Adóváltozások 2018

KIVONAT AZ ADÓTÖRVÉNYEK 2018. ÉVI VÁLTOZÁSAIBÓL


A 2017. évközben elfogadott módosító törvények egyes részei már 2017 nyarán hatályba léptek, míg vannak olyan módosító tételei, amelyeket csak 2018. január 1-jétől kell alkalmazni. Az év végi módosító törvények további változásokat hoznak a 2018-as évtől.

Személyi jövedelemadó

Magánszemélyek adóbevallása

A magánszemélyek a 2017. évi jövedelmek tekintetében már csak két féle adóbevallási forma közül választhatnak:

  • adóhatóság közreműködése nélkül elkészített adóbevallást nyújtanak be (’53), vagy
  • az  adóbevallási tervezet adatait hagyják jóvá, javítják, kiegészítik.

Ezzel megszűnik a munkáltatói adómegállapítás lehetősége.

A  mezőgazdasági őstermelők és az  áfa fizetésére kötelezett magánszemélyek számára is készít az adóhatóság bevallási tervezetet, a módosítások értelmében első alkalommal a 2017. évre vonatkozóan.

Családi kedvezmény igénybe vehető összege

2018. január 1-jétől két eltartott esetén igénybe vehető családi kedvezmény összege módosul. Az eltartottként elszámolható összeg:

  • egy eltartott esetén 66 670 Ft,
  • kettő eltartott esetén 116 670 Ft,
  • három és minden további eltartott esetén 220 000 Ft.

Cafeteria rendszer változásai

  • Béren kívüli juttatások

Béren kívüli juttatások kapcsán a szabályozás változatlan a korábbi évhez képest. Továbbra is két juttatást tartalmaz, a max. évi 100 000 Ft pénzösszeget és a SZÉP-kártyára adott juttatást a törvényben meghatározott értékhatárig.

A közteher alakulása: (Juttatás nettó összege*1,18)*(15% SZJA+14% EHO) = 34,22% adómérték


  • Egyes meghatározott juttatások

Az egészségügyi hozzájárulás mértéke 2018-tól 19,5 százalékra csökken, így az egyes meghatározott juttatások közterhe a következők szerint alakul:

(Juttatás nettó összege*1,18)*(15% SZJA+19,5% EHO) = 40,71% adómérték


Új adómentes juttatás

Hallgatói hitelszerződés alapján fennálló tartozás törlesztéséhez a munkavállaló számára kifizetett juttatás havonta legfeljebb a minimálbér 20 százalékáig.

Mobilitási célú lakhatási támogatás

A támogatás adómentességének mértéke jelentősen emelkedik:

  • a foglalkoztatás első 24 hónapjában 40 százalékról a minimálbér 60 százalékára,
  • a következő 24 hónapban 25 százalékról 40 százalékra,
  • újabb 12 hónapban 15 százalékról a minimálbér 20 százalékára.

Az adómentességre való jogosultság vizsgálata során az állandó lakóhely helyett a lakcím-nyilvántartás szerinti lakóhely fogalmát kell alkalmazni és a munkavállaló akkor is kaphat adómentesen támogatást, ha a lakás tulajdonjogának mértéke nem haladja meg az 50 százalékot vagy haszonélvezeti joggal terhelt.

Az adómentesség már a határozott idejű munkaszerződések esetén is alkalmazható. A 2018. január 1-jén már fennálló határozott időtartamú munkaviszonynál az adómentes lakhatási támogatásra jogosító időtartam számítása során a munkaviszony létrejöttének napjaként 2018. január 1-jét lehet figyelembe venni.

A törvényben is megjelenik, ami eddig csak jogértelmezéssel volt levezethető, hogy munkaerő-kölcsönzés esetén a kölcsönvevő vállalkozás is jogosult a fenti feltételeket alapulvéve, a kölcsönzött munkavállalóknak adómentesen mobilitási célú lakhatási támogatás nyújtására.

Személygépkocsi költségtérítés

2018. január 1-jétől a kifizető által a magánszemélynek a saját személygépkocsi használata miatt fizetett költségtérítés esetén a közeli hozzátartozó tulajdonában lévő személygépkocsi használata is figyelembe vehető.

