A 2023. évi LXXXIV. számú a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókról és ezzel összefüggésben egyes adótörvények módosításáról szóló törvény 2023. december 31-én lépett hatályba.  

A globális minimumadó bevezetésének célja, hogy korlátozza az országok közötti adóversenyt, csökkentse az adóelkerülést és biztosítsa az adózási átláthatóságot. Az új szabályozás a multinacionális vállalatcsoport, illetve a nagy méretű belföldi vállalatcsoport csoporttagjaira kiegészítő adófizetési kötelezettséget ír elő, hogy a vállalatcsoport tényleges adóterhelése elérje a 15 százalékos globális minimumadószintet.

Globális minimumadó alanyai és bejelentési kötelezettség

A szabályozás azon Magyarországon illetőséggel rendelkező multinacionális vállalatcsoport, illetve nagyméretű belföldi vállalatcsoport belföldi csoporttagjára vonatkozik, melyek esetében a csoporttag végső anyavállalat által készített konszolidált pénzügyi beszámoló szerinti éves bevétele az adóévet közvetlenül megelőző négy adóév közül legalább kettőben eléri vagy meghaladja a 750 millió euró értékhatárt.

Ha a belföldi csoporttag a 2024-es adóév kapcsán a kiegészítő adó alanyává válik, akkor az első nagyobb kötelezettsége, hogy a 2024-es adóév kezdő napjától számított 12 hónapon belül, tehát naptári éves adózók esetén 2024.12.31-ig bejelentési kötelezettségének elehet tegyen a magyar adóhatóság felé. Fontos, hogy a bejelentési kötelezettség azokra a vállalatokra is vonatkozik, melyek főszabály szerint alanyai a globális minimumadónak, de meghatározott feltételek alapján mentességet élveznek a globális minimumadó megfizetése alól.

Nyomtatvány

A bejelentési kötelezettséget elektronikus úton lehet megtenni a GLOBEA (a globális minimumadó-szintet biztosító kiegészítő adók kapcsán fennálló adóalanyiságról, valamint a vállalatcsoport egyes adatairól) és a GLOBEM (Összes belföldi csoporttag nevében eljáró kijelölt helyi szervezet bejelentése a belföldi csoporttagok adatairól) nyomtatványon.

A nyomtatványon meg kell adni a végső anyavállalat adatait (név, illetőség országa, adószám, közösségi adószám), illetve a belföldi csoporttag adatait. Ezen túl nyilatkozni kell arról, hogy a végső anyavállalat vagy az adott csoporttag az adott évre fog-e beadni adatszolgáltatást, illetve kiegészítő adóbevallást.

I. Globális minimumadó megfizetése

A globális minimumadó-szabályozás lényege, hogy ha egy vállalatcsoport tagjai egy adott országban nem érik el a 15%-os minimum effektív adóterhet, akkor a különbözetet, azaz a "kiegészítő adót"  valamelyik országnak be kell szednie. A szabályozás egy sorrendet állít fel:

1. Elsőként az aluladóztatott leányvállalat országa jogosult beszedni a kiegészítő adót, az ún. elismert belföldi kiegészítő adó (QDMTT) formájában.
2. Ha ez nem történik meg, akkor az anyavállalat országa szedi be az adót a jövedelem-hozzászámítási szabály (IIR) alapján.
3. Végül, ha a fentiek alapján nem szedhető be a kiegészítő adó, az aluladóztatott kifizetések szabálya (UTPR) szerint valósul meg az adóbeszedés.

Magyarország esetében az elismert belföldi kiegészítő adó különösen fontos, mivel a 9 százalékos társasági adókulcs miatt nagyobb eséllyel fordulhat elő, hogy a multinacionális vállalatok hazai leányvállalatai nem érik el a 15 százalékos minimumot. A tényleges adómérték számításához azonban figyelembe lehet venni a lefedett adókat. Lefedett adónak kell tekinteni különösen (de nem kizárólagosan) a társasági adót, a helyi iparűzési adót, az energiaellátók jövedelemadóját és az innovációs járulékot.

