Határidő számítás változása

A határidőt megtartottnak kell tekinteni abban az esetben, ha a jognyilatkozatot legkésőbb a határidő utolsó napján postára adják. Valójában egy bírói gyakorlat került átültetésre a jogszabályba és ez a módosítás legfőképpen a próbaidő alatti azonnali hatályú felmondások közlésekor lehet segítség a munkáltatóknak.

Munkáltatói tájékoztató

Átadásának határideje

A munkáltatóknak a munkaviszony megkezdését követően írásban tájékoztatást kell adniuk a munkavállalójuknak. Ennek a tájékoztatónak az átadására a korábbi szabályok szerint 15 napja volt a munkáltatóknak, az átláthatóság növelésének érdekében ez a határidő 2023. január 1-jétől 7 naptári napra csökkent.

Megszűnik az a lehetőség, hogy munkáltatónak nem kell tájékoztatást adnia, ha a munkaviszony ideje az egy hónapot, vagy a heti 8 órát nem haladja meg. Egyetlen esetben nem szükséges a tájékoztatót átadni a munkavállalónak, akkor, ha a napi munkaidő a fél órát nem haladja meg.

Tájékoztató tartalma

A jogszabály által előírt kötelező tájékoztató három új ponttal egészül ki. A három új pont közül a legjelentősebb a munkaidőre vonatkozó tájékoztatás kibővülése.

A munkáltatónak tájékoztatnia kell a munkavállalót a napi munkaidő tartamáról, ezen belül pedig a következőkről is:

• a hét azon napjairól, amelyekre munkaidő osztható be, 
• a beosztás szerinti napi munkaidő lehetséges kezdő- és befejező időpontjáról, 
• a rendkívüli munkaidő lehetséges tartamáról,
• a munkáltató tevékenységének sajátos jellegéről

A munkáltatónak a munkáltató saját képzési politikájáról, a munkavállaló által igénybe vehető képzésre fordítható idő tartamáról is tájékoztatást kell adnia.

Új pontként megjelenik, hogy a munkáltatónak tájékoztatnia kell a munkavállalóját arról a hatóságról, amely részére a munkáltató a munkaviszonnyal kapcsolatos közterhet megfizeti, tehát a NAV-ról.

A január 1-jén már munkaviszonyban lévő dolgozó részére a kibővített tájékoztatást akkor kell megadni, ha ezt 2023. január 1-től számított 3 hónapos határidőn belül írásban kéri a munkavállaló. Ebben az esetben a kibővített tájékoztatást a kérelem közlésétől számított 30 napon belül kell megadni a munkavállalónak.

Külföldi kiküldetéssel kapcsolatos tájékoztató

A külföldi kiküldetés esetén korábban is már egy külön erre az esetre szóló egyedi tartalmú tájékoztatást kellett adni a munkavállalóknak. A 15 napot meghaladó külföldi tartózkodás esetén legalább 7 nappal a kiutazás elött írásban kell tájékoztatni a munkavállalót. A két új pont, amivel kiegészítésre került a tájékoztatási kötelezettség a következők.

c) a munkavégzés helyén irányadó díjazás, valamint az utazási, étkezési és lakhatási költségek megtérítésének szabálya feltételei.

e) a határon átnyúló szolgáltatásnyújtást végző munkáltató és az általa kiküldött munkavállaló jogaival és kötelezettségeivel összefüggő lényeges információt tartalmazó egységes nemzeti honlap (ommf.gov.hu) elérhetősége.

Mentesülés a munkavégzés alól

Az Európai irányelveknek megfelelően került be a jogszabályba két új eset, amikor a munkavállaló mentesül a munkavégzés alól.

• Évente legfeljebb öt munkanapra mentesül a munkavégzés alól a munkavállaló, ha súlyos egészségi okból gondozásra szoruló hozzátartozójának, vagy a munkavállalóval közös háztartásban élő személynek nyújt személyes gondozást.

Ezt az öt napot a munkavállaló kérésének megfelelően, maximum két részletben kell biztosítani. Ehhez a munkavállalónak igazolnia kell az egészségi ok fennállását és a gondozás indokoltságát. Az igazolást a gondozásra szoruló személy háziorvosának kell kiállítania.

Erre az időszakra nem jár a munkavállalónak semmilyen díjazás.

• Az örökbefogadás előkészítése időszakában - az örökbe fogadható gyermekkel történő személyes találkozás céljából - évente legfeljebb tíz munkanapra jogosult a munkavállaló.  

A munkavállalót a kérésének megfelelő időpontban az örökbefogadást elősegítő szervezet által kiállított igazolás alapján, a kiállításától számított kilencven napon belül kell mentesíteni a munkavégzés alól.

