Jelenleg minden, naptári évvel megegyező üzleti éves gazdálkodónál a 2021-es adóév zárása és az ahhoz kapcsolódó társasági adó, valamint helyi iparűzési adóbevallás előkészítése van napirenden. Gyakran merül fel a kérdés, hogy milyen esetekben és feltételekkel lehet a helyi iparűzési adó alapját csökkenteni.

Az iparűzési adóban 2021. január 1-jétől megszűnt az ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység utáni adó, így a korábban „állandó jelleggel végzett” iparűzési tevékenység után keletkezik csak adókötelezettség.

Iparűzési tevékenység esetén az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve

• az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke együttes összegével,
• az alvállalkozói teljesítések értékével,
• az anyagköltséggel,
• az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével.

Tapasztalatunk szerint a gyakorlatban a legnagyobb nehézséget a közvetített szolgáltatások és az alvállalkozói teljesítések értelmezése okozza. Mindkét esetben mind a szerződéseknek, mind a számláknak nagyon szigorú előírásoknak kell megfelelni, ezért az adókockázatok elkerülése érdekében érdemes a szerződéseket, bizonylatokat áttekinteni.

Közvetített szolgáltatás

A közvetített szolgáltatás fogalma megjelenik az Áfa törvényben, a Számviteli törvényben és a Helyi adókról szóló törvényben is, ezért nem mindegy melyik adónemben mit kell szem előtt tartani.

A Számviteli törvény alkalmazásában közvetített szolgáltatás: a gazdálkodó által saját nevében vásárolt és a harmadik személlyel (a megrendelővel) kötött szerződés alapján, a szerződésben rögzített módon részben vagy egészben, de változatlan formában továbbértékesített (továbbszámlázott) szolgáltatás; közvetített szolgáltatásnál a gazdálkodó vevője és nyújtója is a szolgáltatásnak, a gazdálkodó a vásárolt szolgáltatást részben vagy egészben közvetíti úgy, hogy a megrendelővel kötött szerződésből a közvetítés lehetősége, a számlából a közvetítés ténye, vagyis az, hogy a gazdálkodó nemcsak a saját, hanem az általa vásárolt szolgáltatást is értékesíti változatlan formában, de nem feltétlenül változatlan áron, egyértelműen megállapítható.

Összefoglalva, a következő feltételeknek kell együttesen teljesülniük, hogy számviteli szempontból a közvetített szolgáltatás esete fennálljon:

• a szolgáltatás változatlan formában kerül továbbértékesítésre,
• a megrendelővel kötött szerződésben a közvetítés/továbbértékesítés lehetősége megállapítható,
• a továbbértékesítés számlájából a közvetítés ténye kiderül.

A Helyi adókról szóló törvény értelmében közvetített szolgáltatás: az adóalany által saját nevében vásárolt és a harmadik személlyel (a megrendelővel) írásban kötött szerződés alapján, a szerződésben rögzített módon részben vagy egészben, de változatlan formában továbbértékesített (továbbszámlázott) szolgáltatás értéke. Közvetített szolgáltatásnál az adóalany vevője és nyújtója is a szolgáltatásnak, az adóalany a vásárolt szolgáltatást részben vagy egészben közvetíti úgy, hogy a megrendelővel kötött szerződésből a közvetítés lehetősége, a számlából a közvetítés ténye, vagyis az, hogy az adóalany nemcsak a saját, hanem az általa vásárolt szolgáltatást is értékesíti változatlan formában, de nem feltétlenül változatlan áron, egyértelműen megállapítható.

A helyi iparűzési adóban akkor beszélhetünk közvetített szolgáltatásról, ha mind a tartalmi, mind a számlázási feltételek teljesülnek.

Tartalmi feltételek

• az adóalany saját nevében, de más javára rendeli meg a szolgáltatást, melyet nem használhat fel saját teljesítményéhez,
• a szolgáltatás tényleges igénybe vevője maga a megrendelő,
• az adóalany által nyújtott és igénybe vett szolgáltatás azonos, változatlan formájú,
• a megrendelővel írásban kötött szerződés, melyből a közvetítés ténye kitűnik.

A két törvényi fogalmat összehasonlítva hangsúlyozandó, hogy nem minden Számviteli törvény szerinti közvetített szolgáltatással csökkenthető az iparűzési adóalap, mivel a Számviteli törvény a Helyi adókról szóló törvénnyel szemben, nem írja elő az “írásbeliséget”. Fontos feltétel továbbá, hogy a szerződésben szerepeljen a közvetítés lehetősége és az ügylet lényegi tartalma!

A közvetített szolgáltatást el kell határolni az ügynöki (közvetítői) szolgáltatástól is, mert ez utóbbi esetben az ügynök más nevében és más javára jár el. A közvetítő a tevékenységéért ügynöki jutalékban részesül, míg közvetített szolgáltatás esetén a közvetítést végző egyszerre beszerzője és értékesítője is a szolgáltatásnak.

Számlázási feltételek

• változatlan formában történő továbbszámlázás (nem feltétlenül változatlan áron),
• a számlázási kapcsolatban az adóalany beékelődik a szolgáltatás nyújtója és a megrendelő közé,
• a megrendelő felé kiállított számlából a közvetítés tényének egyértelműen ki kell tűnnie,
• a saját teljesítményt és a vásárolt szolgáltatást a számlán el kell különíteni (külön soron feltüntetni).

Több szolgáltatás (pl. víz, villany, telefon) együttes számlázása esetén a számlában pontosan rögzíteni kell a továbbszámlázott szolgáltatások fajtáit ahhoz, hogy az iparűzési adóban adóalap csökkentésként figyelembe lehessen venni (nem elég a megrendelő felé kiállított számlán, hogy “közműszolgáltatások”). A közvetített szolgáltatást analitikus nyilvántartással kell dokumentálni. A számlákból, könyvelésből, nyilvántartásokból a közvetítés tényének ki kell derülnie, így annak is, hogy mely továbbszámlázott szolgáltatáshoz mely beszerzett szolgáltatás tartozik.

