NEGATÍV SAJÁT TŐKE RENDEZÉSE


Az új Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szabályozza a saját tőkére vonatkozó követelményeket. Amennyiben a vállalatok ezeknek a feltételeknek nem felelnek meg, a Cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárást indíthat, amely akár kényszertörlést is eredményezhet. Az új OBR rendszer (Online Beszámoló és Űrlapkitöltő rendszer) az elektronikus sémájának köszönhetően tájékoztatni tudja a cégbíróságokat a nem megfelelő összegű saját tőkével rendelkező cégekről. A cégbírósági eljárás megelőzése érdekében fontos a saját tőke rendezése, melyre több megoldás lehetséges.


Saját tőke hiányának esetei

Saját tőke hiánya a törvény alapján a következő esetekben merül fel:

  • egymást követő két üzleti évben a saját tőke nem éri el a társasági formára előírt jegyzett tőkét,
  • a saját tőke a jegyzett tőke felére (részvénytársaság esetében kétharmadára) csökken.

Saját tőkerendezés lehetőségei

A tulajdonosok többféle megoldás közül választhatnak a társaság saját tőke rendezésének kapcsán. Gyakori eset, hogy egyszerre több megoldás használata is szükséges.


Pótbefizetés

A pótbefizetés egyik feltétele, hogy a társaság létesítő okirata tartalmazza a pótbefizetésre vonatkozó lehetőséget, valamint a feltételeit. Amennyiben a pótbefizetés nem szerepel a vállalkozás társasági szerződésében, akkor elsőnek a társasági szerződést kell módosítani, majd ezt követően lehet pótbefizetésről határozatot hozni. A szabályozás lehetővé teszi, hogy pénzbefizetés mellett nem pénzbeli szolgáltatás útján (például apportképes eszközszolgáltatás, követelés átadás) is fedezhetik a tagok a veszteségeket. A pótbefizetés összegét és a teljesítés módját a taggyűlésnek kell meghatározni, és nem kell a cégbíróságon bejegyeztetni. A pótbefizetés összegét a számviteli szabályok szerint lekötött tartalékként kell kimutatni, ami egyben osztalékfizetési korlát is. A pótbefizetés összegét később vissza kell adni a tagok részére.


Jegyzett tőke leszállítása

A jegyzett tőkét a tőketartalék vagy az eredménytartalék javára lehet leszállítani, és a cégbírósági bejegyzéssel egyidejűleg lehet a könyvelésben elszámolni.


Ázsiós tőkeemelés

A tulajdonos tőketartalékba csak jegyzett tőkeemeléssel egyidejűleg helyezhet vagyont. Ennek a megoldásnak a feltétele, hogy a tagok a korábbi vagyoni hozzájárulásokat már teljesítették. A tőkeemelés történhet pénzbefizetéssel vagy apport útján (pl. tulajdonosi követelés átadásával), de ez a megoldás cégbírósági bejegyzéshez kötött.


Tőkeemelés osztalékból

Osztalékból való tőkeemelésre két megoldás lehetséges. Egyrészt a tagok elengedhetik az osztalékkövetelésüket, aminek következményeként az osztalékot megállapító társaságnál az osztalék kötelezettség elengedett összegét az eredménytartalék növekedéseként kell kimutatni. Így a saját tőke probléma egyszerűen megoldódhat. Adózási szempontból viszont figyelni kell a tag oldaláról arra, hogy ha az osztalékkövetelés elengedése kapcsolt vállalkozás javára történik, akkor az elengedett osztalékkövetelés összegével a tagnak meg kell növelnie az adózás előtti eredményét. Másrészt a jóváhagyott osztalékot közvetlenül tőkeemelésre is fel lehet használni, azonban ilyenkor az osztalék után, magánszemély tag esetén főszabályként meg kell fizetni a személyi jövedelemadót és felső korlátig a szociális hozzájárulási adót.


Kötelezettség elengedése

Amennyiben a tulajdonossal szemben van a vállalatnak tagi kölcsönből, vagy egyéb kötelezettségből származó tartozása, akkor a tulajdonos a társasággal szembeni követelését elengedheti. A társaságnál kimutatott elengedett kötelezettséget egyéb bevételként kell elszámolni, mely az adózott eredményen keresztül a saját tőkét is növeli. Ha a követelést magánszemély tag engedte el, ebben az esetben a társaságnak ajándékozási illetékfizetési kötelezettsége merülhet fel.


Pénzeszköz végleges átadása

A tag végleges pénzeszközátadása egyéb bevételnek minősül, mely megnöveli az adott év adózott eredményét és így a saját tőke összegét is. Ez a megoldás azonban adó- és illetékfizetési kötelezettséggel is járhat.


Értékhelyesbítés alkalmazása

Amennyiben a társaság rendelkezik olyan befektetett eszközökkel, melyek piaci értéke jelentősen meghaladja a könyv szerinti értékét, akkor értékhelyesbítés elszámolása során növelheti a vállalat az értékelési tartalékát, mellyel párhuzamosan nő a saját tőke is. Az értékhelyesbítés elszámolásához könyvvizsgáló ellenőrzése szükséges.


Más társasági formává való átalakulás

Amennyiben a társaság más módon nem tudja rendezni a saját tőke hiányt, úgy dönthet arról, hogy olyan társasági formává alakul át, amelynek a jegyzett tőke követelményét teljesíteni tudja. Ebben az esetben viszont figyelni kell arra, hogy a számvitelről szóló törvény alapján a jogutód gazdasági társaság vagyonmérleg tervezetében a saját tőke elemei csak pozitívak lehetnek. Így, ha a jogelőd eredménytartaléka negatív volt, akkor ezt rendezni szükséges.