A mentesítés időszakára távolléti díj illeti meg a munkavállalót.

Fontos változás történt abban az esetben, amikor a munkavállaló „munkaköre ellátására egészségi okból való alkalmatlansága” miatt mentesül a munkavégzés alól. A korábbi szabályok szerint, ha a munkavállaló egészségügyi okból nem alkalmas ellátni a munkakörét, akkor állásidőt kellett számára fizetni. A mostani változás értelmében erre az időszakra a munkavállalónak nem jár állásidőre járó távolléti díj.

Próbaidőt érintő változások

A próbaidővel kapcsolatban jelentős változás, hogy rövid tartamú munkaviszony esetén a próbaidő is arányosan rövidebb lesz.

A Munka törvénykönyvének (továbbiakban: Mt.) módosítása úgy rendelkezik, hogy ha a munkaviszony legfeljebb 12 hónapra jön létre, akkor a kiköthető próbaidő időtartamát is arányosan kell megállapítani.

E szabály alapján például 6 hónapos határozott idejű munkaviszony esetén a próbaidő időtartama legfeljebb 1,5 hónap lehet, az általános 3 hónap helyett.

Szabadság

Apasági szabadság

Módosulnak az apasági szabadság szabályai. Az apa gyermeke születése esetén legkésőbb a gyermeke születését követő, vagy gyermek örökbefogadása esetén legkésőbb az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követő második hónap végéig tíz munkanap szabadságra jogosult, amelyet kérésének megfelelő időpontban, legfeljebb két részletben kell kiadni.

Díjazás:

Az apának a szabadság 1-5. napjára a távolléti díj 100 %-a, ezt követően azonban csak 40 %-a jár. Az apasági szabadság a munkaviszony végén nem váltható meg.

Átmeneti rendelkezés, hogy azok az apák, akiknek 2022. augusztus. 2. és 2022. december 31. között született gyermeke és az apasági szabadságot még nem vette igénybe, vagy csak 5 napot vett ki, az február végéig igénybe veheti a 10 nappal számolt szabadságának a maradékát.

Szülői szabadság

Az Európai Uniós irányelvből eredő új szabadságforma került átültetésre a magyar jogrendbe. A szabályozás célja, hogy mind a két szülő a lehető legtöbb időt tudja a gyermekével tölteni, ha szeretné. Ennek megfelelően az Uniós szabályozás szerint a gyermek 8 éves koráig 4 hónap szabadságra jogosult mind a két szülő.

A magyar jogszabályi környezetbe, ennél szigorúbb szabályok kerültek be. Az Mt. új, 118/A. §-a rendelkezik a szülői pótszabadságról, amelynek mértéke a gyermek hároméves koráig 44 munkanap lehet, és amely a gyermek 3 éves koráig vehető igénybe. A szülői szabadság igénybevételének feltétele, hogy a munkaviszony a gyermek születését vagy örökbefogadás esetén az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követően egy éve fennálljon. 

A munkáltató a szülői szabadságot a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban adja ki. A munkavállalónak legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt kell kérnie a szabadsága kiadását, de a munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a szülői szabadság kiadását – legfeljebb hatvan nappal – elhalaszthatja, ennek indokát és a kiadás általa javasolt időpontját a munkavállalóval írásban kell, hogy közölje.

Díjazás:

A szülői szabadság idejére a munkavállalónak a távolléti díjának 10%-a jár. A szülői pótszabadsággal kapcsolatban fontos szabály, hogy az szabadságra és végkielégítésre jogszerző időnek számít.

Átmeneti rendelkezés, hogyha a munkavállalónak a gyermeke 2022. augusztus 2. és 2023. június 30. között tölti be a harmadik életévét, akkor a munkavállalónak kérésének megfelelően legkésőbb 2023. június 30-ig lehet kiadni a szülői szabadságot.

Szabadság kiadása

A munkavállalónak minden évben 7 munkanapnyi szabadságot a kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. Ebben a szabályban történik egy jelentősebb változás. A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén megtagadhatja a szabadságnak a munkavállaló által kért időpontnak megfelelő kiadását.

A szabadságok kiadásánál továbbra is főszabály, hogy a szabadságokat az esedékeség évében kell kiadni. Ez alól kivételt képeznek az apasági, illetve a szülői szabadságok.

A munkaszerződés módosítására vonatkozó új szabályok

A nyugat-európai gyakorlatban már széles körben alkalmazott, hogy a családos munkavállalóknak lehetőséget ad a jogszabály arra, hogy kérelmezzék a munkafeltételeiknek a megváltoztatását. Ennek megfelelően átültetésre került a magyar jogrendszerbe az a lehetőség, hogy a munkavállalók gyermekük nyolcéves koráig vagy a gondozást végző munkavállalók – a munkaviszony első hat hónapját kivéve – kérhetik, hogy a munkaszerződésüknek az alábbi területeit módosítsák.

