A munkába járással kapcsolatos térítési szabályokat a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: „Rendelet”), az adófizetési kötelezettségek részletszabályairól a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban SZJA tv.) rendelkezik.

Fontos hangsúlyozni, hogy munkába járási költségtérítést  a munkaviszony, illetve azzal azonos tartalmú jogviszony (pl. közalkalmazott, köztisztviselő, bíró, ügyész, stb.) fennállása esetén fizethető.

A Rendelet a munkáltató számára állapít meg kötelezettséget, és meghatározott feltételek fennállása esetén - további mérlegelés nélkül – köteles az utazási költségeket megtéríteni a munkavállaló számára a Rendeletben rögzített mértékben és elszámolás mellett.

A Rendelet azonban nem zárja ki, hogy a munkáltató a saját pénzügyi helyzete vagy más gazdasági indokai mentén a Rendeletben meghatározott kötelező eseteken túl vagy a kötelezően előírt mértéket meghaladó módon térítse meg a munkavállalónak a munkába járás költségeit az SZJA törvény előírásai alapján.

I. Kötelezően térítendő munkabajárás kapcsán felmerülő költségek

Elsőként fontos tisztázni a munkába járás pontos definícióját, mely a Rendelet értelmében

• a közigazgatási határon kívülről a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő utazás,
• a közigazgatási határon belül, a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő napi munkába járás és hazautazás is, ha a munkavállaló a munkavégzéshelyét sem helyi, sem helyközi közösségi közlekedéssel nem tudja elérni.

A Rendelet a munkavállaló kötelezettségeként írja elő, hogy ha munkába járás jogcímén utazási költségtérítést vesz igénybe, akkor nyilatkozzon a lakóhelyéről, tartózkodási helyéről, és arról, hogy a napi munkába járás a lakóhelyéről vagy a tartózkodási helyéről történik-e.

A Rendelet a közösségi közlekedési eszközök használatát részesíti előnyben, az azok használatával összefüggésben felmerülő kiadásokat köteles a munkáltató megtéríteni, és csak meghatározott szűk körben tekinti kötelezőnek a munkáltató számára a saját személygépkocsival történő utazás költségeinek részleges megtérítését.

1. Közösségi közlekedés igénybevétele

Közösségi közlekedés igénybevételével történő munkába járás esetén, a Rendelet értelmében a munkáltató köteles a következő jegy, - és bérlet típusok árának legalább 86%-át megtéríteni:

• bármely menetjegy vagy bérlet
• helyközi országbérlet, helyközi vármegyebérlet, továbbá egyéb kisebb területi érvényességű bérletek.

A Rendelet szabályai alapján költségtérítés kötelezően a 2. osztályú jegyekre vonatkozik, a munkáltató nem köteles az IC pótjegyet vagy helyjegyet elszámolni, de döntése alapján az SZJA törvény alapján adómentesen adható, ha a napi munkába járást és hazautazást szolgálja.

2. Gépjármű igénybevétele

A fentieken túl a Rendelet további eseteket is megfogalmaz, melyek kapcsán kötelező pénzbeli térítést fizetni a munkavállalónak. A térítés kötelező mértéke az SZJA törvényben munkába járás költségtérítése címén meghatározott összeg 60%-a, jelenleg 18 Ft /km (30 Ft a 60%-a). Ebbe a kategóriába sorolhatóak a következő esetek:

1. amennyiben a munkahely tömegközlekedéssel nem megközelíthető,
2. a munkarend miatt vagy egyáltalán nem, vagy csak hosszú várakozással lehet a tömegközlekedést igénybe venni (pl. éjszakai műszak),
3. a munkavállalónak bölcsődei ellátást igénybe vevő vagy tíz év alatti köznevelési intézményben tanuló gyermeke van,
4. a munkavállalónak óvodás vagy bölcsődés gyermeke van

A költségtérítés nem csak saját gépjárműre vonatkozik, hanem akár kerékpár, motorkerékpár vagy más járművel történő munkába járásra is. Ha több munkavállaló megegyezik, hogy egyikük autójával mennek a munkahelyre, akkor mindegyik munkavállalónak jár a költségtérítés, függetlenül attól, hogy kinek az autójával utaznak.

