Kik a Pénzmosás elleni jogszabály kötelezettjei?

A leginkább érintettek közé tartoznak a pénzügyi és pénzügyi jellegű szolgáltatók, így a hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatók és az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak. Ezek olyan intézmények, amelyeknél napi szinten történnek pénzmozgások, így természetes, hogy a jogszabály szerint kiemelt szerepük van a pénzmosási tevékenység kiszűrésében.

Fontos szereplők továbbá a különböző szakmai szolgáltatók, akik közvetítőként, tanácsadóként vagy meghatalmazottként vesznek részt ügyletek lebonyolításában. Ide tartoznak az ingatlanügyletekkel foglalkozók, akik a nagy összegű ingatlantranzakciók miatt jelentős kockázatot hordoznak, valamint a könyvvizsgálók, könyvelők, adószakértők és adótanácsadók, akik olyan információkkal és ügyfélkapcsolatokkal rendelkeznek, amelyek alkalmasak lehetnek pénzmosási mintázatok felderítésére. De elegendő a jogszabály hatálya alá kerüléshez az is, hogyha a cégcsoport egyik tagja a csoport többi tagjának végez számviteli, könyvelési tevékenységet.

A törvény a nagy értékű árukkal kereskedőket is kötelezetté teszi, különösen akkor, ha tevékenységük során hárommillió forintot elérő vagy meghaladó készpénzfizetést fogadnak el vagy teljesítenek. A nemesfém-kereskedők pedig kifejezetten magas kockázatú körnek minősülnek, hiszen a nemesfémek könnyen mozgathatók és nagy értéket képviselnek.

Jelentős felelősség hárul azokra a jogi szakemberekre, akik közvetlenül vesznek részt szerződések és ügyletek létrehozásában – például ügyvédekre, ügyvédi irodákra, kamarai jogtanácsosokra és közjegyzőkre. Az ő tevékenységük során ugyanis könnyen előfordulhat, hogy egy ügyfél valamilyen konstrukcióval próbálja leplezni pénzeszközei eredetét.

A korszerű pénzügyi és vagyoni konstrukciók megjelenésével a Pmt. olyan szereplőkre is kiterjesztette a hatályát, mint a bizalmi vagyonkezelők, a virtuális eszközöket (pl. kriptoeszközöket) átváltó szolgáltatók, valamint a kriptotárca- vagy letétkezelő pénztárca-szolgáltatók. Ezeknél a digitális formában mozgó pénzeszközök miatt különösen fontos a szigorú szabályozás.

A műtárgypiacon működők szintén kötelezettek lehetnek, mivel a kulturális javak – például műalkotások vagy régiségek – könnyen alkalmasak lehetnek vagyon mozgatására és érték eltüntetésére. A Pmt. ezért hárommillió forint feletti ügyletek esetén a műtárgy-kereskedőket és közvetítőket is bevonja a kötelezett körbe, valamint azokat is, akik szabadkikötőkben foglalkoznak kulturális javak tárolásával vagy közvetítésével.  

Végül pedig a székhelyszolgáltatók is a kötelezettek közé tartoznak.

A jogszabály pontosan meghatározza, hogy kiket tekint székhelyszolgáltatónak. Az a személy, aki vagy amely üzletszerű gazdasági tevékenységként az adózó megbízásából gondoskodik az adózó üzleti és hivatalos iratainak munkaidőben történő átvételéről, érkeztetéséről, megőrzéséről, rendelkezésre tartásáról, valamint a székhellyel összefüggő kötelezettségek teljesítéséről, így különösen a cég székhelyéhez és a cégiratokhoz kapcsolódó hatósági kényszerintézkedések tűréséről, és a székhelyszolgáltatók nyilvántartásában szerepel vagy ilyen tevékenység végzésére irányuló szándékát bejelentette,

Hogyan lehet megfelelni a Pénzmosás elleni jogszabályoknak?

Belső szabályzat

A Pmt. (2017. évi LIII. törvény) alapvető célja, hogy a szolgáltatók képesek legyenek felismerni és megelőzni a pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatokat. Ennek érdekében a törvény nem csupán adminisztrációs kötelezettségeket ró a vállalkozásokra, hanem egyfajta működési szemléletet is kialakítani kíván. A megfelelés tehát nem egy egyszeri feladat, hanem egy folyamatos, beépített kontrollrendszer működtetése.