Nagyon fontos azt rögzíteni, hogy az Áfa törvény nem írja elő a számla kötelező tartalmi elemei között a közvetítés tényének feltüntetését. Ha a számlából nem derül ki a közvetítés ténye, tehát a gyakorlatban nem szerepel rajta, hogy „közvetített szolgáltatást tartalmaz”, az a számla az Áfa törvény szempontjából formailag nem hibás, a társaság - a további feltételek megléte esetén - élhet az adóelvonási jogával. Ha a gazdálkodó a számlán nem tünteti fel, hogy a nyújtott szolgáltatása közvetített szolgáltatást is tartalmaz, az iparűzési adó alapját nem csökkentheti, és ezáltal jelentős adóelőnytől eshet el. Vagy éppen ellenkezőleg jelentős adókockázat merülhet fel, ha a számlából nem derül ki a közvetítés ténye, és ennek ellenére a gazdálkodó az adó alapját csökkenti.

Amennyiben az adott szolgáltatás a jogszabályban előírtaknak nem felel meg maradéktalanul, akkor azt a számviteli szabályok szerint igénybe vett szolgáltatásként kell elszámolni, és nincs mód a közvetített szolgáltatás értékével csökkenteni az iparűzési adó alapot.

Alvállalkozói teljesítések

A Számviteli törvényben ezzel a fogalommal nem találkozunk, ugyanakkor a Helyi adókról szóló törvény ezt is meghatározza.

Az alvállalkozói teljesítés a Helyi adókról szóló törvény értelmében akkor vonható le az iparűzési adó alapjából, ha a következő feltételek együttesen teljesülnek:

• az adóalany mind a megrendelőjével, mind az alvállalkozójával Ptk. szerinti vállalkozási szerződéses kapcsolatban áll (szintén fontos az írásbeliség!),
• az alvállalkozói teljesítmény értéke beépül az adóalany saját teljesítményébe, annak részévé válik.

Mivel a társaság csak akkor csökkentheti az iparűzési adó alapját az alvállalkozói teljesítmények értékével, ha vállalkozói szerződésben áll a vállalkozás a megrendelőjével, és azzal a vállalkozással is, aki a beépítendő szolgáltatást nyújtja, ezért minden esetben meg kell vizsgálni, hogy a felek által írásban megkötött szerződés tartalmilag vállalkozási jogviszonynak minősül-e, és ehhez a Polgári Törvénykönyv vállalkozási szerződésre vonatkozó előírásait kell figyelembe venni.

A vállalkozási szerződés legfontosabb jellemzői:

• a vállalkozó tevékenységgel elérhető eredmény megvalósítására, a megrendelő annak átvételére és vállalkozói díj megfizetésére köteles,
• eredménykötelemhez szavatossági igény társul,
• eredményfelelősség kérdése szabályozott,
• megrendelő elállhat a szerződéstől,
• az ellenszolgáltatás megfizetése számla ellenében, jellemzően az igazolt teljesítést követően esedékes.

A szerződés megkötése esetén figyelni kell arra is, hogy az adóalany az általa a megrendelővel kötött szerződésben alvállalkozói teljesítés esetén ne zárja ki a közreműködő igénybevételének lehetőségét. A közvetített szolgáltatással ellentétben a megrendelő felé kiállított számlában nem kell külön feltüntetni az alvállalkozói teljesítményt, mivel az adott szolgáltatás beépül a vállalkozási szerződéses jogviszonyban nyújtott szolgáltatásba.

Előírás ugyanakkor, hogy szabályszerű és ellenőrizhető nyilvántartást kell vezetni, ami alapján összekapcsolható az alvállalkozói teljesítés a megrendelővel.

A szerződést annak tartalma alapján kell megvizsgálni, és a vállalkozási szerződést el kell határolni a megbízási szerződéstől. Ha az adóalany megbízási szerződéses kapcsolatban áll akár a megrendelővel, akár az alvállalkozóval, alvállalkozói teljesítés címén nem csökkentheti az iparűzési adóalapját.

A megbízási szerződés fő jellemzői:

• gondossági kötelem: a megbízott a rábízott ügyet a megbízó érdekeinek megfelelően köteles ellátni,
• a megbízás akkor is teljesül, ha a kívánt eredmény nem jön létre,
• a szerződés megszüntetése felmondás formájában történik.

A gyakorlat azt mutatja, hogy legtöbbször vegyes szerződések készülnek. Ilyenkor azt kell vizsgálni, hogy mely szerződéstípus elemei dominálnak az adott szerződésben.

Új lakás előállításához igénybe vett szolgáltatások

Speciális szabályok vonatkoznak az új lakások értékesítése kapcsán felmerülő alvállalkozói teljesítésekre. Az adóalap alvállalkozói teljesítés címén csökkenthető, ha:

• az adóalany a vásárolt szolgáltatást egy új lakás előállításához veszi igénybe, és
• a beszerzett szolgáltatás vállalkozási szerződéssel teljesül (nem közvetített szolgáltatás) és
• az értékesített ingatlan egy új lakás.

Amennyiben az alvállalkozói teljesítés lakás, illetve nem lakás célú helyiségekhez (lépcső, garázs, irodák stb.) kapcsolódik és nem sikerül előre a szolgáltatást megbontani, akkor utólag alapterület arányosan lehet ezt megtenni. Nem lakás célú helyiségek kapcsán nem lehet alvállalkozói teljesítéssel számolni.