A c) és d) esetekben a munkáltató saját döntése alapján a közigazgatási határon belülről történő munkába járást a Rendelet szerinti munkába járásnak minősítheti. Ekkor  is a 18 Ft/km munkába járás költségtérítést fizeti a munkavállaló részére.

3. Hazautazással kapcsolatos költségtérítés

A Rendelet értelmében hazautazás a munkahelyről legfeljebb hetente egyszer – az általános munkarendtől eltérő munkaidő-beosztás esetén legfeljebb havonta négyszer – a lakóhelyre történő oda- és visszautazás.

A munkáltató köteles az a) pontban felsorolt esetekben a munkavállaló hétvégi hazautazásának költségeit megtéríteni hetente 1 alkalommal, havonta maximum 4 alkalommal. 2025-ben a kötelezően térítendő összeg 58 320Ft/ hó.

A munkáltató saját döntése alapján azonban adómentesen kifizetheti a hazautazás teljes költségét is.

II. Munkáltató döntése alapján adott költségtérítés

Ahogy fent is írtuk a munkáltató a Rendeletben írt  esetekben és értékben - további mérlegelés nélkül – köteles az utazási költségeket megtéríteni. A Rendelet azonban nem zárja ki, hogy a munkáltató saját döntése alapján más módon vagy a kötelezően előírtnál nagyobb mértékben térítse meg a munkavállalónak a munkába járás költségeit.

A költségtérítés adókötelezettségével kapcsolatban az SZJA tv. 25. § (2) bekezdése rendelkezik. Ez a szabály szélesebb körben biztosítja, hogy a munkába járás címén fizetett költségtérítést ne kelljen figyelembe venni bevételként a magánszemély jövedelmének megállapításánál. Az ezen a jogcímen fizetett költségtérítés esetében is vizsgálandó körülmény, hogy megvalósul-e a munkába járás.

Az SZJA törvény alapján a nem önálló tevékenységből származó jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni azt a bevételt, amelyet a magánszemély a munkáltatótól a Rendelet szerinti munkába járás esetén

1. az utazási bérlettel, az utazási jeggyel történő, a Rendelet által előírt elszámolás ellenében, legfeljebb a bérlet, a jegy árát meg nem haladó értékben (ideértve azt az esetet is, ha a juttatás a munkáltató nevére szóló számla ellenében történő térítés formájában valósul meg); vagy
2. költségtérítés címén (ideértve különösen a saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítését is)

• a munkában töltött napokra a munkahely és a lakó- vagy tartózkodási hely között és/vagy
• hétvégi hazautazásra a munkahely és a lakóhely között

közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével kilométerenként 30 Ft értékben kap a magánszemély.

1. Közösségi közlekedés igénybevétele

Ha a Rendelet szerint munkába járásnak minősülő bármelyik eset megvalósul, a munkáltató akár a bérlet, jegy teljes árát is megtérítheti. A Rendelet szerinti 86 %-os kötelező mértéket meghaladó rész adómentesjuttatás  lesz.

2. Gépjármű igénybevétele

A munkáltató munkába járás címén pénzbeli térítést is adhat a munkavállalónak az utazási jeggyel, utazási bérlettel történő elszámolás helyett olyan esetben is, ami nem tartozik a Rendeletben meghatározott esetkörbe. Ez az összeg kilométerenként – a munkahely és a lakóhely között közforgalmú úton mért oda-vissza távolságot alapul véve, a munkában töltött napokra számítva – 30 Ft-ig adómentes.

Nincs akadálya annak sem, hogy a munkáltató kilométerenként 30 Ft-nál magasabb összegű költségtérítést fizessen a munkavállalónak, azonban ilyenkor a 30 Ft-ot meghaladó rész a munkavállaló munkaviszonyból származó jövedelmeként adóköteles lesz.

A költségtérítés ebben az esetben is nem csak saját gépjárműre vonatkozik, hanem akár kerékpár, motorkerékpár vagy más járművel történő munkába járásra is.

A rendelkezés a hétvégi hazautazás esetében is alkalmazható.

