Főszabály szerint az létesíthet munkaviszonyt, aki a 16. életévét betöltötte. Az iskolai szünet alatt azonban az is lehet munkavállaló, aki elmúlt 15 éves és nappali rendszerben tanul. Ha a tanuló 18 év alatti, akkor csak törvényes képviselője hozzájárulásával dolgozhat. A munkavégzés bármilyen formájához adóazonosító jel szükséges.

A diákok bérének, díjazásának megállapítása során, illetve a bejelentési kötelezettség teljesítésekor a munkáltatónak ugyanazokat a szabályokat kell alkalmaznia, mint a nem diákok foglalkoztatása esetében.

 

MUNKAVISZONY:

Munkajogi szabályok

Ha a diákok munkaviszonyban látják el a feladatukat, akkor a Munka törvénykönyvének (Mt.) rendelkezéseit kell alkalmazni, különös tekintettel azokra a szabályokra, amelyeket a fiatal munkavállalókra ír elő a jogszabály.

A tanulók 18 éves kor alatt fiatal munkavállalónak minősülnek. Az Mt. fiatal munkavállalókra vonatkozó előírásait akkor is figyelembe kell venni, ha a diákot nem munkaviszony keretei között, hanem megbízási szerződés keretében vagy iskolaszövetkezeten keresztül foglalkoztatják.

A fiatal munkavállaló számára éjszakai munka, valamint rendkívüli munkaidő (túlóra) nem rendelhető el. Ezen felül a fiatal munkavállaló napi munkaideje legfeljebb nyolc óra lehet. Ha a fiatal több munkaviszonyban is áll, akkor valamennyi munkaidőt össze kell számítani.

Azoknak a munkáltatóknak, akik munkaidőkeretet alkalmaznak, számolniuk kell azzal, hogy a fiatal munkavállalókat csak egy hetes munkaidőkeretbe lehet beosztani.

A fiatalkorúak egészsége és biztonsága kiemelt védelmet igényel, ezért speciális szabályok vonatkoznak a munkaközi szünetre és a napi pihenőidőre. Négy és fél órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaidő esetén legalább harminc perc, hat órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaidő esetén legalább negyvenöt perc munkaközi szünetet kell biztosítani a fiatalok számára, míg a napi pihenőidőnek el kell érnie a tizenkét órát.

A fenti speciális szabályokon túlmenően a fiatal munkavállalókra természetesen vonatkozik az Mt. többi előírása is, így őket is megilleti szabadság, de ugyanúgy kötelesek teljesíteni a munkaviszonyból eredő kötelezettségeiket, ahogyan a felnőtt munkavállalók is.

Adózás:

A diákokat is megilleti a minimálbér, illetve a garantált bérminimum.

Adózási szempontból a diákok munkaviszonyból származó jövedelme ugyanúgy bérjövedelem, mint bármely más munkavállalónál. A bruttó bérből a 15%-os személyi jövedelemadót a munkáltató vonja le, vallja be és fizeti meg.

2022. január 1-től adóalap-kedvezményt vehetnek igénybe a 25 év alatti fiatalok (25 év alatti fiatalok kedvezménye), így a diákokat is megilleti ez a kedvezmény. A kedvezmény az összevont adóalapba tartozó jövedelemre vehető igénybe, ilyen jövedelem például a munkabér, táppénz, vállalkozói kivét, megbízási díj.

Ez azt jelenti, hogy a kedvezményre jogosult fiatalnak nem kell az összevont adóalapba tartozó jövedelmek után személyi jövedelemadót fizetnie a jogosultsági időszakban a kedvezmény havi összegéig, mely 2024. évben 576 601 forint. A 25 év alatti fiatalok esetében a munkáltatónak - főszabály szerint - nem kell levonnia, bevallania és befizetnie a 15%-os személyi jövedelemadót.

A munkaviszonyban álló tanuló biztosítottnak minősül, ezért 18,5 % társadalombiztosítási járulékot fizet, melyet a munkáltató a bruttó bérből von le, vall be és fizet meg.

A fentieken kívül a munkáltató a bruttó bérre számítva 13% szociális hozzájárulási adót fizet.