A belföldi csoporttag vagy a nevében eljáró kijelölt helyi szervezet köteles:

- az adóévre vonatkozóan elismert belföldi kiegészítőadó-előleget megállapítani, bevallani és megfizetni. Ezt az állami adó- és vámhatóság által rendszeresített nyomtatványon kell megtenni, és az adóév utolsó napjától számított tizenegyedik hónap 20. napjáig kell teljesíteni. Az előleg összege megegyezik az adóévre várhatóan fizetendő elismert belföldi kiegészítő adó összegével.

- az adóévre vonatkozóan a NAV által rendszeresített nyomtatványon kiegészítő adóbevallást benyújtani és adatot szolgáltatni. A kiegészítő adóval kapcsolatos bevallást legkésőbb az adatszolgáltatással érintett adóév utolsó napjától számított 15 hónapon belül kell benyújtani a NAV-hoz, és a kiegészítő adót is eddig kell megfizetni. Az első, átmeneti év során, a határidő 18 hónap.

II. Mentességek

A belföldi kiegészítő adó kapcsán a törvény többféle mentességet biztosít, a részletszabályokat azonban külön kormányrendelet tartalmazza majd.

Gazdasági jelenléten alapuló nyereségkivétel (SBIE): Adóévenként választható mentesítés. Ez a szabály a tényleges bérköltséghez és a tárgyi eszközökhöz köti a mentesítés számítását, valós gazdasági jelenlétet, személyi és tárgyi feltételek meglétét feltételezi.

Kezdeti ötéves mentesség: Ezen rendelkezés szerint két esetben lehet nullára csökkenteni a Magyarországon fizetendő kiegészítő adót:

1. Ha a multinacionális vállalatcsoport nemzetközi tevékenysége kezdeti szakaszának első öt évében legfeljebb hat országban van jelen, és a magyar tagokon kívüli tagjainál a jelentős tárgyi eszközök együttes könyv szerinti értéke nem haladja meg az 50 millió eurót.
2. Nagyméretű belföldi vállalatcsoportok, amelyek csak magyar tagokkal rendelkeznek, szintén élvezhetik az öt éves kezdeti mentességet, attól az évtől, amikor először esnek a törvény hatálya alá.

De minimis kizárás: Adóévenként választható ez a mentesítés akkor, ha a belföldi illetőséggel rendelkező összes csoporttag átlagos elismert bevétele kevesebb, mint 10 millió euró, és az átlagos elismert eredménye negatív vagy kevesebb, mint 1 millió euró. A mutatókat három év (adott adóév és azt megelőző két adóév) átlagában kell vizsgálni.

CbCR átmeneti mentességek „Safe Harbour”: Az OECD iránymutatása szerint három évig alkalmazható átmeneti mentességek, amelyek a vállalatcsoport transzferár-dokumentáció részét képező CbCR-jelentésének adatai alapján egyszerűsített számításokkal mentesítik a vállalatokat a kiegészítő adó alól. Ezek a „de minimis teszt”, az egyszerűsített tényleges adókulcs teszt és a rutin profitteszt.

• De minimis teszt: Adóévenként választható ez a mentesítés akkor, ha a belföldi illetőséggel rendelkező összes csoporttag átlagos elismert bevétele kevesebb, mint 10 millió euró, és az átlagos elismert eredménye negatív vagy kevesebb, mint 1 millió euró.
• Egyszerűsített tényleges adókulcs teszt (ETR): Ez a mentesítés választható, ha a cégcsoport beszámolójában kimutatott nyereségadó-ráfordítás és az országonkénti jelentésben szereplő adózás előtti eredmény hányadosa eléri a 15 százalékot (a 2024-es adóévben).
• Rutin nyereségteszt: Mentesülhet a csoporttag a kiegészítő adó fizetése alól, ha a magyarországi csoporttagok gazdasági jelenléten alapuló nyereségkivételének összege eléri vagy meghaladja a CbCR jelentésben a Magyarországra eső adózás előtti eredményt.

A következő részben pedig a transzferár dokumentáció részét képező CbCR-jelentéshez kapcsolódó bejelentési kötelezettséget ismertetjük.

