2021. június elején jelent meg a Magyar Közlönyben a legújabb adócsomagot tartalmazó 2021. évi LXIX. törvény az egyes adótörvények módosításáról.

Személyi jövedelemadó

Négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményével kapcsolatos nyilatkozat

A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét érvényesíteni kívánó magánszemélyeknek nem kell évente újra nyilatkozniuk a munkáltató, a rendszeres jövedelmet juttató kifizető részére olyan adat tekintetében, ami már bizonyosan nem változhat. Ilyen eset, ha a gyermekek már felnőttek, vagy az édesanya már legalább 12 éve jogosult a gyermekek után családi pótlékra. A módosításhoz átmeneti rendelkezés kapcsolódik, amely szerint, ha a kedvezményre jogosult édesanya 2021-ben tett nyilatkozatot és megfelel a feltételeknek, 2022-ben nem kell újra nyilatkoznia.

(Hatályba lép: 2022. január 1.)

Kriptovalutával kapcsolatos szabályok

2022-től a kriptoeszköz értékesítéséből származó jövedelem már nem az összevont  adóalap részét fogja képezni, hanem külön adózó jövedelemnek minősül és szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség sem kapcsolódik majd hozzá.

A kriptoeszközzel végrehajtott ügyletekből származó jövedelmet a magánszemélynek adóévenként kell megállapítania, melyet megtehet az adóbevallási tervezet kiegészítésével vagy a saját maga által elkészített adóbevallásában. Átmeneti rendelkezés alapján azon magánszemélyek, akik 2022 előtt kriptoeszköz átruházására, átengedésére tekintettel jövedelmet nem állapítottak meg, a jövedelmet megállapíthatják az új szabályok szerint és 2022. évi ügyleti eredményként vehetik figyelembe.

(Hatályba lép: 2022. január 1.)

Társasági adó

„Fordított” hibrid struktúrák

A belső piac működését közvetlenül érintő adókikerülési gyakorlatok elleni szabályok megállapításáról szóló 2016/1164 tanácsi irányelv (ATAD irányelv) átültetésének kötelezettségével összefüggésben, a társasági adóban bevezetésre kerül az úgynevezett fordított hibrid struktúrákból adódó adóelkerülés kezelésére irányuló szabályozás. Ezzel teljessé válik az irányelv hazai implementációja.

(Hatályba lép: 2022. január 1.)

Közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány

A társasági adótörvény kibővül a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokra vonatkozó rendelkezésekkel.

Ezen alapítványokra is kiterjesztésre kerül a közhasznú szervezeteknek adott adományok után elszámolható adóalap kedvezmény, akár az alapítótól, akár más adóalanytól származik a juttatás vagy támogatás. 

Az adóalapot - a számviteli elszámoláson túl - csökkenti a közfeladatot ellátó közérdekű alapítványnak juttatott támogatás (juttatás)

• 300 százaléka az ilyen típusú alapítványi vagy egyházi fenntartásban lévő egyetem támogatása esetén,
• 20 százaléka, alapítói vagy csatlakozói vagyonrendelés esetén a 40 százaléka, 

de minden esetben, illetve együttesen legfeljebb az adózás előtti eredmény összege.

Az adóalap akkor csökkenthető, hogy az adózó rendelkezik az egyetem vagy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány által az adóalap megállapítása céljából kiállított igazolással.

Ugyanakkor növelni kell az adóalapot az elszámolt kedvezmény kétszeresével, ha az adózó nem tudta teljesíteni a megállapodást.

Az átmeneti rendelkezés értelmében a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványnak történő juttatással kapcsolatos adóalap-csökkentés első alkalommal a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványról szóló törvény kihirdetésének napját, tehát 2021. április 30-át követő ügyletekre áll fenn.

(Hatályba lép: 2021. június 10.)

Általános forgalmi adó

E-áfabevallás

Az idei év legjelentősebb változása az e-áfabevallás. A már 2020-ban kihirdetett jogszabálymódosítás alapján, az adóhatóság a 2021. július 1-jét magában foglaló adómegállapítási időszakról bevallástervezetet készít a vállalkozások számára. A bevallástervezet a számlaadat-szolgáltatás, valamint az online pénztárgépek általi adatszolgáltatás során beérkező adatok feldolgozásából készül, melyet az adóhatóság az adómegállapítási időszak végétől számított 12. naptól tesz elérhetővé az adóalanyok számára. Speciális helyzetben (jogutódlás, bevallási gyakoriság váltás, felszámolás, végelszámolás, kényszertörlés esete) azonban csak 2022. január 1-jétől vagy 2022. július 1-jétől nyílik meg ez az új lehetőség a gazdálkodók számára.