 

 

ISKOLASZÖVETKEZET:

Munkajogi szabályok

A diákok körében gyakori, hogy iskolaszövetkezeten keresztül végeznek munkát. A diákszövetkezeti foglalkoztatás egy olyan atipikus munkavégzési forma, amely során a diák és a szövetkezet között áll fenn jogviszony, azonban a diák egy olyan harmadik személy számára végez feladatot, akivel nem áll jogviszonyban.

A szövetkezet jogi sajátossága, hogy a természetes személy tagok (iskolaszövetkezet esetében a diákok) kötelesek a szövetkezet számára személyes közreműködést teljesíteni. Ez általában maga a munka, amit a szövetkezettel szerződő harmadik félnél látnak el.

A szövetkezeti foglalkoztatás egy sajátos, megbízási jellegű jogviszony, nem pedig munkaviszony. Épp emiatt a diákokkal nem munkaszerződést köt a szövetkezet, illetve az Mt-nek csak az alábbi, kivételes szabályai alkalmazandók a diákmunkára, ellentétben a hagyományos munkaviszonnyal.

Annak ellenére, hogy a diák foglalkoztatása nem keletkeztet munkaviszonyt, a diákokat is megilleti a minimálbér, illetve a garantált bérminimum.

A munkaviszonyban foglalkoztatottakkal azonos mértékű munkaközi szünet, illetve napi pihenőidő illeti meg a szövetkezeti tagot is. Így, ha a tag feladat teljesítésének tartama a napi hat órát meghaladja, napi húsz, ha a napi kilenc órát meghaladja, további napi huszonöt perc szünet illeti meg. Itt is érvényes a fent már említett speciális szabály, ha 18. életévét még nem töltötte be a tag, akkor hosszabb szünetek járnak neki.

A fiatal munkavállalókra és a munkabér védelmére vonatkozó szabályokon kívül az Mt. munkavállalót védő előírásai nem érvényesülnek. Így nem illeti meg a diák szövetkezeti tagot például szabadság, végkielégítés, nem alkalmazandó a felmondási tilalom és felmondási korlátozások sem.

Adózás:

Tekintettel arra, hogy a diákszövetkezeti tag a szövetkezeti foglalkoztatásra tekintettel nem válik biztosítottá, ezért az őt megillető bruttó jövedelemből nem kell levonni és megfizetni a 18,5%-os társadalombiztosítási járulékot, és nem kell szociális hozzájárulási adót sem fizetni.

A bruttó bérből a 15% személyi jövedelemadót az iskolaszövetkezetnek kell levonnia, bevallania, és megfizetnie.

Ha a 25 év alatti fiatal az iskolaszövetkezet tagjaként nem önálló tevékenységből származó olyan jövedelmet kap, amely után igénybe veheti a fiatalok kedvezményét, akkor jogosultsági hónaponként 576 601 forintig nem kell 15 % személyi jövedelemadót sem fizetnie.

 

MEGBÍZÁSI JOGVISZONY

A diákoknak is van lehetősége arra, hogy polgári jogi jogviszony alapján végezzenek munkát. Értelemszerűen erre a jogviszonyra az Mt. szabályai nem alkalmazhatók, hanem a Ptk. megbízási szerződésre irányadó előírásait kell figyelembe venni. A megbízási szerződés alapján kapott díjazás önálló tevékenységből származó jövedelemként adóköteles.

Adózás:

A személyi jövedelemadót az önálló tevékenységből származó bevételnél a költségekkel csökkentett jövedelem után kell megállapítani.

A munkaviszonyból származó jövedelemmel ellentétben az önálló tevékenységből származó bevétellel szemben költséget lehet elszámolni. Ennek kétféle módja van: a tételes, illetve a 10 %-os, bizonylat nélküli költségelszámolás.

Az adó mértéke szintén 15 %. Ha a 25 év alatti fiatal megfelel az Szja tv. szerinti feltételeknek, akkor jogosultsági hónaponként 576 601 forintig nem kell személyi jövedelemadót fizetnie.