Country-by-Country jelentés

 Az OECD Irányelvek alapján a transzferár dokumentációk háromszintű megközelítésében a dokumentáció három szintje a Master File, Local File és Country-by-Country jelentés. A Master File a vállalatcsoport egészére vonatkozó információkat tartalmazza, a Local File az egyes csoporttagok, helyi adózók lényeges ügyleteit mutatja be részletesen. A Country-by-Country jelentés a vállalatcsoport jövedelmének globális allokálására és a megfizetett adókra vonatkozó információkat foglalja össze, kiegészítve a vállalatcsoport gazdasági tevékenységének helyére vonatkozó mutatókkal és ezzel lehetővé teszi az adóhatóságok számára a magasabb szintű kockázatelemzést, statisztikai kimutatások elkészítését.  

Az országonkénti jelentésre vonatkozó automatikus információcsere-szabályok hazai jogrendszerbe átültetett előírásai szerint az adózóknak két féle kötelezettsége keletkezhet a jelentéssel kapcsolatban:  

· végső anyavállalatként, kijelölt szervezetként, vagy adatszolgáltatásra kötelezett társaságként el kell készíteniük a jelentést, vagy  

· bejelentést kell tenniük arra vonatkozóan, hogy a jelentést vállalatcsoportjuk mely tagja készíti el.

Az országonkénti jelentés (country-by-country reporting) benyújtására kötelezett:

az a multinacionális vállalatcsoport, amelynek az adatszolgáltatási üzleti évet megelőző pénzügyi évre vonatkozó konszolidált éves beszámolójában szereplő összevont bevétele eléri a 750 millió eurót, vagy a MNB által közzétett 2015. január havi átlagos devizaárfolyam alapján számított 750 millió eurónak megfelelő forintösszeget. Ha a vállalatcsoport végső anyavállalatának székhelye Magyarország területén kívül található, akkor a határérték számításához a 750 millió eurónak a helyi valutában kifejezett összegét kell vizsgálni.

Magyar társaság –főszabályként - akkor kötelezett országonkénti jelentés teljesítésére, ha magyar adóügyi illetőségű végső anyavállalatnak minősül.  

A végső anyavállalat azonban bizonyos feltételek teljesítése esetén kijelölhet akár egy csoporttagot, mint kijelölt szervezetet az országonkénti jelentés vállalatcsoport nevében való benyújtására.

A magyar csoporttag lehet a kötelezett az országonkénti jelentést elkészíteni akkor is, ha a multinacionális vállalatcsoportnak nincs olyan csoporttagja, mely teljesíti az országonkénti jelentés benyújtási kötelezettséget.

Bejelentésre kötelezett magyar csoporttag:  

Az országonkénti jelentés teljesítésére kötelezett multinacionális vállalatcsoport magyar csoporttagjának, aki saját maga nem kötelezett az országonkénti jelentés benyújtására, köteles a ’T201T változásbejelentő nyomtatványon mind a magyar adóügyi illetőségű csoporttag, mind a multinacionális vállalatcsoport kapcsán minimális adatok bejelentésére.

A bejelentést évente meg kell tenni, még akkor is, ha nincs változás az adatokban.

Amennyiben változás történik a bejelentett adatokban, úgy azt 30 napon belül be kell jelenteni az adóhatóságnak.

A határidőket és a bejelentéshez használandó nyomtatványokat a következő táblázat foglalja össze:

Az adóhatóság a bejelentés során kapott adatokat a pénzügyi év utolsó napjától számított 15 hónapon belül megosztja azon államok hatóságaival, ahol további csoporttag található. 

Szankciók:

Az adóhatóság a globális minimumadóval kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása, késedelmes teljesítése esetén ötmillió forint, a globális minimumadóra vonatkozó bevallási kötelezettség elmulasztása, késedelmes, hiányos, hibás vagy valótlan adattartalmú teljesítése esetén tíz millió forint mulasztási bírságot szabhat ki.

A CbC jelentés kapcsán az adóhatóság az adatszolgáltatási, bejelentési, illetve a változásbejelentési kötelezettség elmulasztása, késedelmes, hibás, valótlan tartalmú vagy hiányos teljesítése esetén a bejelentésre, adatszolgáltatásra kötelezettet 20 millió forintig terjedő bírsággal sújtható.