Az áfabevallás tervezet javítható, módosítható, kiegészíthető, de az e-szja-val szemben elfogadás hiányában nem fog automatikusan véglegessé válni.

A levonási jog gyakorlásáról az adózónak továbbra is számlánként kell döntenie. Ha az adóalany a tervezetet benyújtja, azt úgy kell tekinteni, hogy nyilatkozik a levonható adójáról is, illetve ezáltal teljesítettnek minősül  az előírt összesítőjelentés-tételi kötelezettség.

A vállalkozásnak nem kell elfogadnia az adóhatóság által kiajánlott bevallástervezetet, dönthet úgy is, hogy saját maga adja be az áfa bevallást saját nyomtatványon. Ha a gazdálkodó a bevallását a megszokott formában is benyújtja, illetve elfogadja a bevallástervezetet is, akkor az elsőként benyújtott bevallást kell érvényesnek tekinteni.

(Hatályba lép: 2021. július 1.)

Online adatszolgáltatás

2021. július 1-jével lépnek hatályba az e-kereskedelemmel kapcsolatos új áfaszabályok, ezért ettől az időponttól kezdve az online adatszolgáltatás nem terjed ki azokra a másik tagállamban teljesülő, nem adóalanyok részére nyújtott szolgáltatásnyújtásokra, a Közösségen belüli távértékesítésekre, a harmadik országból importált termékek távértékesítésére, amelyek kapcsán az adóalany az adófizetési kötelezettségének az egyablakos rendszeren (OSS, IOSS) keresztül tesz eleget.

(Hatályba lép: 2021. július 1.)

Brexit – az Egyesült Királyságban letelepedett adóalanyok áfa-visszatérítési lehetősége

Az Egyesült Királyság kilépett az Európai Unióból, ezért a jogszabálymódosítás értelmében az Egyesült Királyságban letelepedett adóalanyokat a 2020. december 31-ét követően teljesített ügyletek esetében viszonossági alapon illeti meg a belföldön felszámított áfa visszatérítése. Ezen időpontot megelőzően az uniós jog alapján volt biztosított az áfa-visszatérítés. Az áfa-visszatérítés lehetősége addig áll fenn, amíg azt a két állam viszonossági alapon biztosítja.

(Hatályba lép: 2021. június 10.)

Kisértékű termékimportra vonatkozó szabályok

Jelenleg áfamentesek a 22 eurót meg nem haladó értékű importküldemények. A már tavaly elfogadott jogszabálymódosítás értelmében ez az áfamentesség megszűnik, ezáltal minden importtermékre importáfa-fizetési kötelezettség fog vonatkozni. 150 eurós értékhatárig a termékimport továbbra is vámmentes, de lehetőség lesz csökkentett adattartalmú vámáru-nyilatkozat benyújtására.

(Hatályba lép: 2021. július 1.)

Különös adóvisszatérítés

A jelenlegi szabályok szerint a különös adóvisszatérítési kérelmet legkésőbb 6 hónappal az adómegállapításhoz való jog elévülését megelőzően lehet előterjeszteni.

A jogszabálymódosítás értelmében azokban az esetekben is lehetővé válik a kérelem benyújtása, amikor a hatályos előírások szerint a kérelem benyújtása már azért nem lehetséges, mert a kérelmet megalapozó ok olyan időpontban következett be, amikor az elévülés időből már kevesebb, mint 6 hónap van hátra vagy az elévülési idő már eltelt. Ilyenkor a kérelmet az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül lehet előterjeszteni. Ha az ok az elévülést követően következett be, akkor az adóalany az adó összegének visszatérítését csak kivételesen méltányolható esetben kérelmezheti. Átmeneti rendelkezés alapján ez a szabály olyan esetben alkalmazható, amikor a kérelem benyújtását megalapozó ok 2021. június 10. napján vagy azt követően következett be.

(Hatályba lép: 2021. június 10.)

A behajthatatlan követelésre vonatkozó szabályok

Jelentősen könnyítette a jelenlegi jogszabálymódosítás a behajthatatlan követelés érvényesítésével kapcsolatos bonyolult feltételrendszert. Így törlésre került néhány, a vevőre az alapügylet teljesítési időpontjában vonatkozó negatív feltétel (például fizetésképtelenségi eljárás, adóhiány, adóhátralék hiánya). Ezáltal egyszerűbbé válik a behajthatatlan követelésre vonatkozó áfa visszaigénylési feltételeket teljesíteni.

Az átmeneti rendelkezés értelmében, a módosított előírás azon ügyletek esetében is alkalmazható, amelyek teljesítési időpontja a jogszabálymódosítás hatályba lépése, tehát 2021. június 10. napja előtti, de 2015. december 31. utáni.

Az új szabályozással a kérelem benyújtásával kapcsolatos időbeli feltételek is könnyebben elérhetővé váltak.