Megbízási jogviszony esetén a diák nem lesz automatikusan biztosított. A biztosítási jogviszony feltétele, hogy a diák havi jövedelme elérje a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér összegének 30 %-át, illetve naptári napokra annak 30-ad részét. 2024-ben a minimálbér összege 266 800 forint, melynek 30 %-a 80 040 forint. Ha nem egész hónapban dolgozik a diák, akkor az egy napra jutó díjazásnak 2668 forintot kell elérnie ahhoz, hogy biztosított legyen.

Ha a biztosítási jogviszony létrejön, a tanuló 18,5 % társadalombiztosítási járulékot fizet. A járulékot ebben az esetben is a foglalkoztató vonja le, vallja be és fizeti meg. Ha a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban foglalkoztatott diák havi díjazása nem éri el a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér összegének 30 %-át, akkor nem jön létre biztosítási jogviszony, ezért járulékot sem kell fizetnie.

A tanulónak mind a munkaviszonyból, mind pedig a megbízási jogviszonyból származó jövedelemről szja-bevallást kell benyújtania a tárgyévet követő év május 20-ig. A bevallást akkor is el kell készíteni, ha valaki nem töltötte be még a 18. életévét. A NAV a bevallás-tervezetet részükre is elkészíti. A kiskorú esetén az adóbevallási tervezetet a törvényes képviselő ismerheti meg és hagyhatja jóvá.

 

EGYSZERŰSÍTETT FOGLALKOZTATÁS

A diák egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonyban is dolgozhat, de csak az erre vonatkozó jogszabályban meghatározott területeken és időtartamban.

Egyszerűsített módon létesíthető munkaviszony:

• mezőgazdasági, továbbá turisztikai idénymunkára vagy
• alkalmi munkára.

Alkalmi munkára a munkáltató és a munkavállaló

• összesen legfeljebb 5 egymást követő naptári napig,
• 1 naptári hónapon belül összesen legfeljebb 15 naptári napig, és
• 1 naptári éven belül összesen legfeljebb 90 naptári napig létesíthet határozott időre munkaviszonyt.

Adózás:

Egyszerűsített foglalkoztatás esetén a munkáltató fizeti a közterhet. A diáknak nem kell fizetnie társadalombiztosítási járulékot és szja-előleget sem. Az egyszerűsített foglalkoztatottként alkalmazott személy nem minősül a Tbj. szerinti biztosítottnak, kizárólag nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, valamint álláskeresési ellátásra szerez jogosultságot.

Az így végzett munka ellenértéke munkaviszonyból származó bérjövedelem. A diáknak az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelemét csak akkor kell feltüntetnie az szja-bevallásban, ha az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétele meghaladja a mentesített keretösszeget.

A munkáltató által fizetendő közteher a hónap első napján érvényes minimálbérhez vannak kötve és a munkaviszony minden naptári napjára megfizetendő munkavállalónként:

- alkalmi munka esetén a hónap első napján érvényes minimálbér 1%-a, azaz 2.700 forint,

- mezőgazdasági és turisztikai idénymunkánál a hónap első napján érvényes minimálbér 0,5%-a, azaz 1.300 forint,

- filmipari statiszta esetén a hónap első napján érvényes minimálbér 3 %-a, azaz 8.000 forint.

A foglalkoztatónak a közterhet az alkalmazás hónapját követő hó 12-ig kell bevallania és 100 Ft-ra kerekítve megfizetnie.

 

MUNKAVÉDELEM:

A Munka Törvénykönyvével ellentétben, a Munkavédelmi törvény kiterjed minden szervezett munkavégzésre, függetlenül attól, hogy az milyen formában történik. Emiatt diákmunka esetén is szem előtt kell tartani az egyes munkavédelmi előírásokat így többek között a megfelelő védőeszköz, illetve védőruházat, illetve az egészséges és biztonságos munkakörülmények biztosítását.

Fontos továbbá, hogy diákmunka esetén sem mellőzhető a munkaköri alkalmassági vizsgálat, az ugyanis kizárólag egyszerűsített foglalkoztatás esetén hagyható el.

A munkáltató, kifizető köteles a kifizetéskor igazolást adni a diáknak a kifizetett összegről, a levont szja-előlegről, az egyéni járulékokról, illetve társadalombiztosítási járulékról. Az adóévet követő év január 31-éig adóévi összesített igazolást (M30) kell adni a diáknak is.