Biztosítási díjak utáni adókötelezettség

Megszűnik a kockázati biztosításnak nem minősülő, határozatlan idejű, kizárólag halál esetére szóló életbiztosítások (WL) adómentessége. 2018-tól a kifizető által fizetett rendszeres díj egyes meghatározott juttatásként adóköteles. A teljes életre szóló biztosítás alapján nyújtott biztosítói teljesítések egy része, mint a például a haláleseti kifizetés adómentes szolgáltatásnak minősül. Ha a magánszemély a biztosítást visszavásárlással megszünteti, akkor a visszavásárlási összeg egyéb összevonandó jövedelemként adóköteles.

 

Adózás rendjéről szóló törvény újra szabályozásából eredő változások

A személyi jövedelemadó törvényt érintő egyéb változások főként az adózás rendjének átalakításából adódnak. A régi Art-ból bizonyos, a személyi jövedelemadót érintő rendelkezések nem kerültek be az új törvénybe, ezeket a személyi jövedelemadó törvény fogja tartalmazni 2018. január 1-jétől. 

Minimálbér és a garantált bérminimum

Kötelező legkisebb munkabér változása

A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege 2018. január 1-jétől havibérnél 138 000 Ft-ra, órabérnél 794 Ft-ra emelkedik.

Garantált bérminimum emelkedése

2018. január 1-jétől a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók garantált bérminimuma teljes munkaidős foglalkoztatás esetén havibérnél 180 500 Ft-ra, órabér esetén 1 038 Ft-ra nő.

Társadalombiztosítás

Szociális hozzájárulási adó, egészségügyi hozzájárulás, egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás

A 2016. évben elfogadott törvénymódosítások értelmében 2018. január 1-jétől 22 százalékról 20 százalékra csökkent volna a szociális hozzájárulási adó, valamint az egészségügyi hozzájárulás mértéke. Azonban az év végi törvénymódosításokkal további 5 százalékpontos csökkentést fogadott el az országgyűlés.

Így 2018. január 1-jétől a szocho, eho és ezekkel párhuzamosan az ekho mértéke is egységesen 19,5 százalékos lesz.

Ingatlanbérbeadásból származó jövedelem

Az évközi módosítások értelmében 2018. január 1-jétől az ingatlan bérbeadásból származó jövedelmet nem terheli egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség.

Sportvállalkozásokat érintő módosítások

A hivatásos sportolók után nem keletkezik a kifizetőnek ekho fizetési kötelezettsége. A rendelkezést már 2017. szeptember 1-jét követően kifizetett jövedelmekre is alkalmazni lehet. A módosításokat megelőzően megállapított ekho kötelezettség az önellenőrzésre vonatkozó szabályok szerint helyesbíthető.

Egészségügyi szolgáltatási járulék

Az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 7 110 Ft-ról 7 320,- Ft-ra emelkedik (napi összege: 244 Ft-ra nő).

Társasági adó

Új adókedvezmények

A társasági adóról szóló törvénymódosítás során bővült azoknak a lehetőségeknek a köre, melyekre fejlesztési adókedvezményt lehet igénybe venni. Ennek megfelelően az adózó adókedvezményt vehet igénybe:

  • jelenértéken legalább 6 milliárd Ft értékű beruházások, valamint
  • jelenértéken legalább 3 milliárd Ft értékű és munkahelyteremtést szolgáló beruházások üzembe helyezése és üzemeltetése esetén.

A kedvezmény igénybevételének feltételei:

  • a beruházás termék-diverzifikációt eredményező induló beruházásnak vagy új eljárási innovációt eredményező induló beruházásnak minősüljön,
  • nagyvállalkozás valósítsa meg valamely, külön kormányrendelet által meghatározott Közép-magyarországi településen,
  • szükséges a Kormány Európai Bizottság engedélyén alapuló határozata,
  • az adókedvezmény első igénybevételének adóévét követő négy adóévben az adózó által foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma legalább 50 fővel meghaladja a beruházás megkezdését megelőző adóévben vagy a beruházás megkezdését megelőző három adóév átlagos állományi létszámát, vagy az adózónál elszámolt, évesített bérköltség legalább az adóév első napján érvényes minimálbér adóévre számított összegének háromszorosával nőjön a beruházás megkezdését megelőző adóévhez vagy a beruházás megkezdését megelőző három adóév átlagos bérköltségéhez képest.