Az adóalanyok külön kérelem útján igényelhetik az adóhatóságtól a behajthatatlan követelésként elszámolt összegre jutó befizetett áfát, ha a követelés behajthatatlanná válásának megállapításakor a követelés alapját képező, eredeti ügyletre tekintettel számított elévülési idő már eltelt. A kérelem a behajthatatlan követelésként történő elszámolásra alapot adó ok bekövetkezésének időpontjától számított egyéves jogvesztő határidőn belül nyújtható be, és benyújtásának előfeltétele, hogy a behajthatatlan követelés jogcímén történő adóalap-csökkentésre vonatkozó jogszabályi feltételek egyébként teljesüljenek.

Átmeneti rendelkezések alapján a kérelmet akkor lehet benyújtani, ha a behajthatatlan követelésként való elszámolásra alapot adó ok a visszatérítést lehetővé tevő szabály hatályba lépésének napján (2021. június 10.) vagy azt követően következett be. Ha a követelés a szabály hatályba lépését megelőzően vált behajthatatlanná, de ennek bekövetkezte óta még nem telt el 1 év, úgy az adóalanynak az új rendelkezés hatályba lépésétől számítva 180 napja van a kérelem benyújtására, mely határidő jogvesztő.

(Hatályba lép: 2021. június 10.)

Mentesülés a számlakibocsátási kötelezettség alól

2021. július 1-jétől már azonnali átutalásos fizetés esetén is ki lehet állítani nyugtát, ha számla kibocsátását az adóalanytól nem kérik. Ez azonban nem alkalmazható a Közösségen belüli termékértékesítés esetén.

(Hatályba lép: 2021. július 1.)

Illeték

Belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság

A hatályos Itv. alapján a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság vagyoni betétjének megszerzését visszterhes vagyonátruházási illetékkötelezettség terheli. Belföldi ingatlanvagyonnal rendelkezőnek számít egy társaság, ha a rendelkezésre álló utolsó mérlege (vagy nyitómérlege) szerinti eszközei között legalább 75%-os arányban ingatlan található. A jelenlegi szabályozás szerint, ha a mérlegkészítés időpontja és az illetékkötelezettség keletkezése közötti időben a társaság vásárolt vagy értékesített ingatlant, akkor annak értéke nem számított bele az arányszámításba.

A jogszabálymódosítás értelmében az eszközök, ingatlanok mérleg szerinti értékének számítása során a mérlegben kimutatott ingatlanok mérleg szerinti értékét növelni kell a mérleg fordulónapja és az illetékkötelezettség keletkezése közötti időszakban megszerzett eszközöknek, ingatlanoknak a könyv szerinti értékével, illetve csökkenteni kell az ugyanezen időszakban elidegenített, megsemmisült eszközök, ingatlanok könyv szerinti értékével.

(Hatályba lép: 2021. július 10.)

Szociális hozzájárulási adó

Saját jogú nyugdíjas

A hatályos szabályozás alapján a saját jogú nyugdíjasok kapcsán nem keletkezik szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettsége a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak, a társas vállalkozásnak a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozóra tekintettel, a kifizetőnek a Tbj. szerint kiegészítő tevékenységet folytató személyre tekintettel.

A fenti rendelkezés kiegészül azzal, hogy nem keletkezik szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség a Szocho tv. 1. § (1)-(3)bekezdése szerinti jövedelem tekintetében a Tbj. szerint saját jogú nyugdíjasnak minősülő adófizetésre kötelezett személynek az Szja törvény szerinti egyéb jövedelem kivételével. Ezáltal a nyugdíjas személyek kereső tevékenysége teljes egészében mentesül a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség és a szociális hozzájárulási adó alól.

(Hatályba lép: 2021. június 10.)

Tanulószerződés

A szakképzés „kifutó” rendszerében a jogszabálymódosítás most már biztosítja, hogy ne keletkezzen szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettsége a munkáltatónak (kifizetőnek) abban az esetben, ha a tanuló gyakorlati képzésére az általa megkötött tanulószerződés keretében kerül sor.

(Hatályba lép: 2021. június 10.)

A szakirányú oktatás és a duális képzés adókedvezménye

A szakképzési hozzájárulás átalakításának következtében jelenik meg ez az új adókedvezmény a szociális hozzájárulási adóban. A szakképzési munkaszerződést, illetve hallgatói munkaszerződést munkáltatóként megkötő adóalany számára a szociális hozzájárulási adóból fogják biztosítani a korábban a szakképzési hozzájárulás kapcsán a bruttó kötelezettség tekintetében érvényesíthető kedvezmények igénybevételét.

(Hatályba lép: 2022. július 1.)

