Az étteremben és cukrászdában a vállalkozás üzleti partnerei, illetve munkavállalói részére igénybe vett vendéglátás főszabály szerint egyes meghatározott juttatásként adóköteles. A 10/2026. (I. 30.) Kormányrendelet (továbbiakban Korm.rendelet)értelmében azonban az ilyen jellegű szolgáltatás a 2026-os adóévben mentesülhet - meghatározott feltételek mellett – a személyi jövedelemadó és a szociális hozzájárulási adókötelezettségek alól.

Az új szabályok a 2025. december 31-ét követően teljesülő éttermi, cukrászdai vendéglátás alapján meghatározott jövedelmek esetében, alkalmazhatóak.

Az adómentesség feltételei

Az éttermi, cukrászdai fogyasztás kizárólag akkor adómentes, ha az alábbi feltételek fennállnak:

1.  A juttatás nyújtására reprezentáció keretében kerül sor. Itt a Személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja törvény) reprezentáció fogalmát kell szem előtt tartani, tehát kizárólag a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti rendezvény, esemény keretében, továbbá az állami, egyházi ünnepek alkalmával nyújtott vendéglátás (étel, ital) esetén alkalmazható az adómentesség.

Adómentes lehet egy üzleti tárgyalás keretében szervezett ebéd/vacsora vagy egy szakmai konferenciát követő éttermi fogyasztás vagy a céges karácsonyi rendezvény (mint egyházi ünnep) éttermi fogyasztása. Ugyanakkor nem kezelhető adómentesen például a céges csapatépítő rendezvény keretében biztosított éttermi fogyasztás.

2. A juttatás csak abban az esetben lehet adómentes, ha étteremben vagy cukrászdában történik.

Étteremnek a 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 4. számú mellékletének 1. pontjában található üzlettípus, míg cukrászdának a 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 4. számú mellékletének 3. pontja szerinti üzlettípus minősül.

Nem kezelhető emiatt adómentesként pl. a büfékben, kávézókban történő fogyasztás.

A gazdálkodók az üzlettípus besorolását  az Országos Kereskedelmi Nyilvántartásban tudják ellenőrizni (Országos Kereskedelmi Nyilvántartás - Üzlet keresés - OKNYIR)

A nyilvántartásban névre, illetve településre is lehet keresni, viszont ahhoz, hogy az adott vendéglátóhely üzlettípusát megtudjuk, ahhoz a keresésünk eredményeként megtalált vendéglátóhelyek nevei előtti "részletek" gombra kell kattintanunk.

A részletek közül a 4. pontban szerepel a vendéglátóhely címe után a vendéglátóhely típusa mező. Amennyiben ebben a mezőben étterem vagy cukrászda szerepel, akkor megfelel a Kormányrendeletben foglalt feltételeknek.

A szállodában üzemeltetett étterem akkor tartozik az éttermi vendéglátás szakágazatba, ha azt a szálloda részét nem képező különálló egység üzemelteti. A reprezentáció kedvező szabályai emiatt kizárólag a különálló egység által üzemeltetett étteremben nyújtott éttermi vendéglátásnál alkalmazhatók, a szálloda szerves részeként működő étterem vendéglátással kapcsolatos szolgáltatásai esetén nem.

3. Hangsúlyozandó, hogy kizárólag az étteremben, cukrászdában helyben nyújtott vendéglátás (étel, ital) formájában adott reprezentációs juttatás mentes az adó alól.

Ennek alapján nem lehet adómentes az étteremből, cukrászdából elhozott és máshol felszolgált étel vagy ital, illetve a cég irodájában biztosított, catering cégen keresztül tartott céges vacsora sem.

Az éttermi vendéglátásban felszámított szervizdíj és egyéb díjak adózási kezelése

A Korm.rendelet alapján kizárólag az étteremben, cukrászdában nyújtott vendéglátás (étel, ital) formájában adott reprezentációs juttatás mentesül az adókötelezettség alól. Az étel- és italfogyasztáshoz közvetlenül kapcsolódik a szervízdíj is, így annak a számlában feltüntetett összege osztja az étel, ital számla szerinti értékének adójogi kezelését, ezért az is adómentes. Azonban bármely más, a számlában egyéb szolgáltatásra tekintettel feltüntetett további díj már nem tekinthető adómentesnek.

Az adómentesség értékhatára

Az új előírás szerint az adómentesség számításánál két korlátot is figyelembe kell venni.

A vállalkozás

• adóévben elszámolt éves összes bevételének 1%-át lehet adómentesen elszámolni,
• az adómentesen elszámolt összeg azonban nem haladhatja meg a 100 millió forintot.

Évközben kezdő vagy megszűnő tevékenység esetén az értékhatár időarányosan vehető figyelembe.

A juttatóknak az értékhatár számításakor az összes elszámolt bevételt, tehát az értékesítés nettó árbevételét, az egyéb bevételt és a pénzügyi műveletek bevételét is figyelembe kell venniük.

Naptári évtől eltérő üzleti éves adózók esetében a bevételt, a 100 millió forint elérését, illetve a bevétel 1%-át az eltérő üzleti év kezdő napjától kell számolni.

Az új, kedvezőbb szabályokat a  2025. december 31-ét követően induló eltérő üzleti év esetén kell alkalmazni (például június 30-i mérlegforduló nap esetén 2026. július 1-től kell figyelni a 100 millió forint elérését és 2026. július 1- 2027. június 30. közötti időszakra kell figyelembe venni a bevétel 1 %-át).

Adóelőleg

Amennyiben az adóév során vagy az adott negyedévben a juttatás értéke meghaladja a 100 millió forintot, akkor a kifizetőnek az értékhatárt meghaladó juttatás után adóelőleget kell fizetni a normál szabályok szerint.

• A juttatás 1,18-szorosa után 15 % szja-t és 13 % szocho-t kell fizetni,
• Az adókat abban a negyedévben kell megállapítani, amelyben a 100 millió forintos értékhatárt meghaladja a szóban forgó juttatás összege.
• Az adókat az értékhatár-átlépés negyedévét követő hónap 12-éig kell bevallani és megfizetni.

Adófizetés

A tárgyévet követően a vállalkozásnak meg kell vizsgálni, hogy az adott adóévben meghaladta-e az éttermi, cukrászdai reprezentációs juttatások értéke az összes bevétel 1 %-át, és annak figyelembevételével kell az adót megállapítani.

Az adókötelezettség megállapításának időpontja: az adóévre elszámolt összes éves bevétel megállapítására előírt hónapot (tehát május 31.) követő negyedév 12. napja.

2026. adóévre vonatkozóan 2027. július 12-ig kell megállapítani, bevallani és megfizetni az adókat, melyből az adóelőlegeket le kell vonni.

Kisvállalati adóalanyok

A  kisvállalati adó (kiva) alapját képezi főszabály szerint – többek között -  a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatás. A kiva kiváltja a társasági adót és a kifizetőt terhelő szociális hozzájárulási adót.

A Korm.rendelet az éttermi, cukrászdai reprezentációs juttatással összefüggésben nem tartalmaz azonban a kiva adóalanyokra vonatkozóan külön rendelkezést.

Erre tekintettel  a kiva adóalanyok az éttermi és a cukrászdai reprezentáció tekintetében a Korm.rendeletben meghatározott értékhatárig a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség alól mentesülnek, de a juttatások után a 10 %-os mértékű kivát továbbra is meg kell fizetniük.