A legelső lépés minden kötelezett számára a belső szabályzat elkészítése. Ez tulajdonképpen a vállalkozás saját pénzmosás-megelőzési útmutatója, amelyben pontosan rögzíteni kell, hogyan történik az ügyfelek azonosítása, milyen helyzetekben kell fokozott figyelmet fordítani egy ügyletre, és miként történik a bejelentés a hatóság felé. A Pmt. kifejezetten előírja, hogy a szolgáltatóknak működtetniük kell a törvényben meghatározott eljárásokat, és azokat belső szabályzattal alá is kell támasztaniuk. Ehhez a hatóság segítséget is nyújt típusszabályzatok formájában, amit a Pénzmosás elleni iroda honlapjáról lehet letölteni.

Ügyfél-átvilágítás

A megfelelés egyik leggyakoribb, napi szinten előforduló eleme az ügyfél-átvilágítás. Az üzleti kapcsolat létesítésekor minden esetben meg kell győződni az ügyfél személyazonosságáról, és jogi személyek esetében a tényleges tulajdonos kilétéről is.

A Pmt. külön szabályozza, hogy ez nem maradhat formális feladat: valós ellenőrzést kell végezni, a dokumentumokat rögzíteni kell, és szükség esetén fokozott átvilágítási lépésekre is sor kerülhet, például kiemelt kockázatú ügyfél vagy szokatlan tranzakció esetén.

Az átvilágításokról naprakész nyilvántartást kell vezetni, amelyet egy esetleges hatósági ellenőrzés során be is kell tudni mutatni.  

Bejelentési kötelezettség

Amennyiben egy ügylet vagy magatartás gyanút kelt, a szolgáltató köteles azt haladéktalanul bejelenteni a NAV Pénzmosás Elleni Irodájának. A bejelentésről az ügyfelet nem lehet tájékoztatni, és annak megtétele minden kötelezett szolgáltató esetében jogszabályi kötelezettség. A Pmt. előírja, hogy a szolgáltatók kötelesek a releváns adatokat megküldeni a hatóságnak, amennyiben a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozásának gyanúja felmerül.

Monitoring és Oktatás

A megfelelés ugyanakkor nemcsak az ügyfelekről és a tranzakciókról szól, hanem a szervezeten belüli működésről is. A Pmt. egyértelműen kimondja, hogy megfelelő belső ellenőrzési rendszerre van szükség. Ez magában foglalja a szabályzat betartásának rendszeres vizsgálatát, a folyamatok dokumentálását, valamint a feltárt hiányosságok kijavítását. Mindez biztosítja, hogy a szolgáltató nem csak „papíron”, hanem a gyakorlatban is megfeleljen a törvénynek.

A munkavállalók szerepe ebben a rendszerben kulcsfontosságú. Ezért a szolgáltató köteles évente oktatásban részesíteni a munkavállalóit, annak érdekében, hogyan felismerjék a gyanús helyzeteket, és tudják miként járjanak el, ha ilyen felmerül. Az oktatás rendszerességét és tartalmát dokumentálni kell, hiszen a megfelelés egyik alapja az, hogy a munkavállalók tisztában legyenek kötelezettségeikkel.

Adatmegőrzés

A Pmt. szigorú adatmegőrzési szabályokat ír elő: az ügyfél-átvilágítás során keletkezett dokumentumokat és a tranzakciós adatokat a szerződéses jogviszony lezártát követő 8 évig kell megőrizni. Ez azért fontos, hogy a hatóság szükség esetén később is teljes képet kapjon az ügyfélről és az ügyletekről.

Természetesen a szabályok bizonyos esetekben tovább pontosodnak, például ügyvédek, műtárgy-kereskedők, székhelyszolgáltatók vagy virtuális eszközszolgáltatók esetében. Ezekre külön ágazati előírások is vonatkozhatnak, például az MNB részletes szabályai a felügyelete alatt álló szolgáltatók számára.

Amennyiben segítségre van szüksége, akkor segítünk értelmezni a hatósági kérdőívben feltett kérdéseket, összegyűjteni a szükséges adatokat, és úgy összeállítani a dokumentumokat, hogy azok megfeleljenek minden előírásnak.