Az adó alapja

A módosítás alapján egységessé válik, hogy az egyéni és társas vállalkozók esetében a minimálbér és a garantált bérminimum alkalmazása során nem az év, hanem a tárgyhónap első napján érvényes minimálbért vagy garantált bérminimumot kell figyelembe venni.

Pontosításra került a megváltozott munkaképességű személyek után érvényesíthető adókedvezmény adóalapja.

(Hatályba lép: 2021. június 10.)

Nyilvántartás

A 2022. augusztus 1-jét követően a szakképzési hozzájárulás adónemre befizetett bevételt szociális hozzájárulási adóként kell nyilvántartani, a fennálló követeléseket és kötelezettségeket a szociális hozzájárulási adó terhére kell rendezni.

(Hatályba lép: 2022. július 1.)

Az adó mértéke

A szociális hozzájárulási adó mértéke 15,5%-ról 15%-ra csökken 2022. július 1-jétől.

Adózási eljárásjogi jogszabályok

Székhelyszolgáltatók

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény hatályos rendelkezései alapján székhelyszolgáltatási tevékenységet kizárólag a kijelölt felügyeleti szervhez bejelentkezett személyek folytathatnak. E változást követik az Art. módosuló székhelyszolgáltatásra vonatkozó rendelkezései. Amennyiben az adózó a felügyeleti szerv nyilvántartásában nem szereplő székhelyszolgáltatót jelent be, az adóhatóság felhívja az adózót, hogy jelentsen be másik, megfelelő székhelyet, vagy vonja vissza a székhelyszolgáltatás igénybevételére vonatkozó bejelentését. Amennyiben ennek nem tesz eleget, akkor az adószámát törli az adóhatóság.

(Hatályba lép: 2021. június 10.)

Kifizetők adatszolgáltatása

A jogszabályváltozás következtében kibővül a havi járulékbevallás adatköre.

A kifizetésekkel összefüggő bevallás tartalmazni fogja:

• a Szocho tv.-ben nevesített külön adózó jövedelmek (a vállalkozásból kivont jövedelem, az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem, az osztalék, vállalkozói osztalékalap, az árfolyamnyereségből származó jövedelem, az Szja tv. 1/B. §hatálya alá tartozó természetes személy e tevékenységből származó jövedelme) esetében az arra vonatkozó adatot, hogy a természetes személy Tbj. külföldinek minősül-e.

• a kifizetett, az Európai Gazdasági Térség bármely tagállamában működő, a tőkepiacról szóló törvény szerint elismert piacnak minősülő tőzsdére bevezetett értékpapírnak az adott tagállam joga szerint osztaléknak, illetve osztalékelőlegnek minősülő hozamát.

A változtatás lényege, hogy ilyen jövedelemmel érintett adózóknak az adóbevallási tervezetben kiajánlott szociális hozzájárulási adó alapját képező jövedelemadatait így már nem kell módosítaniuk.

(Hatályba lép: 2022. január 1.)

Késedelmi pótlék mértéke

A jogszabálymódosítás a késedelmi pótlék számítás szabályait pontosítja, miszerint a késedelmi pótlék napi mértékét három tizedes jegy pontossággal, a további tizedeseket elhagyva kell megállapítani. Ugyanígy kell eljárni az önellenőrzési pótlék napi mértékének meghatározása esetében is.

(Hatályba lép: 2021. június 10.)

Gépjárműadó összege

A gépjárműadó összegét az eddigiekhez képest nem ezer forintra kerekítve, hanem forintban kell megállapítani és megfizetni. Ezáltal összehangba kerül a Gépjárműadóról szóló törvény és az Art.

Ez a változás a módosító jogszabály hatályba lépését, tehát június 10-ét megelőzően megállapított, de június 10-ét követően esedékessé váló kötelezettségek megfizetésére, valamint a 2022.január 1-jét követően indult eljárásokra vonatkozik.

(Hatályba lép: 2022. január 1.)

Szokásos piaci ár megállapítása

A szokásos piaci ár megállapításával kapcsolatos eljárások az adóhatóság hatásköréből az adópolitikáért felelős miniszter hatáskörébe kerülnek. Ez lehetőség teremt arra, hogy az adópolitikáért felelős miniszter a transzferárazás területe felett átfogó szakmai kontrollt tudjon gyakorolni.

(Hatályba lép: 2021. október 1.)

Adatvédelmi rendelkezések

Az adóigazgatási eljárásokban (ellenőrzés és végrehajtás) végzett adatmentések során, az érintett személyeknek a tényállás tisztázásához nem szükséges személyes adata is az adóhatóság tudomására juthat. A módosítással lehetővé válik az eljárás során, a személyes adatok törtöltetése céljából az adatmentésekbe való betekintés.

(Hatályba lép: 2021. június 10.)