Kapcsoltam? Ki a kapcsolt vállalkozásom?

Attól függ, hogy milyen célból szükséges a kapcsoltság megállapítása. Jelen hírlevelünkben röviden bemutatjuk, hogy az egyes törvények hogyan definiálják a kapcsolt vállalkozások fogalmát, illetve a leggyakrabban felmerülő kötelezettségek teljesítéséhez mely definíciókat kell figyelembe vennünk.

A leggyakrabban felmerülő kapcsolt vállalkozásokhoz kötődő feladatok:

• számviteli közzétételek
• kapcsolt vállalkozások adóhatóság felé történő bejelentése
• transzferár kötelezettség megállapítása és dokumentáció készítése
• társasági adó bevallásban való adatszolgáltatás és a vállalati méret megállapítása
• innovációs járulék kötelezettség megállapítása

Számviteli közzétételi kötelezettségek

A számviteli közzétételi kötelezettségek a Számvitelről szóló 2000. évi C. törvény alapján (továbbiakban Sztv. tv.) kerülnek meghatározásra. Az Sztv. tv. 3§ (2) bekezdése alapján kapcsolt vállalkozás:

• az anyavállalat,
• a leányvállalat
• és a közös vezetésű vállalat.

1. anyavállalat: az a vállalkozó, amely egy másik vállalkozónál (a továbbiakban: leányvállalat) közvetlenül (a szavazatok több mint 50%-ával rendelkezik) vagy leányvállalatán keresztül közvetetten meghatározó befolyást képes gyakorolni, azaz:

• jogosult a cégben a vezető tisztségviselők vagy felügyelőbizottsági tagok többségének megválasztására, illetve visszahívására, vagy
• más tulajdonossal (tulajdonosokkal) azonos tartalommal szavaz (megállapodás alapján), ha így együttesen már a szavazatok több mint 50%-ával rendelkeznek, vagy
• más tulajdonos(ok) rajta keresztül gyakorolja (gyakorolják) szavazati jogukat, ha így együttesen már a szavazatok több mint 50%-ával rendelkeznek.

2. leányvállalat: az a gazdasági társaság, amelyre az anyavállalat meghatározó befolyást képes gyakorolni;

3. közös vezetésű vállalkozás: az a gazdasági társaság, ahol egyrészt az anyavállalat (az anyavállalat konszolidálásba bevont leányvállalata), másrészt egy (vagy több) másik vállalkozás az 1. pont szerinti jogosultságokkal paritásos alapon - legalább 33 százalékos szavazati aránnyal - rendelkezik. A közös vezetésű vállalkozást a tulajdonostársak közösen irányítják.

A Sztv. tv. (88§ - 94/A§) előírása alapján a gazdasági társaságoknak a kiegészítő mellékletben a fenti fogalmaknak megfelelő kapcsolt vállalkozásaikat, valamint a velük folytatott ügyleteket kell bemutatni.

A fentieken túl a Számviteli törvény által előírt mérleg és eredménykimutatás sémákban megkövetelik, hogy az egyes mérleg és eredménykimutatás sorokból kiemeljük, vagy külön soron mutassuk be a kapcsolt vállalkozásokhoz köthető értékeket.

A kapcsolt vállalkozások adóhatóság felé történő bejelentése

Sok esetben tapasztalható félreértés abban a kérdésben, hogy az adóhatósághoz pontosan melyik jogszabály fogalmai között definiált kapcsolt felet és mikor kell bejelenteni. Adódik ez abból is, hogy az adóalany úgynevezett „törzsadatán” is feltüntetésre kerülnek a kapcsolt vállalkozások.

A bejelentési kötelezettség az Adózás rendjéről szóló 2017. évi CL törvény (továbbiakban Art.) szerinti kapcsolt vállalkozás tekintetében áll fenn. Az Art. pedig visszautal a Társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996.évi LXXXI. törvényre (továbbiakban Tao tv.), hiszen az Art. 7. § 28. pontja alapján kapcsolt vállalkozásnak minősül a Tao tv. szerinti kapcsolt vállalkozás.

Nézzük meg, hogyan fogalmazza meg a kapcsolt vállalkozás fogalmát a Tao. tv. 4.§. 23. pontja.

1. Az adózó és az a személy, amelyben az adózó közvetlenül, vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik

2. Az adózó és az a személy, amely az adózóban közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik

3. Az adózó és más személy, ha a harmadik személy közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyásolással rendelkezik azzal, hogy azokat a közeli hozzátartozókat, akik az adózóban és a más személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni.

A többségi befolyás nemcsak a közvetlen tulajdonosokkal állhat fenn, hanem a közvetett tulajdonosokkal is. Fontos továbbá, hogy a közeli hozzátartozók közvetlen és közvetett tulajdoni részesedését, vagy szavazati jogát egybe kell számítani.

Fontos kiemelni, hogy a Tao tv. fogalmában használt többségi befolyást a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban Ptk.) 8:2.§. (1) bekezdésében találjuk meg.

