A Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szabályozza a saját tőkére vonatkozó követelményeket. Amennyiben a vállalatok ezeknek a feltételeknek nem felelnek meg, a Cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárást indíthat, amely akár kényszertörlést is eredményezhet. Az OBR rendszer (Online Beszámoló és Űrlapkitöltő rendszer) az elektronikus sémájának köszönhetően tájékoztatni tudja a cégbíróságokat a nem megfelelő összegű saját tőkével rendelkező cégekről. A cégbírósági eljárás megelőzése érdekében fontos a saját tőke rendezése, melyre több megoldás lehetséges.

Saját tőke hiányának esetei

Saját tőke hiánya a törvény alapján a következő esetekben merül fel:

• egymást követő két teljes 12 hónapot magába foglaló üzleti évben a saját tőke nem éri el a társasági formára előírt jegyzett tőkét,
• a saját tőke a jegyzett tőke felére (részvénytársaság esetében kétharmadára) csökken.

Saját tőkerendezés lehetőségei

A tulajdonosok többféle megoldás közül választhatnak a társaság saját tőke rendezésének kapcsán. Gyakori eset, hogy egyszerre több megoldás használata is szükséges.

Pótbefizetés

Leggyorsabban a pótbefizetéssel lehet megszüntetni a saját tőke hiányát, ha a társaság létesítő okirata tartalmazza a pótbefizetésre vonatkozó lehetőséget és teljesítésének feltételeit.

A Ptk. eddig a pótbefizetés intézményét csak a kft-nél tartalmazta. A Ptk. módosítása a kft szabályozásában már bevált szabályrendszert ülteti át a gazdasági társaságok közös szabályai közé. Így a jövőben nem lesz akadálya –a nyilvánosan működő részvénytársaság kivételével –annak, hogy más társasági formák is alkalmazzák ezt a jogintézményt.

Az egyszemélyes kft-k esetében a 2022-es Ptk. változások értelmében már nem előírás a létesító okiratba foglalni a pótbefizetés lehetőségét. A rendelkezés mentesíti az egyszemélyes társasági formákat az alól, hogy a pótbefizetés elrendeléséhez formális létesítő okiratmódosításra legyen szükség, elegendő határozatban rendelkezni a pótbefizetésről. 

Egyéb társasági formáknál, amennyiben a pótbefizetés nem szerepel a vállalkozás társasági szerződésében, akkor elsőnek a társasági szerződést kell módosítani. Ezt követően lehet pótbefizetésről határozatot hozni. A társasági szerződésben meg kell határozni azt a legmagasabb összeget, amelynek befizetésére a tag kötelezhető, továbbá a pótbefizetés elrendelhetőségének gyakoriságát is. A szabályozás lehetővé teszi, hogy pénzbefizetés mellett nem pénzbeli szolgáltatás útján (például apportképes eszközszolgáltatás, követelés átadás) is fedezhetik a tagok a veszteségeket.

A pótbefizetés összegét és a teljesítés módját a taggyűlésnek kell meghatározni, és nem kell a cégbíróságon bejegyeztetni. A pótbefizetés összege értelemszerűen a tag törzsbetétjét nem növeli. A pótbefizetés alkalmazásának egyik legnagyobb előnye, hogy nem növeli a jegyzett tőke összegét, másrészt alapítói okirat módosítása nélkül elrendelhető mind a pótbefizetés, mind a pótbefizetés összegének visszafizetése. A korábbi szabályokkal ellentétben 2022-től a fel nem használt pótbefizetés visszafizetése nem kötelező, annak felhasználásáról a társaság legfőbb szerve dönthet.

Jegyzett tőke leszállítása

A jegyzett tőkét a tőketartalék vagy az eredménytartalék javára lehet leszállítani, és a cégbírósági bejegyzéssel egyidejűleg lehet a könyvelésben elszámolni.