A kedvezményeket 2017. november 24. után megkezdett beruházásokra lehet igénybe venni.

Látvány-csapatsport

2017. november 24-étől enyhül az adófelajánlással kapcsolatos kiutalás feltétele. A törvénymódosítás alapján, az adózó az átutalást elutasító határozat átvételét követő 15 napon belül külön kérelmezheti az adóhatóságnál, hogy teljesítse az adófelajánlás átutalását, amennyiben:

  • korábban az adóhatóság azért tagadta meg az átutalást, mert az adózó nem teljesítette határidőben az adóelőleg, adóelőleg-kiegészítés, vagy adó fizetési kötelezettségét, és
  • a késedelem nem haladja meg az esedékességtől számított 15 naptári napot, és
  • az adózó maradéktalanul teljesítette az adóelőleg, adó fizetési kötelezettségét.

 

Új adóalapcsökkentő tétel

Egy évközi törvénymódosítás értelmében 2018. január 1-jétől csökkenteni lehet az adóalapot az adózó által a munkavállalói számára lakhatás biztosítása céljából épített bérlakás (hosszú élettartamú szerkezetű épület) bekerülési értékeként, a bekerülési értékének növekményeként kimutatott összeggel a beruházás, felújítás befejezésének adóévében. A csökkentő tételt csak olyan heti 36 órát meghaladó munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló és a vele együtt lakó közeli hozzátartozója elhelyezésére szolgáló ingatlanok vonatkozásában lehet figyelembe venni, akinek:

  • nincs lakóhelye azon a településen ahol a munkahelye van, és
  • a munkavállaló lakóhelye legalább 60 kilométerre van a munkahelye szerinti településtől, vagy
  • a munkahelye és lakóhelye közötti, naponta, tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás ideje a 3 órát meghaladja.

Az adóalap-kedvezmény nem alkalmazható, ha az adózó a kapcsolt vállalkozásának minősülő munkavállalóját, annak hozzátartozóját szállásolja el.

Általános forgalmi adó

Áfakulcsok csökkenése

2018. január 1-jétől 5 százalékra csökken:

  • a látássérültek által használt Braille-nyomtató és Braille-kijelző,
  • fogyasztási célú hal és sertéstermékek
  • az étkezőhelyi szolgáltatások közül az étel és a helyben készített alkoholmentes italforgalom (18%-ról),
  • az internet-hozzáférési szolgáltatás áfakulcsa (18%-ról).

Fordított adózás

A közérdekű nyugdíjas szövetkezetek által nyújtott szolgáltatások igénybevételére, hasonlóan a munkaerő-kölcsönzéshez, a fordított adózás szabályait kell alkalmazni. Főszabály szerint elsőként azokra az ügyletekre, ahol a teljesítés időpontja 2018. január 1-jére, vagy azt követő időpontra esik. Kivétel:

  • egyenes adózás alá tartozik az ügylet, ha a teljesítés időpontja 2017. december 31 utáni, de a szolgáltatást igénybe vevő adóalanynak az áfát 2018. január 1-jét követően kell megállapítania,
  • 2018. január 1-jét megelőzően előlegfizetés történik, arra még egyenes adózás vonatkozik. Ha a teljesítés már 2018. január 1-jét követő időpontra esik, akkor a szolgáltatást igénybe vevő adóalanynak az adóalapnak az előleg adót nem tartalmazó összegével csökkentett része után keletkezik adófizetési kötelezettsége.

Online adatszolgáltatás

2018. július 1-től az adóalany által számlázó programmal kibocsátott számlákról, amelyekben egy másik belföldön nyilvántartásba vett adóalanyra áthárított adó összege a 100 000 Ft-ot eléri vagy meghaladja elektronikus úton adatszolgáltatást kell teljesíteni az adóhatóságnak.

