adóévi bevétele az előző évihez képest kevesebb, az alacsonyabb adóalap irányadó rá, és az adóelőleg és az adóévi adó összege különbözetének a visszatérítését kéri,
• soron kívüli bevallást kiváltó esemény (pl. átalakulás, megszűnés) következik be.

Ha a kisvállalkozó nem nyújt be adóbevallást, akkor azt úgy kell tekinteni, hogy az adóévi adófizetési kötelezettségének az adóévi adóelőleg megfizetésével tett eleget.

Adó- és adóelőleg-fizetés

Egyszerűsített adóalap-megállapítás esetén az adóévi adóelőleget, amely változatlan bevételi sáv esetén megegyezik a tárgyévet megelőző évi adó összegével is, a kisvállalkozónak évente csak egyszer, az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig kell fizetnie. A tárgyévi magasabb bevételi sáv elérése esetén a tárgyévi adóelőleget meghaladó adót az adóévet követő év ötödik hónapjának utolsó napjáig kell megfizetni.

Ez azt jelenti, hogy a 2024. évi adóelőleg összege megegyezik a 2023. évi adó összegével, melyet 2024. május 31-ig kell megfizetni. Ha az adózó 2024. évi bevétele alapján magasabb bevételi sávba lép, akkor a 2024. évi adóelőleg és az adó különbözetét 2025. május 31-ig kell megfizetnie.

Speciális szabály vonatkozik az adózókra abban az adóévben, amelyikben áttérnek az egyszerűsített adóalap megállapítási módszerre, és az adózó előző adóévi árbevétele a 25 millió, illetve 120 millió forintot nem haladja meg, mert ekkor az adóelőleg összege az előző adóévi bevételre vetített adóalap és az önkormányzati adómérték szorzata.

2024. január 1-jétől egy új adóelőleg szabály került a Htv-be, mely azt az esetet szabályozza, amikor a kisvállalkozó az önkormányzat illetékességi területén az adóév közben telephelyet létesít, vagy székhelyét áthelyezi, és az előző adóévi bevétele a 25 millió, illetve 120 millió forintot meghaladja, mivel erre az esetre eddig nem volt adóelőleg fizetésére vonatkozó szabály.

Az adóelőleg vetítési alapjának számítása során az egyszerűsített adóalap-megállapításnál alkalmazható legmagasabb adóalap, a 8,5 millió forint összegéből kell kiindulni és azt korrigálni kell az adókötelezettség keletkezésétől számítva az adóévből hátralévő napok számával. Ezt a vetítési alapot kell az önkormányzati rendelet szerinti adómértékkel szorozni, hogy az adóelőleget megkapjuk.

Abban az adóévben, amikor a vállalkozó áttér az egyszerűsített adóalap-megállapításra, akkor az adóév harmadik hónapjának 15. napján esedékes, a már korábban bevallott adóelőleget az eredeti esedékességkor meg kell fizetni. Így, ha valaki 2024-es adóévre most választja ezt az egyszerűsített adóalap-megállapítást, akkor a 2024. március 15-én esedékes adóelőleget meg kell fizetnie. Ez az összeg beszámít a 2024. május 31-ig megfizetendő iparűzési adóelőleg összegébe.