A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2025. január 1-jétőlhavibér alkalmazása esetén 290 800 forint, hetibér alkalmazása esetén 66 860 forint, napibér alkalmazása esetén 13 380 forint, órabér alkalmazása esetén 1 672 forint.

A legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére alapbérként megállapított garantált bérminimum a teljes munkaidő teljesítése esetén 2025. január 1-jétőlhavibér alkalmazása esetén 348 800 forint, hetibér alkalmazása esetén 80 190 forint, napibér alkalmazása esetén 16 040 forint, órabér alkalmazása esetén 2 005 forint.

Adójogi szempontból minden jogszabályban külön vizsgálni szükséges, hogy a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér összegét vagy a tárgyhó első napján érvényes minimálbért kell alapul venni az adó-, járulékkötelezettség megállapításához. Az idei évben a minimálbér január 1-jével történő módosításával ez a két időpont egybeesik.

Személyi jövedelemadó

A személyi jövedelemadóról szóló törvény (Szja tv.) szerint a minimálbér - a törvény külön rendelkezésének hiányában is - az év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege, kivéve az Szja. törvény költségelszámolásra vonatkozó rendelkezéseiben említett mindenkori minimálbért.

Szja tv. szerint az éves minimálbér az év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizenkétszerese.

E rendelkezések alapján a minimálbér alapulvételével meghatározandó értékhatárok az alábbiak szerint alakulnak:

• a személyi kedvezmény havi összegének kiszámításakor a 2025. január 1-jén érvényes minimálbér (290 800 forint) egyharmada száz forintra kerekítve vehető figyelembe (96 900 forint),
• a kifizető csekély értékű ajándékot évi három alkalommal, egyenként 29 080 forint értékben adhat egyes meghatározott juttatásként,
• a kifizető a több magánszemélynek szervezett vendéglátás, szabadidős rendezvény keretében személyenként a minimálbér 25%-át meg nem haladó értékű (72 700 forint) ajándéktárgyat adhat egyes meghatározott juttatásként,
• a távmunkavégzés keretében munkát végző munkavállalónál a távmunkavégzéssel összefüggésben igazolás nélkül, költségként elszámolható költségtérítés összege legfeljebb 29 080 forint lehet. Ha a munkavállaló nem egész hónapban dolgozik távmunkában, akkor a havi összegnek a távmunkában töltött napokkal arányos része számolható el,

• az adómentes őstermelői bevétel éves összege 1 744 800 forint,
• az átalányadózásra vonatkozó éves bevételi értékhatár 34 896 000 forint, és
• az átalányadózó őstermelőknek 1 744 800 forint átalányban megállapított jövedelme adómentes,

• az átalányadózás éves bevételi értékhatára 34 896 000 forint, a kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végzőknél 174 480 000 forint,
• 1 744 800 forint átalányban megállapított jövedelem adómentes.

Társadalombiztosítási járulék

A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló törvény (Tbj.) szerint minimálbér a tárgyhónap első napján érvényes alapbér kötelező legkisebb összege. A 2025. januárjától érvényes tb-járulék megállapításakor minimálbérként 290 800 forintot, vagy szakképzettséget igénylő főtevékenységnél a garantált bérminimum havi összegét, azaz 348 800 forintot kell alapul venni.

A főfoglalkozású egyéni és társas vállalkozók járulékfizetési kötelezettsége szintén a tárgyhónap első napján érvényes minimálbérhez, illetve a garantált bérminimumhoz kötődik.

A járulékfizetési alsó határ a munkaviszonyban alkalmazottak tekintetében a tárgyhó első napján érvényes minimálbér 30%-a. 2025. január 1-től tehát 87 240 forint után kell megfizetni a tb-járulékot és a szociális hozzájárulási adót.

Megbízási jogviszony esetén a biztosítási jogviszony létrejöttéhez azt kell vizsgálni, hogy az e tevékenységből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelem eléri-e a tárgyhó első napján érvényes minimálbér 30%-át.

Szociális hozzájárulási adó

A Szociális hozzájárulási adóról szóló törvény szerinti minimálbér az év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege (290 800 forint), kivéve az e törvény egyéni és társas vállalkozókra vonatkozó egyes rendelkezéseiben említett minimálbért.