Főbb jellemzők:

  • A számla abban az időpontban minősül kiállítottnak, amikor a program a számla adatait lezárja.
  • Elvárás, hogy a szoftver az adatokat automatikusan, azonnal, XML fájlban küldje meg.
  • A jelenlegi állapot szerint a számlázó programot külön nem kell bejelenteni. A bejelentési kötelezettség az adatszolgáltatás megkezdésének adózói regisztrációjával (adatszolgáltató végpont és számlázó program) teljesítettnek minősül.
  • Az online adatszolgáltatás csak a számlakibocsátói belföldi összesítő jelentést fogja kiváltani
  • NAV visszaigazoló kódot fog küldeni az adatok feltöltését követően.
  • Üzemzavar, karbantartás esetén az adatokat a hiba elhárulását követő 24 órán belül kell a NAV-hoz elektronikusan továbbítani.

Nyomdai úton előállított számla

Az adóalanynak nyilatkoznia kell a nyomdai úton előállított számlák általános forgalmi adó törvényben előírt kötelező adattartamáról, amennyiben egy másik belföldi adóalanyra áthárított adó összege eléri vagy meghaladja a 100 000 Ft-ot. Az adatokat várhatóan egy a NAV által erre a célra létrehozott online felületen kell majd feltölteni. 

Az adatszolgáltatás határideje:

  • 100 000 Ft-ot elérő vagy meghaladó, de 500 000 Ft-nál nem magasabb értékű általános forgalmi adó összeg esetén 5 naptári nap
  • 500 000 Ft-ot meghaladó általános forgalmi adó esetén, a számla kibocsátását követő naptári napon belül.

Belföldi összesítő jelentés

A belföldi áfa összesítő jelentés értékhatára lecsökken 1 millió Ft-ról 100 000 Ft-ra.

Az adatszolgáltatásra és az összesítő jelentésre vonatkozó új előírásokat főszabály szerint a 2018. június 30-át követően kiállított számlák esetében kell először alkalmazni. De természetesen itt is vannak átmeneti szabályok.


Helyi adók

Helyi iparűzési adó

Bevallási kötelezettség teljesítése

Az évközi módosítások értelmében az állandó jellegű helyi iparűzési adóról szóló adóbevallási kötelezettséget és az adóelőleg-kiegészítés összegéről szóló bevallási kötelezettséget az állami adóhatósághoz elektronikus úton az általános nyomtatványkitöltő program használatával is teljesíthetik az adózók. A kötelezettek az iparűzési adóelőleg kiegészítéséről a bevallást 17HIPAEK nevű nyomtatványon tehetik meg. Az adóhatóság az azonosítást követően, tartalmi vizsgálat nélkül, a befogadó nyugta kiadása mellett elektronikus úton megküldi a bevallást a székhely, telephely(ek) szerinti önkormányzat részére.


Egycsatornás bejelentkezés cégalapításkor

2018. január 1-jét követően az adóhatóság a cégbírósági bejegyzést követően haladéktalanul megküldi a cégről a cégbírósághoz beérkezett adatokat a cég székhelye szerinti önkormányzatnak.

Sportvállalkozásokat érintő változások

Az év végén kiadott a sportvállalkozásokat érintő egyes adózási tárgyú törvények módosításáról szóló törvény az iparűzési adót érintően is tartalmaz módosításokat.

2018. január 1-jétől az iparűzési adóalap számításánál az értékesítés nettó árbevételét a sportvállalkozások esetén csökkenteni kell a sportrendezvényre szóló belépőjegy-, bérlet értékesítéséből, a reklámközzétételre irányuló szolgáltatásnyújtásból, játékjog használati jogának ideiglenes vagy végleges átadásából, a szponzorálási szerződés alapján nyújtott szolgáltatásból, sportrendezvény televíziós, rádiós, valamint egyéb elektronikus-digitális módon való közvetítéséből, valamint a sportlétesítmény hasznosításából származó árbevétellel.

Telephely fogalmának bővítése

2018. január 1-jét követően a telephely fogalmi meghatározásába bekerült új elemként a napelemerőmű is.


Építményadó

2018. január 1-jétől építményadó köteles az önkormányzat illetékességi területén lévő ingatlanon elhelyezett, a településkép védelméről szóló törvény szerinti reklámhordozó. Az adó alanyának az minősül, aki az év első napján a reklámhordozó Ptk. szerinti tulajdonosa.