1. a munkavégzés helyének módosítása,
2. a munkarend módosítása,
3. távmunkavégzésben való foglalkoztatásra módosítás
4. részmunkaidőben való foglalkoztatásra módosítás

A munkavállalónak a kérelmét írásban kell beadnia, amiben meg kell jelölnie, hogy milyen módosítást szeretne, azt mikortól és indokolnia kell, hogy a megjelölt módosításokra miért van szükség, milyen módon valósítható meg.

A munkáltatónak a kérelemre 15 napja van írásban nyilatkozni, azonban elutasítás esetén megfelelően meg kell indokolnia. Az indoklásának meg kell felelnie az azonnali hatályú felmondás indoklására vonatkozó szabályoknak, így világosnak, okszerűnek és valósnak kell lennie.

A munkaviszony megszüntetése

Indoklási kötelezettség

Új rendelkezés, hogy a munkáltató – a munkavállaló kérelmére – indokolási kötelesség hiányában is meg kell, hogy indokolja a munkaviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozatát, ha a munkavállaló hivatkozása szerint a munkaviszony megszüntetésére például az apasági szabadság vagy a szülői szabadság miatt került sor. Az indokolás megtámadására nyitva álló idő 30 nap.

Felmondási tilalom

A felmondási tilalmak kiegészülnek az apasági szabadság, a szülői szabadság, valamint a súlyos egészségi okból gondozásra szoruló hozzátartozójának, vagy a munkavállalóval közös háztartásban élő személynek nyújtott személyes gondozás céljából történő mentesülés tartalmával.

Munkaidő-keret

A módosítás alapján a munkaidőkeret teljesítésének kezdő és befejező időpontját, valamint a teljesítendő munkaidő tartamát írásban meg kell határozni és közzé kell tenni, tehát a korábbi szabályokkal ellentétben nem elegendő a helyben szokásos módon közzé tenni a keret kezdő és befejező dátumát, hanem a ledolgozandó óraszámot is ki kell hirdetni.

Pihenőidő

A pihenőidő kiadása terén az Alkotmánybíróság egyik korábbi határozata nyomán módosuló szabály szerint nem kell napi pihenőidőt beosztani, ha a munkáltató a munka befejezését közvetlenül követő napra munkaidőt nem oszt be, vagy rendkívüli munkaidőt nem rendel el. Jelentősen szélesíti a munkáltatók munkaidőbeosztási lehetőségeit az Mt. 106. § módosuló (3) bekezdése, amely szerint egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén

a) a megszakítás nélküli,

b) a több műszakos,

c) az idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállaló számára,

havonta legalább negyven órát kitevő és egy naptári napot magába foglaló megszakítás nélküli heti pihenőidő is beosztható. Ebben az esetben a munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak átlagában legalább heti negyvennyolc óra heti pihenőidőt kell beosztani.

Egyéb változások

Munkavégzéssel kapcsolatos költségek

A munkaviszony teljesítésével kapcsolatos módosuló szabályok eddig arról szóltak, hogy a munkáltató köteles a munkavállalónak azt a költségét megtéríteni, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel. E körben új elvárás, hogy az indokoltság mellett a költség szükségessége is feltétele a munkáltató megtérítési kötelezettségének.

Munkavégzéshez szükséges eszközök

A korábbi szabályozás alapján a munkavégzéshez szükséges feltételeket kötelező jelleggel a munkáltatónak biztosítania kell, azonban a módosítást követően a felek megállapodása ettől eltérhet. Ez alapján a munkavállaló akár saját maga biztosíthatja majd a jövőben a munkavégzéshez szükséges tárgyi eszközöket, amennyiben erről a munkaszerződésben megállapodtak.

Fiatal munkavállalók

A 16 évnél fiatalabb munkavállalóra is speciális szabályok vonatkoznak: változott, hogy a napi munkaideje legfeljebb hat óra lehet, kivéve azt a nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytató tizenötödik életévét betöltött tanulót, aki az iskolai szünet alatt munkát végez. A fiatal munkavállalók több munkaviszony keretében történő foglalkoztatás esetén a beosztás szerinti napi munkaidőt össze kell számítani. Ez azt jelenti, hogy a beosztás szerinti napi munkaidő sem haladhatja meg a munkaszerződés szerinti napi munkaidő mértékét.

Munkabér megfizetése

Főszabályként a munkabért a munkavállaló által megjelölt fizetési számlára utalással kell megfizetni. Lehetőség van azonban arra, hogy a felek írásbeli megállapodást kössenek arról, hogy a munkabért készpénzben fizeti meg a munkáltató.