A fentieken túl a munkaadó abban az esetben is adhat 30 Ft/km térítést, ha a munkavállaló közösségi közlekedés igénybevételével jut el a munkahelyére, de a jegyet vagy bérletet nem számoltatja el.

III. Költségek elszámolása

Közösségi közlekedés esetén  főszabály szerint a térítés kifizetéséhez – a Rendelet előírásaival összhangban – elegendő a bérlet, jegy leadása, a számla nem kötelező. De nem keletkezik adóköteles bevétel akkor sem, ha a térítést a munkáltató nevére szóló számla ellenében fizetik ki.

Az elszámolás történhet papíralapú jeggyel, bérlettel, számlával.

Ha a munkába járáshoz a menetjegyet vagy a bérletet elektronikus formában (papírra ki nem nyomtatható módon) váltották meg, a költségelszámolás a bérlet vagy menetjegy vásárlásáról kiállított elektronikus számla és a szolgáltató által ahhoz kiadott igazolás alapján történik (számla + igazolás).

Ha gépjárművel történik a munkába járás, abban az esetben a munkahely és a munkavállaló otthona közötti legrövidebb út vehető figyelembe.

Szem előtt kell tartani, hogy nem adható egyidejűleg adómentes költségtérítés a közösségi közlekedésre és gépjárműre. Például, ha a munkavállaló egy hónapon belül gépjárművel és tömegközlekedéssel is járt a munkahelyre, akkor vagy a jegy/bérlet árát téríti a munkáltató adómentesen, vagy a gépjárműre vonatkozó költségtérítést.

Speciális szabályok a vármegye bérletre és az országbérletre

A Rendelet szerint helyközi országbérlet, helyközi vármegyebérlet, valamint egyéb olyan, az országosnál kisebb területi érvényességű bérlet kerülhet elszámolásra, amely meghatározott területen érvényes, továbbá alkalmas és szükséges a napi munkába járásra és hazautazásra történő felhasználásra.

A vármegye és országbérlet megjelenésével körültekintően kell eljárni, hogy melyiket mikor adhatja a munkáltató a munkavállaló számára adómentesen. A bérlettel kapcsolatos költségtérítés kifizetésekor nem a bérlet értéke a mérvadó, hanem a lakó, - vagy tartózkodási hely és a munkahely elhelyezkedése.

Lássuk, milyen esetben melyik bérlet biztosítható adómentesen:

1. Egy vármegyén belüli munkába járás: A munkáltató adómentesen megtérítheti a munkavállaló vármegyebérletének árát akár 100%-ban, ha az egy vármegyén belül utazik. Ha a munkáltató az országbérlet árát fizeti ki, akkor a vármegyebérlet ára feletti rész adóköteles.

2. Legalább két szomszédos vármegyét érintő munkába járás: A munkáltató adómentesen térítheti meg az országbérlet árának akár 100%-át, ha a munkavállaló rendszeresen legalább két szomszédos vármegyében utazik.

3. Napi munkába járás és hazautazás együttes költségtérítése: Ha a munkavállaló napi munkába járásra és hétvégi hazautazásra is kap költségtérítést, a munkáltató adómentesen térítheti meg az országbérlet árát.

Költségtérítés távmunka esetében

Ha a munkavállaló munkaszerződése alapján kizárólag távmunkában dolgozik, akkor a munkavégzés helye a szerződésben megjelölt lakcím, tehát nem az iroda. Ha a munkavállaónak be kell mennie a munkáltató székhelyére, az irodába, akkor az nem minősül munkába járásnak, így erre költségtérítés nem adható adómentesen. Ilyen esetben a kiküldetés szabályait kell alkalmazni.

Ha a munkavállaló hibrid formában dolgozik, akkor a munkahelyen töltött napokra a munkába járás költségtérítése igénybe vehető. Ebben az esetben a nyilvántartás alapján irodában töltött napokra számolható el a leadott jegy, vagy fizethető költségtérítés a személygépjárműre. Ebben az esetben nem kell arányosítani a bérletet, tehát a teljes havi bérlet elszámolható hibrid munkavégzés esetén is.