Az adókötelezettség a reklámhordozó elhelyezésére vonatkozó hatósági engedély kiadását, engedély hiányában a reklámhordozó ingatlanon való elhelyezését követő év első napján keletkezik. Az adókötelezettség a reklámhordozó lebontása, eltávolítása vagy megsemmisülése, de legkorábban az adókötelezettség keletkezése évének utolsó napjával szűnik meg.

Az adó alapja a reklámhordozó reklámközzétételre használható, m2-ben, két tizedesjegy pontossággal számított felülete, de maximum évente 12 000 Ft/m2.

Egyéb adók

Turizmusfejlesztési hozzájárulás

Az 5 százalékos áfa kulcsú étkezőhelyi vendéglátásban az étel- és a helyben készített, nem alkohol tartalmú italforgalomból származó bevétel után a szolgáltatást nyújtó személy vagy szervezet turizmusfejlesztési hozzájárulás fizetésére kötelezett.

A hozzájárulás mértéke a hozzájárulás-köteles szolgáltatás nettó értékének a 4 százaléka. A hozzájárulást arra az időszakra kell önadózás szerint megállapítani és bevallani, melyre a számlán, számviteli bizonylaton, vagy bármely más a szolgáltatásról kiállított okiraton lévő teljesítési időpont - illetve annak hiányában a kiállítási időpont - esik.

A bevallási kötelezettséget a hozzájárulás fizetésére kötelezettre irányadó áfa bevallási időszak szerint, az áfa bevallás benyújtására előírt határidőig kell teljesíteni az e célra rendszeresített elektronikus nyomtatványon.

Illeték

Forgalmi érték meghatározása

Az illeték alapjául szolgáló érték bejelentéséről eddig a vagyonszerzőnek kellet gondoskodnia. A törvénymódosítás értelmében 2018. január 1-jétől a forgalmi értéket az állami adóhatóság állapítja meg.

A vagyonszerző a forgalmi értékről csupán nyilatkozatot tehet, azonban az adóhatóság első sorban az összehasonlító értékadatok alapján fogja megállapítani. Összehasonlító értékadatok hiányában az adóhatóság más értékmeghatározó módszert (nettó pótlási költségalapú értékbecslés, hozamszámításon alapuló értékbecslés stb.) is alkalmazhat. Szükség esetén helyszíni szemlét tarthat, külső szakértőt vonhat be, továbbá felhasználhatja az ingatlan energiatanúsítványában foglalt adatokat.

 

Ingó szerzése esetén az azonos rendeltetésű ingódolog kereskedelmi, piaci árát kell figyelembe venni.

Adózás rendjének újraszabályozása

2018. január 1-jétől hatályát veszti az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII törvény, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény. A két korábbi törvény helyébe az új adózás rendjéről szóló törvény és az általános adóigazgatási eljárások szabályait tartalmazó adóigazgatási rendtartásról szóló törvény lép. Egyes különös adóeljárási jogszabályi rendelkezések januártól az anyagi adójogszabályokban (adótörvényekben) találhatók. Az adóvégrehajtási szabályokat az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvénybe helyezték át.

Adóigazgatási rendtartás

Az új törvény tartalmazza a képviseletre, az általános adóigazgatási eljárásokra, mint a kérelem, az ügyintézési határidő, szemle, illetve az adóhatósági döntésekre, ellenőrzésre és a jogorvoslatra vonatkozó rendelkezéseket.

Új alapelvek is megjelennek a jogszabályban, ilyen a szakszerű és hatékony eljárás elve, az egyedi elbírálás vagy a közérthetőség elve.

Adózó képviselete

Adóigazgatási eljárásban eseti meghatalmazással történő képviselet (kivéve egyes speciális eljárások) esetén megszűnik  a kötelező szakmai képviseletre vonatkozó előírás, az adózót bárki képviselheti. Jogi személyek és egyéb szervezetek esetén állandó meghatalmazás alapján azonban továbbra is csak a törvényben nevesített képviselők járhatnak el.