Jegyzett tőke emelése

A jegyzett tőke emeléséhez taggyűlési határozat szükséges, amit legalább háromnegyedes szavazati többséggel hoztak meg. A jegyzett tőke emelése esetén a társasági szerződés módosítása is kötelező. Ezt a két döntést akár egy taggyűlésen is meghozhatják a tagok. A jegyzett tőke emelését a cégbírósági bejegyzés napjával lehet könyvelni.

Ázsiós tőkeemelés

A tulajdonos tőketartalékba csak jegyzett tőke emelésével egyidejűleg helyezhet vagyont. Ennek a megoldásnak a feltétele, hogy a tagok a korábbi vagyoni hozzájárulásokat már teljesítették. A tőkeemelés történhet pénzbefizetéssel vagy apport útján (pl. tulajdonosi követelés átadásával), de ez a megoldás cégbírósági bejegyzéshez kötött.

Tőkeemelés osztalékból

Osztalékból való tőkeemelésre két megoldás lehetséges. Egyrészt a tagok elengedhetik az osztalékkövetelésüket, aminek következményeként az osztalékot megállapító társaságnál az osztalék kötelezettség elengedett összegét az eredménytartalék növekedéseként kell kimutatni.Így a saját tőke probléma egyszerűen megoldódhat. Adózási szempontból viszont figyelni kell a tag oldaláról arra, hogy ha az osztalékkövetelés elengedése kapcsolt vállalkozás javára történik, akkor az elengedett osztalékkövetelés összegével a tagnak meg kell növelnie az adózás előtti eredményét. Másrészt a jóváhagyott osztalékot közvetlenül tőkeemelésre is fel lehet használni, azonban ilyenkor az osztalék után, magánszemély tag esetén főszabályként meg kell fizetni a személyi jövedelemadót és felső korlátig a szociális hozzájárulási adót.

Kötelezettség elengedése

Amennyiben a tulajdonossal szemben van a vállalatnak tagi kölcsönből, vagy egyéb kötelezettségből származó tartozása, akkor a tulajdonos a társasággal szembeni követelését elengedheti. A társaságnál kimutatott elengedett kötelezettséget egyéb bevételként kell elszámolni, mely az adózott eredményen keresztül a saját tőkét is növeli. Ha a követelést magánszemély tag engedte el, ebben az esetben a társaságnak ajándékozási illetékfizetési kötelezettsége merülhet fel.

Pénzeszköz végleges átadása

A tag végleges pénzeszközátadása egyéb bevételnek minősül, mely megnöveli az adott év adózott eredményét és így a saját tőke összegét is. Azonban az ingyenes pénzeszközátadás esetében mind társasági adó fizetési kötelezettség, mind ajándékozási illetékfizetési kötelezettség felmerülhet.

Ingyenes termékátadás/szolgáltatásnyújtás

Ez a juttatás adózási kezelése hasonló, mint az előző pontban szereplő ingyenes pénzeszközátadás azzal az eltéréssel, hogy nemcsak társasági adó fizetési kötelezettség és ajándékozási illetékfizetési kötelezettség merülhet fel, hanem áfafizetési kötelezettség is.

Értékhelyesbítés alkalmazása

Amennyiben a társaság rendelkezik olyan befektetett eszközökkel, melyek piaci értéke jelentősen meghaladja a könyv szerinti értékét, akkor értékhelyesbítés elszámolása során növelheti a vállalat az értékelési tartalékát, mellyel párhuzamosan nő a saját tőke is. Az értékhelyesbítés elszámolásához könyvvizsgáló ellenőrzése szükséges.

Más társasági formává való átalakulás

Amennyiben a társaság más módon nem tudja rendezni a saját tőke hiányt, úgy dönthet arról, hogy olyan társasági formává alakul át, amelynek a jegyzett tőke követelményét teljesíteni tudja. Ebben az esetben viszont figyelni kell arra, hogy a számvitelről szóló törvény alapján a jogutód gazdasági társaság vagyonmérleg tervezetében a saját tőke elemei csak pozitívak lehetnek. Így, ha a jogelőd eredménytartaléka negatív volt, akkor ezt rendezni szükséges.