Egyéni és társas vállalkozók esetében a járulékalap a tárgyhónap első napján a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum összege, ha az egyéni vállalkozó személyesen végezett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel, ennek hiányában az év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege. 2025. januárjától a vonatkozó kötelezettséget a 290 800 forintos minimálbér, és a 348 800 forintos garantált bérminimum alapulvételével kell meghatározni.

A szociális hozzájárulási adó kapcsán az adókedvezményeket szintén az év első napján érvényes minimálbérrel kell számolni, ahogy a szociális hozzájárulási adó fizetés felső határ (minimálbér 24-szerese) számítása során is (például osztalék esetén).

Rehabilitációs hozzájárulás

A rehabilitációs hozzájárulás mértékét az annak fizetésére köteles vállalkozásoknak az alábbiak szerint kell megállapítani: a tárgyév első napján megállapított alapbér kötelező legkisebb összegének kilencszerese/fő/év, 2025. évben tehát 290 800 forint x 9 = 2 617 200 forint/fő/év.

Kisvállalati adózási módot (kiva) választó társaságok esetében a törvény a minimálbérhez köti a foglalkoztatottak után igénybe vehető kedvezmények összegét. A minimálbér ebben az esetben a Kisvállalati adóról szóló törvény előírása alapján a Tbj.-ben szabályozott minimálbér, mely a tárgyhónap első napján érvényes minimálbért jelenti.

Társasági adó

Az adóév első napján érvényes minimálbér az irányadó a Tao tv. 7. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott duális képzőhelyen folytatott szakirányú oktatásban részt vevő tanulók, képzésben részt vevő személyek és a v) pontjában meghatározott, a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása esetén igénybe vehető adóalap csökkentésnél.

Egyszerűsített foglalkoztatás

Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény (Efo törvény) alapján egyszerűsített foglalkoztatás esetén alapbérként, illetve teljesítménybérként legalább a minimálbér 85%-a, szakképzettséget igénylő munkakörnél legalább a garantált bérminimum 87%-a fizetendő.

Ennek alapján a minimálisan adható összeg a minimálbér esetén 1 422forint/óra, garantált bérminimum esetén 1 744 forint/óra. Így tehát a minimálisan adható napidíj minimálbér esetén 11 368 forint, garantált bérminimum esetén 13 952 forint.

Az egyszerűsített foglalkoztatás után a munkáltatót terhelő közterhek a 2022. július 1-től létrejött jogviszonyok esetén a minimálbérhez kötöttek. A munkáltató által fizetendő közteher mértéke a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként a tárgyhónap első napjánérvényes minimálbér meghatározott százaléka (száz forintra kerekítve).

2025. február 1-től emelkedni fog a közteher minimálbérhez kötött mértéke.

Az alábbi táblázatban látható a közteher mértékének és összegének változása.

A megemelt közteher összegét a 2025. február 1-je után, vagyis a 2025. február 2-án vagy azt követően keletkezett, Efo törvény szerinti foglalkoztatási jogviszonyok esetében kell alkalmazni.

Az Efo törvény módosítása értelmében 2025. július 1-től változik az egyszerűsített foglalkoztatással létesíthető munkanapok számítása; korlátozásra kerül éves szinten a maximális alkalmi munka, idénymunka hossza.

A korábbi szabályozás értelmében több munkáltatónál lehetett egyszerűsített foglalkoztatás keretében (idénymunka, alkalmi munka formájában) éves szinten 120 napot dolgozni, nem adódtak össze a napok.

2025. július 1-től ha egy munkavállaló több alkalommal létesít munkaviszonyt idénymunkára vagy alkalmi munkára, akkor ezen munkaviszonyok együttes időtartama egy adott naptári évben a 120 napot nem haladhatja meg.

A változás következtében a munkavállaló szemszögéből kell vizsgálni ezen törvényi feltétel fennállását.

Az adóhatóság a munkáltató bejelentését visszautasítja, ha a munkaviszony napjainak száma a 120 napot meghaladja éves szinten.

Ennek ellenőrzése érdekében az egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítését megelőzően a foglalkoztató jogosult lesz a természetes személy adóazonosító jelének, TAJ-számának és nevének megismerésére és kezelésére. Az adóhatóság mindehhez elektronikus lekérdezési lehetőséget fog biztosítani.

Továbbra is alkalmazandó az a szabály, hogy adott munkáltatónál az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony keretében foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonya mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén naptári évente a 120 napot, alkalmi munka esetén naptári évente a 90 napot nem haladhatja meg.