Ellenőrzés egyszerűsítése, gyorsítása

A korábbi hét ellenőrzéstípussal szemben két fajta ellenőrzést nevesít a törvény:

  • az adó, költségvetési támogatás alapjának és összegének vizsgálatára irányuló ellenőrzést (adóellenőrzés), mely ellenőrzéssel lezárt időszakot eredményez,
  • egyéb adókötelezettségek teljesítésére irányuló jogkövetési vizsgálatot. Ez az ellenőrzés a korábbi egyes adókötelezettségek vizsgálatát, adatok gyűjtését célzó vizsgálatot és az egyes gazdasági események valódiságának vizsgálatát váltja fel és nem keletkeztet ellenőrzéssel lezárt időszakot.

Az adóellenőrzéssel lezárt időszak tekintetében azonban ismételt ellenőrzés lefolytatására illetve felülellenőrzésre is sor kerülhet.

A jogkövetési vizsgálat lefolytatására 30 napos határidőt határoz meg a törvény, míg adóellenőrzésre 90 nap, a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkezők esetében 120 nap áll az adóhatóság rendelkezésére. Az ellenőrzési határidőt bekorlátozza az ellenőrzés időtartamára vonatkozó előírás. A törvény értelmében a megbízható adózók esetében az adóellenőrzés nem tarthat tovább 180 napnál. Ez az időkorlát csak akkor léphető túl, ha az adózó ellenőrzést akadályozó magatartást tanúsít. Az adóellenőrzés időtartama azonban egyetlen esetben sem lehet 365 napnál hosszabb.

Az ellenőrzési határidő szünetelésének okai jelentős mértékben csökkentek. A határidőbe a kapcsolódó vizsgálat, valamint a külföldi adóhatósági megkeresés időtartamát is bele kell számítani. Az iratok felhívásra történő fordításának időtartam továbbra is szünetelési ok maradt.

Fellebbezés szigorítása

A korábbi gyakorlattal ellentétben a fellebbezésben, illetve a fellebbezés alapján indult eljárásban nem lehet új tényt állítani, vagy olyan bizonyítékra hivatkozni, amely esetén az adózó már az elsőfokú döntés meghozatala előtt tudott, azonban e tényre nem hivatkozott. Az adózónak a rendelkezésre álló, de még elő nem adott bizonyítékokat az ellenőrzés megállapításairól szóló jegyzőkönyvre tett észrevételében legkésőbb fel kell tárnia. A jogkövetési vizsgálatnál 15 napos, adóellenőrzésnél a 30 napos észrevételezési határidő jogvesztő.

Felügyeleti intézkedés iránti kérelem szabályozása

A felügyeleti intézkedés iránti kérelem 2018. január 1-jétől már csak egy alkalommal nyújtható be, egy éves jogvesztő határidőn belül.

Kifizetés engedélyezése zárolt számlánál

Az adóhatóság az adóellenőrzés során zárolhatja az adózó fizetési számláját. Az adózó kérelmére azonban engedélyezheti a zárolt fizetési számláról történő meghatározott személyek részére történő kifizetéseket, amennyiben igazolni tudja, hogy egyéb forrásból nem tudná a kifizetéseit teljesíteni.

Adózás rendje

Az új adózás rendjéről szóló törvény a különös adóigazgatási szabályokat tartalmazza, így az egyes adókötelezettségek rendelkezéseit, mint a bevallás, befizetés, adatszolgáltatás, bizonylatolás stb., illetve az adókötelezettség elmulasztása esetén alkalmazandó szankciókat.

Új bejelentési kötelezettség

Az újonnan alakult gazdasági társaság a bejelentkezés napjától számított 15 napon belül köteles bejelenteni az adóhatóság felé a külföldi pénzintézetnél vezetett valamennyi érvényes bankszámlaszámát, a számlát vezető pénzintézet nevét, valamint a számla megnyitásának és lezárásának napját. A 2018. január 1-jén érvényes külföldi bankszámlaszámmal rendelkező adózók 2018. január 31-ig kötelesek az előbbi adatokat formanyomtatványon bejelenteni. 500 000 Ft-ig terjedő mulasztási bírság szabható ki az adózóra, ha késedelmesen, hibásan, vagy nem teljesíti a fenti bejelentési kötelezettségét.

