Határidő és átmeneti szabályok 

Főszabály szerint a globális minimumadó hatálya alá tartozó vállalatok a kiegészítő adót az adóév végét követő 15 hónapon belül kötelesek bevallani és megfizetni. 

Tekintettel azonban arra, hogy a 2024-es év átmeneti évnek minősül, az érintett társaságok számára 18 hónap áll rendelkezésre kötelezettségeik teljesítésére. 

Naptári éves adózók esetében a határidő: 2026. június 30. 

Eddig az időpontig szükséges: 

• 
  
• a 2024-es adóévre vonatkozó 24GLBADO bevallás benyújtása, valamint 
• szükség esetén a kapcsolódó adatszolgáltatás teljesítése a NAV DCC API rendszerén (NAV egy technikai adatkapcsolati rendszerén) keresztül.  

Kiket érint a kötelezettség? 

A szabályozás azon vállalatcsoportok magyarországi tagjaira vonatkozik, amelyek: 

• multinacionális vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoporthoz tartoznak, és 
• a végső anyavállalat konszolidált pénzügyi beszámolója szerinti éves bevétele az adóévet közvetlenül megelőző négy adóév közül legalább kettőben eléri vagy meghaladja a 750 millió eurót 

A 24GLBADO bevallás főbb jellemzői 

A bevallás célja a kiegészítő adó (pl. QDMTT, IIR) megállapításához szükséges adatok bemutatása. 

Fontos kiemelni, hogy: 

• a bevallás az előleg bevalláshoz képest jelentősebb adattartalommal bír, nem csupán adómegállapítást, hanem részletes információszolgáltatást is tartalmaz, 
• a részletes szabályokat és kitöltési követelményeket a 4/2026. (I. 26.) NGM rendelet határozza meg, 
• a bevallást az ONYA felületen lehet benyújtani, 
• mentesség esetén is kötelező benyújtani, a megfelelő jogcím megjelölésével 

Adatszolgáltatási kötelezettség (GIR / DAC9) 

A globális minimumadóhoz kapcsolódó adatszolgáltatás teljesítése során alapvetően három eset különíthető el. A rendszer lényege, hogy a csoporttagoknak ne kelljen minden érintett országban külön GIR-t (GloBE Information Return / Top-up Tax Information Return) benyújtania, hanem az információk központilag, automatikus információcsere útján is eljuthassanak az érintett adóhatóságokhoz. 

1. Központi benyújtás az EU-ban (DAC9) 
Amennyiben a végső anyavállalat vagy egy kijelölt bejelentő csoporttag egy EU-tagállamban nyújtja be a GIR-t, az adatok automatikus információcsere keretében jutnak el a magyar adóhatósághoz. 

2. EU-n kívüli központi benyújtás 
Ha a GIR-t nem uniós államban nyújtják be, akkor azt kell vizsgálni, hogy Magyarország az adott joghatóságból jogszerű és működő információcsere keretében megkapja-e az adatokat. 

3. Helyi adatszolgáltatás Magyarországon 
Ha a GIR-t benyújtó állam és Magyarország között nincs megfelelő információcsere-mechanizmus (azaz nincs olyan hatályos megállapodás, amely biztosítaná az éves GIR automatikus cseréjét), akkor a központi benyújtásra épülő mentesség nem alkalmazható. Ilyen esetben a magyar csoporttag számára külön, helyi adatszolgáltatási kötelezettség merülhet fel a NAV felé. Az adatszoláltatás a NAV DCC API rendszerén keresztül teljesítendő 2026.06.30-ig.  

Mit jelent a NAV DCC API rendszer? 
A NAV DCC API egy olyan technikai adatkapcsolati rendszer, amely lehetővé teszi, hogy a vállalatok a globális minimumadóhoz kapcsolódó adatszolgáltatást (GIR/DAC9) strukturált (XML) formában, elektronikusan, akár automatizált módon teljesítsék a NAV felé. A rendszer az EU-s adóügyi együttműködési szabályokon (DAC) alapul, és az adóhatóságok közötti biztonságos adatcserét támogatja 

Szankciók és átmeneti bírságmentesség 

Felhívjuk a figyelmet, hogy a globális minimumadóval kapcsolatos kötelezettségek elmulasztása – ideértve a bevallás benyújtását, az adatszolgáltatást vagy azok hibás, hiányos, illetve valótlan adattartalmú teljesítését – jelentős bírságkockázattal járhat. 

• A NAV a mulasztás vagy hibás teljesítés esetén akár 10 millió forintig terjedő mulasztási bírságot is kiszabhat.  
• A szankció nemcsak a bevallás elmulasztására, hanem a késedelmes vagy nem megfelelő adattartalmú teljesítésre is kiterjed.  

Ugyanakkor átmeneti könnyítésként a 2026. december 31. előtt kezdődő adóévek tekintetében a jóhiszeműen és kellő körültekintéssel eljáró adózók mentesülhetnek a bírság alól. 

A bírság mellőzhető különösen ténybeli tévedés, az első alkalmazásból fakadó kezdeti hiányosság, bizonytalan jogértelmezésből eredő eltérés vagy olyan hibák esetén, amelyek nem eredményeznek adóelőnyt. 

Fontos ugyanakkor, hogy a mentesség nem alkalmazható csalás, visszaélés vagy adóelkerülés esetén, amelyek továbbra is teljes körű szankciók alkalmazását vonják maguk után.