Iskolakezdési támogatás


A hatályos személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja törvény) 2019. január 1-jétől már nem tartalmazza az „iskolakezdési támogatás” adózására vonatkozó korábbi kedvező előírásokat, így az ilyen címen adott juttatásokra is az Szja törvény egyéb rendelkezéseit kell alkalmazni.


Munkaviszonyból származó jövedelem

Az iskolakezdési támogatás pénzben, utalvány formájában vagy természetben is adható értékhatár nélkül, akár a dolgozónak, akár közvetlenül (korhatár nélkül) a tanulónak, diáknak. A juttatások főszabály szerint adókötelezettség alá esnek, annak közterheit a juttatóval fennálló jogviszony alapján kell megítélni.

Ilyen módon a dolgozónak (munkaviszony keretében) pénzben adott iskolakezdési támogatás bérként adózik, tehát a juttatás összegéből le kell vonni 15 % személyi jövedelemadót és 18,5 % társadalombiztosítási hozzájárulást, valamint a bruttó összeg után meg kell fizetni a 13% szocho-t is. Munkaviszony hiányában az egyéb jövedelemre vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani (számfejteni), bevallani és megfizetni az adókat.

Amennyiben utalvány vagy termék formájában ad a munkáltató a dolgozónak munkaviszony keretében iskolakezdési támogatást, akkor a személyi jövedelemadó-előleg és járulék levonására nincs lehetőség, de azokat a munkáltatónak, mint kifizetőnek meg kell állapítani és fizetni, a közterheket a munkavállalóval szemben követelésként kell elszámolni. A munkáltatónak a bruttó összeg után meg kell fizetni a 13% szocho-t is.

Ha olyan utalvány kerül átadásra, ami nem csak adott termékre (termékkörre) vagy szolgáltatásra (szolgáltatáskörre), hanem akár egy hipermarketben bármire beváltható, akkor az bérként lesz adóköteles.

A fenti esetekben a munkáltató eldöntheti, hogy a juttatás összegét bruttó vagy nettó módon határozza meg. Ez utóbbi esetben a teljes juttatás összegét „felbruttósítva” kell meghatározni.


Egyes meghatározott juttatás

A fentiektől eltérő módon alakulhat az iskolakezdéssel kapcsolatos juttatások köre meghatározott feltételek fennállása esetén.

A munkáltató adhat egyes meghatározott juttatásként személyenként legfeljebb évi három alkalommal a minimálbér 10 %-át meg nem haladó értékű terméket, szolgáltatást, illetve az ezekre szóló utalványt is (csekély értékű ajándék). Előnye, hogy ezt nem csak a szülőnek (munkavállalónak), hanem közvetlenül a munkavállaló gyermekének is adható.

Ez azt jelenti, hogy 2025-ban egyszeri alkalommal személyenként 29 800 forint értékű utalvány vagy a juttató nevére szóló számlával vásárolt termék formájában adható támogatás. A juttatás után nem a magánszemélynek, hanem a munkáltatónak keletkezik adókötelezettsége. Az adó alapja a juttatás értékének 1,18-szorosa, amely után 15 % személyi jövedelemadót és 13 % szocho-t kell fizetnie.

Fontos hangsúlyozni, hogy a juttató a csekély értékű ajándékokról – az adatvédelmi előírások betartásával – olyan nyilvántartást köteles vezetni, amelyből utólag is megállapítható a juttatásban részesülők személye.

A minimálbér 10%-át meghaladó mértékben van lehetősége a munkáltatónak ajándéktárgyat adnia, amennyiben azt egyidejűleg több magánszemély számára szervezett, ingyenes vagy kedvezményes döntően vendéglátásra, szabadidőprogramra irányuló rendezvényen, eseményen adja át. Ebben az esetben személyenként a minimálbér 25%-ot meg nem haladó értékű ajándéktárgy egyes meghatározott juttatásként adható a résztvevőknek.

Ha például a munkáltató a tanévkezdés alkalmából családi napot rendez a dolgozók és családtagjaik számára, akkor a csekély értékű ajándéknál már részletezett adóteher megfizetése mellett minden résztvevőnek adhat legfeljebb 72 700 forint értékű tanszereket, iskolai felszereléseket tartalmazó ajándékcsomagot.

Az adóhatóság szakmai értelmezése szerint az ajándéktárgy azonban utalvány nem lehet


Utalványokra vonatkozó fontos szabályok

Az utalvány akkor minősül egyes meghatározott juttatásnak, ha a juttatási feltételek alapján megállapítható, hogy az mely termékre, szolgáltatásra, vagy milyen termék- vagy szolgáltatáskörben használható fel, továbbá, ha az utalvány – a magánszemélynek ki nem osztott (nem juttatott) utalványok visszaváltása kivételével – nem visszaváltható.

A leírtak a gyakorlatban azt jelentik, hogy egyes meghatározott juttatásként nem adható bármire korlátozás nélkül felhasználható utalvány, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz. Megfelel a feltételeknek például egy könyv, ruha, élelmiszer utalvány, de nem adható egy hipermarket által kibocsátott vásárlási utalvány, amely bármilyen, az áruházban megvásárolható áru megszerzésére felhasználható.

Az olyan bevásárlóközpontok által kibocsátott utalványok, amelyek a bevásárlóközpontban található eltérő termékskálával rendelkező bármelyik üzletben beváltható vagy a szupermarketben található összes termékre felhasználható utalvány nem felel meg a fentebb említett jogszabályi előírásoknak.

Amennyiben például egy munkáltató olyan utalványt kíván adni a dolgozóinak, amely, azaz maga 
az utalvány nem nevesíti, hogy milyen termékre, szolgáltatásra, illetve termék- vagy szolgáltatáskörben használható fel, akkor a juttatás a fennálló jogviszony szerint válik adókötelessé, azaz a munkavállalók munkaviszonyból származó jövedelmet szereznek.