Az adózónak a 465/2017. (XII.28.) Korm. rendelet 16. § (4) b) pontja alapján bejelentési kötelezettsége van, mely szerint az adókötelezettséget érintő változás szabályai szerint jelenti be az adóhatósághoz

• a kapcsolt vállalkozásnak minősülő másik személy nevét, székhelyét (telephelyét) és adóazonosító számát az első szerződéskötésüket követő 15 napon belül, valamint

a kapcsolt vállalkozási viszony megszűnését a megszűnést követő 15 napon belül.

Transzferár-nyilvántartás készítésére kötelezettek meghatározása, és az ügyletek köre

A szokásos piaci ár meghatározása érdekében nyilvántartási kötelezettség terheli Tao. tv. szerint nyilvántartásra kötelezett adózót, ha kapcsolt vállalkozásával kötött hatályos szerződése, megállapodása (a továbbiakban együtt: szerződés) szerinti ügylet alapján az adóévben teljesítés történt.

A jogszabályi előírások teljesítése érdekében két oldalról kell megvizsgálni a témát. Egyrészről, hogy ki kötelezett transzferár-nyilvántartás készítésére, másrészről, hogy abban kikkel folytatott és milyen ügyleteket kell bemutatni.

1. Transzferár-nyilvántartásra kötelezettek köre

A Tao tv. előírásai értelmében az adóév utolsó napján kisvállalkozásnak nem minősülő (tehát közép-vagy nagyvállalkozásnak minősülő) gazdasági társaság a társasági adóbevallás benyújtásáig köteles a vonatkozó NGM rendelet előírásai szerint rögzíteni a szokásos piaci árat, tehát nyilvántartást készíteni.

A vállalati méret meghatározásához a Kis- és középvállalkozásokrólszóló 2004. évi XXXIV. törvény (továbbiakban Kkv törvény) előírásait kell figyelembe venni.

A Kkv. törvény értelmében a KKV kategórián belül kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek

1. összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és
2. éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

Fontos azonban, hogy a vállalati méret meghatározásához nem csak a társaság saját mutatószámait, hanem a kapcsolódó vállalkozások és partnervállalkozások (magyar és a nemzetközi) mutatószámait is számításba kell venni.

Kapcsolódó vállalkozások többek között azok, amelyek esetében az egyik vállalkozás egy másik vállalkozás tulajdoni részesedésének, vagy a szavazatának a többségével rendelkezik. További fontos szabály, hogy többek között kapcsolódó vállalkozásnak minősülnek továbbá azok a vállalkozások is, amelyek szavazatainak többségét egy természetes személy, vagy közösen fellépő természetes személyek birtokolják, amennyiben tevékenységüket vagy tevékenységük egy részét az érintett piacon, vagy egymással szomszédos piacokon folytatják.

A Kkv. tv. szerint partnervállalkozások többek között azok a vállalkozások, amelyek nem minősülnek kapcsolódó vállalkozásnak, és amelyek esetében fennáll, hogy egy vállalkozás kizárólagosan, vagy több kapcsolódó vállalkozással közösen valamely másik vállalkozás jegyzett tőkéjének, vagy a szavazati jogának legalább 25%-ával rendelkezik.

2. Bemutatandó ügyletek

A társaságoknak a transzferár nyilvántartásukban a kapcsolt vállalkozásaikkal egymás közötti szerződéseiket kell bemutatni az erre vonatkozó NGM rendelet előírásai szerint. Ebben az esetben a már fentebb hivatkozott, Tao tv. 4. § 23. pontjában meghatározott kapcsolt vállalkozásokkal bonyolított ügyleteket kell érteni.

A társasági adóbevallásban a vállalati méret megállapítása érdekében is a KKV tv. előírásait kell szem előtt tartani.

Innovációs járulékfizetési kötelezettség

A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény (továbbiakban Inno tv.) értelmében a belföldi székhelyű, a számviteli törvény hatálya alá tartozó gazdasági társaság és a külföldi székhelyű vállalkozásnak a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) szerinti telephelye (ideértve a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepét is) innovációs járulékot köteles fizetni.

A járulék fizetésének kötelezettsége alól mentesülnek – többek között – a Kkv. tv. szerint mikro- vagy kisvállalkozásnak minősülő gazdasági társaságok.

A gazdasági társaságok innovációs járulék szempontjából történő besorolását tehát ebben az esetben is a Kkv. tv. egésze alapján kell elvégezni. A besorolás kiindulópontját a Kkv. tv. kis- és mikrovállalkozás, kapcsolódó és partnervállalkozás fogalmai és a pénzügyi mutatószámok jelentik, ahogyan azt a transzferár- nyilvántartás készítési kötelezettségnél már kifejtettük.

A fentiekből látható tehát, hogy fontos annak a számbevétele, hogy melyik jogszabály alapján szükséges a kapcsoltság megállapítása. Az eltérő jogszabályi háttérből az is következik, hogy a kapcsolt vállalkozások köre attól függ, hogy melyik jogszabály alapján ítéljük meg, ezért eltérhetnek az egyes előírások által definiált kapcsolt vállalkozások.

Amennyiben ezek megállapításában szükségük van segítségre, úgy tanácsadóink szívesen állnak rendelkezésükre.