Adófizetési biztosíték

Új jogintézményként bevezetésre kerül az adófizetési biztosíték. Az adóhatóság az adószám megállapítását  követően adófizetési biztosíték letételére kötelezi az adózót, ha olyan személy kíván az új cégben részt venni, aki adótartozással rendelkező vagy adótartozással megszűnt cégben döntési pozícióban volt. Az adófizetési biztosíték 12 hónapon keresztül az adózó adófizetési kötelezettségeinek folyamatos biztosítására szolgál, összege a jogutód nélkül megszűnt cég adótartozása. Amennyiben az adózó a biztosíték letételére vonatkozó határozat kézbesítését követő 30 napon belül nem tesz eleget letétbehelyezési kötelezettségének, az adóhatóság törli az adószámát.

Megszűnő jogintézmények

Az új adózás rendjéről szóló törvény alapján megszűnik az adóregisztrációs eljárást követő kockázatelemzési eljárás, a fokozott adóhatósági felügyeleti eljárás, valamint az adószám-felfüggesztés. A 2018. január 1-jén fennálló adószám-felfüggesztést és fokozott adóhatósági felügyeletet az adóhatóság hivatalból megszünteti.

Változás a jogkövetkezményekben

Bevezetésre kerül a feltételes adóbírság kedvezménye, mely alapján az adózó mentesül a kiszabott adóbírság 50 százalékának megfizetése alól, ha az utólagos adómegállapításról hozott elsőfokú határozat ellen nem él fellebbezési jogával, és az esedékességig megfizeti a határozatban előírt adókülönbözetet.

Mulasztási bírság szabályai több ponton is változtak:

  • Amennyiben az adózó adószámhoz kötött tevékenységet, vagy adóköteles tevékenységet adószám hiányában folytat, 1 millió Ft-ig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.
  • Az általános forgalmi adó összesítő jelentés szerinti adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása, késedelmes, hiányos vagy valótlan adattartalommal való teljesítése esetén az adózó az érintett számlák és a mulasztási bírság szorzatáig sújtható mulasztási bírsággal.
  • A beszámoló letétbe helyezési kötelezettség elmulasztása esetén módosultak a mulasztási bírság szabályai. Mulasztás esetén az adóhatóság 30 napos határidő tűzésével felhívja az adózót a kötelezettség teljesítésére, amennyiben ezt az adózó határidőn belül nem teljesíti, úgy újabb harmincnapos határidővel, valamint 200 000 Ft mulasztási bírság mellett ismételten felhívja az adózót a kötelezettsége teljesítésére.
  • Az adóhatóság a mulasztási bírságot a jogszabálysértés tudomásra jutásától számított egy évig szabhatja ki.

Nem állapítható meg jogkövetkezmény, ha az adózó az adóhatóság honlapján közzétett tájékoztatók szerint járt el.

A késedelmi pótlék előírásának értékhatára 2 000 Ft-ról 5 000 Ft-ra emelkedik.

Adóhivatal által nyújtott szolgáltatások bővítése

Az adóhivatal a kezdő vállalkozásokat 6 hónapon keresztül mentorálja, melynek során ingyenesen tájékoztatja őket az adókötelezettségeikről, és azok teljesítését segítő információk elérhetőségéről. Emellett személyes kapcsolatfelvétel keretében segítséget nyújt számukra az adókötelezettségek teljesítéséhez.

Önellenőrzés bejelentése

Az adózó bejelentheti önellenőrzési szándékát az adóhatósághoz. Az adóhatóság a bejelentéstől számított 15 napig a bejelentés szerinti adómegállapítási időszak és adónem tekintetében adóellenőrzést nem indíthat. Ezzel a bejelentéssel ugyanazon megállapítási időszak és adónem tekintetében csak egyszer lehet élni. A bejelentés egy lehetőség, nem feltétele az önellenőrzésnek.

Adózói minősítéssel kapcsolatos változások

A megbízható adózóknál az általános forgalmi adó visszaigénylésének kiutalási határideje 45 napról 30 napra csökken. Az adóhatóság honlapján közzéteszi a megbízható adózók nevét és adószámát.

A kockázatos adózók terhére kiszabható adóbírság mértéke a kiszabható bírság 30 százalékára csökken, míg korábban 50 százalék volt. A kockázatos adózói minősítés, (kivéve a kényszertörlés miatti), a minősítés hatályának beálltától számított egy évig áll fenn. Kényszertörlési eljárás esetén annak időtartama alatt áll fenn a minősítés.